Shi kɛya he ni ato saneyitsei lɛ anaa yɛ lɛ

Shi kɛya he ni ato saneyitsei lɛ anaa yɛ lɛ

Yehowa Ji Nyɔŋmɔ ní Ŋmɛɔ Etsui Shi

Yehowa Ji Nyɔŋmɔ ní Ŋmɛɔ Etsui Shi

Yehowa Ji Nyɔŋmɔ ní Ŋmɛɔ Etsui Shi

“Yehowa, Nyɔŋmɔ musuŋtsɔlɔ kɛ durolɔ ní toɔ tsui, ní mɔbɔnalɛ fá pii.”—2 MOSE 34:6.

1, 2. (a) Namɛi ná Yehowa tsuishiŋmɛɛ lɛ he sɛɛ yɛ blema beaŋ? (b) Mɛni wiemɔ “tsuishiŋmɛɛ” lɛ tsɔɔ?

GBƆMƐI ni hi shi yɛ Noa gbii lɛ amli, Israelbii ni kɛ Mose miifã gbɛ kɛtsɔ ŋã lɛ nɔ, Yudafoi ni yɔɔ shihilɛ mli beni Yesu yɔɔ shikpɔŋ lɛ nɔ lɛ—fɛɛ hi shi yɛ shihilɛi srɔtoi ashishi. Shi amɛ fɛɛ amɛná Yehowa mlihilɛ su kome too lɛ nɔŋŋ he sɛɛ—tsuishiŋmɛɛ. Kɛha mɛi komɛi lɛ, ebafee amɛyibaamɔ. Ni Yehowa tsuishiŋmɛɛ lɛ baanyɛ afee wɔ hu wɔyibaamɔ.

2 Mɛni ji tsuishiŋmɛɛ? Mɛɛ be Yehowa jieɔ lɛ kpo, ni mɛni hewɔ? Atsɔɔ “tsuishiŋmɛɛ” shishi akɛ “tsuishitoo kɛ tsui shi ní aŋmɛɔ yɛ efɔŋ loo mlilawoo shishi, kɛ hiɛnɔkamɔ he ní aŋmɛɛɛ akɛ nibii baahi yɛ shihilɛ ní naagba eba mli lɛ mli.” No hewɔ lɛ, yiŋtoo ko yɛ su nɛɛ sɛɛ. Etaoɔ mɔ ni teeɔ shihilɛi ni gbeekpãmɔ bɛ mli lɛ shi lɛ hilɛ-kɛhamɔ. Shi kɛlɛ, tsui shi ní aaaŋmɛ lɛ etsɔɔɔ akɛ akuɔ hiɛ afɔ̃ɔ mɔ ko tɔmɔ nɔ. Kɛ́ nine shɛ yiŋtoo hewɔ ni aŋmɛɔ tsui shi lɛ nɔ, loo kɛ́ yiŋtoo ko bɛ ni aaadamɔ nɔ aŋmɛɛ shihilɛ lɛ he dɔŋŋ lɛ, tsuishiŋmɛɛ lɛ sɛɛ foɔ.

3. Mɛni efee yiŋtoo ni yɔɔ Yehowa tsuishiŋmɛɛ lɛ sɛɛ, ni nɛgbɛ ekɛyashiɔ?

3 Yɛ be mli ni adesai baanyɛ aŋmɛ amɛtsui shi lɛ, Yehowa ji nɛkɛ su nɛɛ he nɔkwɛmɔnɔ ni fe fɛɛ. Kɛjɛ afii ni esha fite wekukpaa ni kã Yehowa kɛ ebɔɔ nii ni ji adesai lɛ ateŋ kɛbaa nɛɛ mli lɛ, wɔ-Bɔlɔ lɛ ejie tsuishitoo kpo ni eto gbɛjianɔ ní adesai ni eshwa amɛhe lɛ baanyɛ atsɔ nɔ ni amɛsaa amɛkɛ lɛ teŋ wekukpaa lɛ. (2 Petro 3:9; 1 Yohane 4:10) Shi kɛ́ Nyɔŋmɔ tsuishiŋmɛɛ lɛ tsu eyiŋtoo lɛ he nii egbe naa lɛ, ebaafee nii eshi mɛi ni sumɔɔ efɔŋfeemɔ lɛ, ni ekɛ gbɛjianɔtoo fɔŋ nɛɛ baaba naagbee.—2 Petro 3:7.

