Shi kɛya he ni ato saneyitsei lɛ anaa yɛ lɛ

Shi kɛya he ni ato saneyitsei lɛ anaa yɛ lɛ

Henilee ni Atsɔse He Miihia Bo

Henilee ni Atsɔse He Miihia Bo

Henilee ni Atsɔse He Miihia Bo

Ebafee gbi ko ni sa kadimɔ kɛha mɛi ni tara Air New Zealand Flight 901 kɔɔyɔŋ lɛlɛ lɛ mli kɛfãa gbɛ kɛyaa Antarctica lɛ kɛ kɔɔyɔŋ lɛlɛ lɛ mli nitsulɔi akuu lɛ. Afee kamerai klalo, ni mɛi ni tara mli lɛ amii shɛ amɛhe waa beni DC-10 kɔɔyɔŋ lɛlɛ lɛ baa shi ni ebɛŋkɛɔ Antarctica bɔni afee ni ana jɛmɛ ojogbaŋŋ lɛ.

KƆƆYƆŊ lɛlɛ kudɔlɔ nukpa lɛ kɛ afii 15 ekudɔ kɔɔyɔŋ lɛlɛ, ni ekɛ nɔ ni fa fe ŋmɛlɛtswai 11,000 ekudɔ kɔɔyɔŋ lɛlɛ. Dani kɔɔyɔŋ lɛlɛ lɛ baafã lɛ, no mli lɛ etswa kɔɔyɔŋ lɛlɛ lɛ gbɛfaa he gbɛjianɔtoo lɛ ewo kɔmpiuta ni yɔɔ mli lɛ nɔ jogbaŋŋ momo, shi eleee akɛ nibii ni atsɔɔ akɛ etswa ewo kɔmpiuta lɛ nɔ ní baatsɔɔ lɛ gbɛ lɛ ejaaa. Beni eyaa kɛtsɔɔ atatu lɛ mli aaashɛ mitai 600 lɛ, DC-10 kɔɔyɔŋ lɛlɛ lɛ tee eyashi Mount Erebus gɔŋ lɛ shishigbɛ, ni egbe mɛi 257 lɛ fɛɛ ni yɔɔ kɔɔyɔŋ lɛlɛ lɛ mli lɛ.

Tamɔ bɔ ni kɔɔyɔŋ lɛji ni yɔɔ ŋmɛnɛ lɛ kɛ amɛhe fɔ̃ɔ kɔmpiutai anɔ koni etsɔɔ amɛ gbɛ kɛtsɔ atatui lɛ amli lɛ, nakai nɔŋŋ akɛ henilee eha adesai koni etsɔɔ amɛ gbɛ yɛ amɛshihilɛ mli. Ni oshara ni naa wa ni ba Flight 901 kɔɔyɔŋ lɛlɛ lɛ nɔ lɛ baanyɛ atsɔɔ wɔ nikasemɔi kpelei ni nɔ bɛ ni kɔɔ wɔhenilee lɛ he. Ákɛ nɔkwɛmɔnɔ lɛ, taakɛ kɔɔyɔŋ lɛlɛ gbɛfaa he shweshweeshwefeemɔ damɔ emli gbɛjianɔtoo ni tsɔɔ kɔɔyɔŋ lɛlɛ gbɛ lɛ ni tsuɔ nii jogbaŋŋ kɛ gbɛtsɔɔmɔ wolo kpakpa nɔ lɛ, nakai nɔŋŋ wɔmumɔŋ, jeŋba mli kɛ agbɛnɛ gbɔmɔtsoŋ hilɛ-kɛhamɔ damɔ henilee ni tsuɔ nii waa ni jeŋba mli gbɛtsɔɔmɔ wolo ni ja kudɔɔ lɛ lɛ nɔ.

Mɔbɔ sane ji akɛ, gbɛtsɔɔmɔ woji ni tamɔ nɛkɛ miilaaje oyayaayai loo aaku hiɛ aashwie nɔ yɛ je lɛŋ ŋmɛnɛ. Amerika nitsɔɔlɔ ko kɛɛ akɛ: “Wɔnuɔ saji babaoo ni tsɔɔ bɔ ni Johnny nyɛɛɛ akane nii, bɔ ni enyɛɛɛ eŋma nii, kɛ naagba ni enáa kɛji eetao France yɛ shikpɔŋ he mfoniri lɛ nɔ lɛ. Eji anɔkwale hu akɛ eji nɔ ni wa kɛha Johnny akɛ eeele nɔ ni ja kɛ nɔ ni ejaaa mlikpamɔ. Esa akɛ wɔkɛ nii ni anyɛɛɛ akane kɛ akɔntaa ni anyɛɛɛ abu lɛ agbe jeŋba mli yiŋfutumɔ ni naa wa lɛ yi ni wɔkɛfata woloŋ tsɔsemɔ mli naagbai babaoo lɛ ahe.” Ekɛɛ hu akɛ “ŋmɛnɛŋmɛnɛ oblahii kɛ oblayei yɛ jeŋba shihilɛ ni anuuu shishi lɛ mli. Bi amɛteŋ mɔ kome ni etsɔɔ kɛji nibii komɛi ni tamɔ nɛkɛ yɛ tamɔ ‘nɔ ni ja kɛ nɔ ni ejaaa,’ kɛkɛ lɛ amrɔ nɔŋŋ lɛ okɛ mɔ ko ni yiŋ efutu, ni ewieee, ni sheɔ gbeyei, ni bɛ shweshweeshwe ekpe. . . . Nɛkɛ yiŋfutumɔ nɛɛ mli bawoɔ wu moŋ fe nɔ ni eeehi kɛ́ amɛtee kɔleji nɔŋŋ pɛ lɛ.”