Ekɛ Nyɔŋmɔ Shishijee Sui lɛ Kpãa Gbee

4. (a) Te awie susumɔ ni yɔɔ tsuishiŋmɛɛ mli lɛ he yɛ Hebri Ŋmalɛi lɛ amli aha tɛŋŋ? (Agbɛnɛ hu kwɛmɔ shishigbɛ niŋmaa lɛ.) (b) Te gbalɔ Nahum wie Yehowa he eha tɛŋŋ, ni mɛni enɛ jieɔ lɛ kpo yɛ Yehowa tsuishiŋmɛɛ lɛ he?

4 Yɛ Hebri Ŋmalɛi lɛ amli lɛ, Hebri wiemɔi enyɔ ni shishinumɔ diɛŋtsɛ ji “gugɔŋ kɛlɛ” lɛ wieɔ susumɔ ni yɔɔ tsuishiŋmɛɛ mli lɛ he, ni atsɔɔ shishi akɛ “mli fuuu mra” yɛ New World Translation lɛ mli. * Beni gbalɔ Nahum wieɔ Nyɔŋmɔ tsuishiŋmɛɛ lɛ he lɛ, ekɛɛ akɛ: “Yehowa mli fuuu mra, ni ehewalɛ lɛ da kpele, ni ehaaa nɔtɔlɔ aŋɔ ehe aye.” (Nahum 1:3) No hewɔ lɛ, Yehowa tsuishiŋmɛɛ lɛ jeee gbɔjɔmɔ he okadi ni ejeee nɔ ni bɛ husu. Anɔkwale ni eji akɛ Nyɔŋmɔ ofe lɛ mli fuuu mra ni ehewalɛ da kpele hu lɛ tsɔɔ akɛ etsuishiŋmɛɛ lɛ jɛ naatsĩi ni yiŋtoo yɔɔ mli lɛ hewɔ. Eyɛ hewalɛ ni ekɛaagbala mɔ toi, shi ejeɔ gbɛ etsĩɔ ehe naa kɛjɛɔ enɛ ni eeefee lɛ oya lɛ mli bɔni afee ni eha efɔŋfeelɔ lɛ hegbɛ ni ekɛtsake. (Ezekiel 18:31, 32) No hewɔ lɛ, Yehowa tsuishiŋmɛɛ lɛ ji suɔmɔ ni eyɔɔ lɛ kpojiemɔ, ni ejieɔ nilee ni eyɔɔ lɛ kpo yɛ bɔ ni ekɛ ehewalɛ tsuɔ nii ehaa lɛ mli.

5. Mɛɛ gbɛ nɔ Yehowa tsuishiŋmɛɛ lɛ kɛ ejalɛsaneyeli lɛ kpãa gbee yɛ?

5 Yehowa tsuishiŋmɛɛ lɛ kɛ ejalɛsaneyeli kɛ ejalɛ nifeemɔ lɛ hu kpãa gbee. Ejie ehe kpo etsɔɔ Mose akɛ “Nyɔŋmɔ musuŋtsɔlɔ kɛ durolɔ ní toɔ tsui, ní mɔbɔnalɛ kɛ anɔkwale fá pii.” (2 Mose 34:6) Afii komɛi asɛɛ lɛ, Mose lá ni ekɛjie Yehowa yi akɛ: “Egbɛ̀i fɛɛ jalɛ ni. Anɔkwa Mawu ji lɛ, nɔ̃ sha bɛ lɛ; jalɔ ji lɛ ni esa pɛ.” (5 Mose 32:4) Hɛɛ, Yehowa mɔbɔnalɛ, tsuishiŋmɛɛ, jalɛsaneyeli kɛ jalɛ nifeemɔ lɛ fɛɛ tsuɔ nii yɛ ekomefeemɔ mli.

Yehowa Tsuishiŋmɛɛ lɛ Dani Nu Afua lɛ Ba

6. Mɛɛ tsuishiŋmɛɛ he odaseyeli ni sa kadimɔ Yehowa jie lɛ kpo etsɔɔ Adam kɛ Hawa shwiei lɛ?

6 Adam kɛ Hawa atuatsemɔ yɛ Eden lɛ fite amɛkɛ amɛ Bɔlɔ ni yɔɔ suɔmɔ, Yehowa teŋ wekukpaa ni jara wa lɛ kwraa. (1 Mose 3:8-13, 23, 24) Nɛkɛ hetsimɔ nɛɛ sa amɛshwiei, ní ná esha, emuu ni ayeee, kɛ gbele akɛ gboshinii lɛ ahe. (Romabii 5:17-19) Eyɛ mli akɛ klɛŋklɛŋ adesai enyɔ lɛ jɛ amɛsuɔmɔ mli ni amɛfee esha moŋ, shi Yehowa ŋmɛ amɛ gbɛ ni amɛfɔ. Sɛɛ mli lɛ, ejɛ suɔmɔ mli eto gbɛjianɔ ní Adam kɛ Hawa shwiei lɛ anyɛ atsɔ nɔ ni amɛkɛ lɛ akpata. (Yohane 3:16, 36) Bɔfo Paulo tsɔɔ mli akɛ: “Nyɔŋmɔ jieɔ lɛ diɛŋtsɛ esuɔmɔ ní ekɛsumɔ wɔ lɛ shi etsɔ̃ɔ, akɛ be mli ni wɔji eshafeelɔi lɛ beebe ni Kristo bagbo yɛ wɔnajiaŋ. No hewɔ lɛ agbɛnɛ, ní abu wɔ bem yɛ elá lɛ hewɔ lɛ, aaatsɔ enɔ ahere wɔyiwala kɛjɛ mlifu lɛ mli aahu. Ejaakɛ kɛ́ be mli ni wɔji henyɛlɔi lɛ ni akɛ Nyɔŋmɔ bi lɛ gbele lɛ bakpata wɔkɛ Nyɔŋmɔ teŋ lɛ, agbɛnɛ ní akpata nɛɛ, aaahere wɔyiwala yɛ ewala lɛ mli aahu.”—Romabii 5:8-10.

7. Yehowa jie tsuishiŋmɛɛ kpo dani Nu Afu lɛ ba yɛ mɛɛ gbɛ nɔ, ni mɛni hewɔ yinɔ ni tsɔ Nu Afua lɛ hiɛ lɛ hiɛkpatamɔ lɛ ja lɛ?