Nɔ kome ni kɛ yiŋfutumɔ nɛɛ baa ji jeŋba ni damɔ mɔ lɛ susumɔ nɔ, jwɛŋmɔŋ susumɔ ko ni tsɔɔ akɛ esoro tɛi ni afolɔ ashwie shi lɛ yɛ nɔ ni mɔ lɛ diɛŋtsɛ sumɔɔ loo kusum nifeemɔ ni esumɔɔ lɛ he. Bo lɛ susumɔ nɔ ni baaba lɛ he okwɛ kɛ́ ehe bahia ni kɔɔyɔŋ lɛlɛ kudɔlɔi anyiɛ kɔɔyɔŋ, ní jeee gbɛtsɔɔmɔ woji krɛdɛɛi amɛkɛtsuɔ nii shi moŋ okaditoo kanei ni tsirɛɔ ehe kɛyaa kɛbaa kɛkɛ ni bei komɛi lɛ elaajeɔ kwraa lɛ ji nɔ ni amɛkɛtsuɔ nii lɛ! Ŋwanejee ko bɛ he akɛ osharai ni tamɔ nɔ ni ba yɛ Mount Erebus gɔŋ lɛ nɔ lɛ baafá babaoo. Yɛ nakai gbɛ nɔ nɔŋŋ lɛ, akɛni je lɛ ekpoo jeŋba he shishitoo tɛi ni aje gbɛ akɛha lɛ hewɔ lɛ, nɔ ni je lɛ kpaa ji piŋmɔ kɛ gbele ni fáa babaoo ni yɔɔ awerɛho akɛni anɔkwa ni ayeee tserɛɔ wekui amli ni mɛi akpekpei abɔ piŋɔ yɛ AIDS loo bɔlɛnamɔ mli tsɛŋemɔ hela kroko hewɔ lɛ.

Ekolɛ jeŋba ni damɔ mɔ lɛ susumɔ nɔ lɛ baafee tamɔ je lɛŋ nilee, shi yɛ anɔkwale mli lɛ mɛi ni kɛtsuɔ nii lɛ tamɔ blema Ninivebii ni amɛleee “amɛninejurɔ kɛ amɛbɛku” lɛ. Mɛi ni kɛ amɛhe woɔ jeŋba ni damɔ amɛsusumɔ nɔ lɛ anifeemɔ tamɔ Israel hemɔkɛyeli kwalɔi ni kɛɛ akɛ ‘ekpakpa ji efɔŋ ni efɔŋ ji ekpakpa’ lɛ.—Yona 4:11; Yesaia 5:20.

No hewɔ lɛ nɛgbɛ wɔbaanyɛ wɔtsɔ kɛya kɛha mlai kɛ shishitoo mlai ni yɔɔ faŋŋ ni futuuu mɔ yiŋ ni wɔkɛbaatsɔse wɔhenilee koni efee gbɛtsɔɔmɔ kpakpa? Mɛi akpekpei abɔ ena akɛ Biblia lɛ tsuɔ nakai hiamɔ nii lɛ ahe nii jogbaŋŋ diɛŋtsɛ. Kɛjɛ jeŋba mli gbɛtsɔɔmɔ nɔ kɛyashi jeŋba kpakpa ni akɛtsuɔ nii yɛ nitsumɔ mli lɛ nɔ kɛ agbɛnɛ kɛjɛ gbekɛbii atsɔsemɔ nɔ kɛyashi Nyɔŋmɔ jamɔ nɔ lɛ, Biblia lɛ ejieee nɔ ko nɔ ko kwraa ni he hiaa yɛ mli. (2 Timoteo 3:16) Efee nɔ ko ni anyɛɔ akɛ he fɔ̃ɔ nɔ kwraa kɛmɔɔ shi yɛ afii ohai abɔ ni eho lɛ amli. Akɛni nɔyeli hegbɛ ni fe fɛɛ ni ji wɔ Bɔlɔ lɛ ji mɔ ni to Biblia jeŋba he shishitoo mlai lɛ ashishi hewɔ lɛ, amɛhe yɛ sɛɛnamɔ kɛha adesai fɛɛ. No hewɔ lɛ, yiŋtoo ko kwraa bɛ ni wɔɔdamɔ nɔ wɔná jeŋba shihilɛ ni bɛ shiŋŋ.

Shi kɛlɛ, gbii-etɛ nɛɛ, aatutua ohenilee fe bei fɛɛ ni eho. Yɛ mɛɛ gbɛ nɔ? Ni te ooofee tɛŋŋ obu ohenilee he? Gbɛ kpakpa ni oootsɔ nɔ oje enɛ shishi ji ni ole he ni tutuamɔ lɛ kɛ eŋaatsɔi lɛ jɛɔ kɛbaa. Abaasusu enɛɛmɛi ahe yɛ nikasemɔ ni nyiɛ sɛɛ lɛ mli.