7 Wɔnaa Yehowa tsuishiŋmɛɛ lɛ yɛ Noa gbii lɛ amli. Yɛ nɔ ni fe afii oha dani Nu Afua lɛ ba lɛ, “Nyɔŋmɔ kwɛ shikpɔŋ lɛ, ni naa, enɔ efite; ejaakɛ heloo fɛɛ efite egbɛ yɛ shikpɔŋ lɛ nɔ.” (1 Mose 6:12) Shi kɛlɛ, Yehowa ŋmɛ etsui shi eha adesai, yɛ be kukuoo ko mli. Ekɛɛ akɛ: “Mimumɔ lɛ kɛ gbɔmɛi epeleŋ he daa yɛ amɛ gbɛduu lɛ mli; ejaakɛ heloo ji amɛ, ni amɛgbii afee afii oha kɛ nyɔŋmai enyɔ.” (1 Mose 6:3) Nakai afii 120 lɛ ha anɔkwafo Noa ná be ni ekɛná weku ni—beni aha ele akpɔ ní Nyɔŋmɔ wo lɛ—ni ekɛkpɛ adeka ko ni ekɛbɔ eyinɔbii lɛ kɔkɔ yɛ Nu Afua ni baa lɛ he. Bɔfo Petro ŋma akɛ: “Nyɔŋmɔ ŋmɛ etsui shi [su ko ni kɛ tsuishitoo yɔɔ tsakpaa] ni emɛ amɛ aahu yɛ Noa gbii lɛ amli, beni afeɔ adeka kpeteŋkpele lɛ, nɔ̃ mli ni ahere mɛi fioo, ni ji mɛi kpaanyɔ lɛ, asusumai ayiwala yɛ kɛtsɔ nu mli lɛ.” (1 Petro 3:20) Eji anɔkwale akɛ, mɛi ni yɔɔ Noa weku kɔkɔrɔɔ lɛ sɛɛ lɛ ‘hiɛ bɛ amɛhe nɔ’ yɛ nɔ ni eshiɛɔ lɛ he. (Mateo 24:38, 39) Shi akɛni Yehowa ha Noa kpɛ adeka lɛ ni ekolɛ eha ekɛ afii nyɔŋmai abɔ sɔmɔ ákɛ “jalɛ shiɛlɔ” lɛ hewɔ lɛ, eha Noa yinɔbii lɛ be ni fa koni amɛkɛtsake amɛgbɛ fɔŋ lɛ ni amɛbasɔmɔ Lɛ. (2 Petro 2:5; Hebribii 11:7) Naagbee mli lɛ, hiɛkpatamɔ ni akɛba nakai yinɔ fɔŋ lɛ nɔ lɛ ja kɛmɔ shi.

Tsuishitoo Kɛha Israel He Nɔkwɛmɔnɔ Kpakpa

8. Mɛɛ gbɛ nɔ Yehowa tsuishiŋmɛɛ lɛ je kpo yɛ Israel maŋ lɛ nɔ yɛ?

8 Yehowa tsui shi ni eŋmɛ eha Israel lɛ sɛɛ tsɛ kwraa fe afii 120. Yɛ nɔ ni fe afii 1,500 yɛ Israelbii lɛ ayinɔsane ákɛ Nyɔŋmɔ halamɔ bii lɛ amli fɛɛ lɛ, bei babaoo lɛ, amɛkaa Nyɔŋmɔ tsuishiŋmɛɛ lɛ fe nine. Yɛ be mli ni atsɔ naakpɛɛ gbɛ nɔ akpɔ̃ amɛ kɛjɛ Mizraim lɛ sɛɛ otsii fioo ko lɛ, amɛbɔi wɔŋjamɔ, ni amɛjie bulɛ ni abɛ kpo amɛtsɔɔ amɛ-Yiwalaherelɔ lɛ. (2 Mose 32:4; Lala 106:21) Yɛ afii nyɔŋmai abɔ ni nyiɛ sɛɛ lɛ mli lɛ, Israelbii lɛ wie huhuuhu yɛ niyenii ni Yehowa tsɔ naakpɛɛ gbɛ nɔ ekɛha amɛ yɛ ŋã lɛ nɔ lɛ he, amɛwie amɛshi Mose kɛ Aaron, amɛwie amɛshi Yehowa, ni amɛkɛ wɔŋjalɔi bɔ ajwamaŋ, ni amɛkɛ amɛ já Baal po. (4 Mose 11:4-6; 14:2-4; 21:5; 25:1-3; 1 Korintobii 10:6-11) Kulɛ, Yehowa baanyɛ akpata ewebii lɛ ahiɛ yɛ gbɛ ni ja nɔ, shi yɛ no najiaŋ lɛ eŋmɛ etsui shi.—4 Mose 14:11-21.

9. Yehowa tsɔɔ akɛ eji Nyɔŋmɔ ni ŋmɛɔ etsui shi yɛ Kojolɔi lɛ kɛ maŋtsɛmɛi anɔyeli bei lɛ amli yɛ mɛɛ gbɛ nɔ?

9 Yɛ Kojolɔi lɛ agbii lɛ amli lɛ, Israelbii lɛ kɛ amɛhe yawo wɔŋjamɔ mli shii abɔ. Kɛ́ amɛfee nakai lɛ, Yehowa kpooɔ amɛ ehaa amɛhenyɛlɔi lɛ. Shi kɛ́ amɛtsake amɛtsui ni amɛba eŋɔɔ kɛha yelikɛbuamɔ lɛ, etoɔ etsui shi ehaa amɛ ni eteeɔ kojolɔi ashi koni amɛyakpɔ̃ amɛ. (Kojolɔi 2:17, 18) Yɛ be kpalaŋŋ ni amɛkɛhi maŋtsɛmɛi anɔyeli shishi lɛ mli lɛ, maŋtsɛmɛi fioo pɛ jie hetuu-kɛhamɔ kɛha Yehowa kpo. Ni yɛ maŋtsɛmɛi anɔkwafoi lɛ anɔyeli shishi po lɛ, bei pii lɛ, gbɔmɛi lɛ kɛ anɔkwa jamɔ futuɔ apasa jamɔ. Beni Yehowa tée gbalɔi ashi koni amɛbɔ amɛ kɔkɔ yɛ anɔkwa ni amɛyeee lɛ he lɛ, bei pii lɛ gbɔmɛi lɛ sumɔɔ ni amɛbo osɔfoi ni jeŋba efite kɛ apasa gbalɔi lɛ atoi. (Yeremia 5:31; 25:4-7) Eji anɔkwale akɛ, Israelbii lɛ wa Yehowa gbalɔi anɔkwafoi lɛ ayi ni amɛgbe amɛteŋ mɛi komɛi po. (2 Kronika 24:20, 21; Bɔfoi lɛ Asaji 7:51, 52) Ni kɛlɛ, Yehowa tee nɔ eŋmɛ etsui shi.—2 Kronika 36:15.

Yehowa Tsuishiŋmɛɛ lɛ Bako Naagbee

10. Mɛɛ be Yehowa tsuishiŋmɛɛ lɛ yashɛ ehusu naa?

10 Shi kɛlɛ, yinɔsane etsɔɔ akɛ, husu yɛ Nyɔŋmɔ tsuishiŋmɛɛ lɛ he. Yɛ afi 740 D.Ŋ.B. lɛ, eha Ashurbii lɛ butu Israel akutsei nyɔŋma maŋtsɛyeli lɛ, ni ekɛ emli bii lɛ tee nomŋɔɔ mli. (2 Maŋtsɛmɛi 17:5, 6) Ni yɛ afii oha ni nyiɛ sɛɛ lɛ naagbee mli lɛ, eha Babilonbii lɛ yatutua Yuda akutsei enyɔ maŋtsɛyeli lɛ, ni amɛkpata Yerusalem kɛ esɔlemɔtsu lɛ hiɛ.—2 Kronika 36:16-19.

11. Yehowa jie tsuishiŋmɛɛ kpo yɛ be mli ni etsuɔ fɔbuu kojomɔ he nii lɛ po yɛ mɛɛ gbɛ nɔ?

11 Shi kɛlɛ, beni Yehowa tsuɔ fɔbuu kojomɔi ahe nii eshiɔ Israel kɛ Yuda lɛ, ehiɛ kpaaa ehe nɔ akɛ eeeŋmɛ etsui shi. Yehowa tsɔ egbalɔ Yeremia nɔ egba akɛ ebaaku sɛɛ ekɛ ewebii ní ehala lɛ aba ekoŋŋ. Ekɛɛ akɛ: “Kɛ́ afii nyɔŋmai kpawo shɛ ha Babel lɛ, mabasara nyɛ ni maha miwiemɔ kpakpa ní miwie yɛ nyɛhe, akɛ maha nyɛku nyɛsɛɛ kɛba biɛ nɛɛ lɛ, aba mli! ni maha nyɛna mi, . . . Ni makpale nyɛ nomŋɔɔ lɛ kɛba ekoŋŋ, ni mabua nyɛnaa kɛaajɛ jeŋmaji fiaa nɔ kɛ hei fiaa ní mishwie nyɛ kɛtee lɛ.”—Yeremia 29:10, 14.

12. Yudafoi shwɛɛnii ní ku amɛsɛɛ amɛba Yuda lɛ tsɔɔ akɛ amɛfee enɛ yɛ Nyɔŋmɔ kudɔmɔ shishi ni ekɛ Mesia lɛ baa lɛ yɛ tsakpaa yɛ mɛɛ gbɛ nɔ?

12 Shwɛɛnii ni jɛ Yudafoi nomii lɛ ateŋ lɛ ku amɛsɛɛ amɛba Yuda ekoŋŋ lɛɛlɛŋ ni amɛwo Yehowa jamɔ mli hewalɛ yɛ Yerusalem sɔlemɔtsu ní amɛku sɛɛ amɛma ekoŋŋ lɛ mli. Yɛ Yehowa yiŋtoi ahe nitsumɔ mli lɛ, shwɛɛnii nɛɛ baatsɔmɔ tamɔ “bɔ́ ní jɛ Yehowa ŋɔɔ,” ní kɛ miishɛɛ kɛ shweremɔ baa. Amɛbaafee ekãa hu ni amɛhe baawa tamɔ “jata yɛ kooŋ kooloi ateŋ.” (Mika 5:6, 7) Ekolɛ, sɛɛkpee wiemɔi nɛɛ ba mli yɛ Makabibii abeaŋ beni Yudafoi lɛ shwie amɛhenyɛlɔi lɛ kɛjɛ Shiwoo Shikpɔŋ lɛ nɔ yɛ Makabibii aweku lɛ nɔyeli shishi, ni amɛku sɛɛ amɛjɔɔ sɔlemɔtsu, ní abule lɛ lɛ nɔ ekoŋŋ lɛ. No hewɔ lɛ, abáa shikpɔŋ lɛ kɛ sɔlemɔtsu lɛ yi bɔni afee ni shwɛɛnii anɔkwafoi krokomɛi ahi shi ni amɛkpee Nyɔŋmɔ Bi lɛ beni epue yɛ jɛmɛ akɛ Mesia lɛ.—Daniel 9:25; Luka 1:13-17, 67-79; 3:15, 21, 22.

13. Be mli ni Yudafoi lɛ ekpata Yehowa Bi lɛ hiɛ po sɛɛ lɛ, mɛɛ gbɛ nɔ etee nɔ eŋmɛ etsui shi eha amɛ yɛ?

13 Beni Yudafoi lɛ ekpata Yehowa Bi lɛ hiɛ po sɛɛ lɛ, etee nɔ ejie tsuishiŋmɛɛ kpo afii etɛ kɛ fã sɔŋŋ, ni eha amɛná hegbɛ krɛdɛɛ ko akɛ abaahala amɛ ni amɛbatsɔmɔ Abraham mumɔŋ seshi lɛ fã. (Daniel 9:27) * Dani afii 36 Ŋ.B. lɛ baashɛ kɛ yɛ no sɛɛ lɛ, Yudafoi komɛi kpɛlɛ tsɛmɔ nɛɛ nɔ, ni no hewɔ lɛ, sɛɛ mli lɛ Paulo wie he akɛ “eshwɛ mɛi krokomɛi yɛ duromɔ halamɔ naa.”—Romabii 11:5.

14. (a) Yɛ afi 36 Ŋ.B. lɛ, namɛi akpã hegbɛ akɛ amɛbatsɔmɔ Abraham mumɔŋ seshi lɛ fã lɛ mli aha? (b) Te Paulo wie bɔ ni enuɔ gbɛ ni Yehowa tsɔɔ nɔ ehalaa mumɔŋ Israel mli bii lɛ he eha tɛŋŋ?

14 Yɛ afi 36 Ŋ.B. lɛ, akpã hegbɛ ákɛ abatsɔmɔ Abraham mumɔŋ seshi lɛ fã lɛ mli klɛŋklɛŋ kwraa aha mɛi ni jeee Yudafoi kɛ mɛi ni jeee mɛi ni etsake kɛba Yuda jamɔ mli lɛ. Mɔ fɛɛ mɔ ni bo toi lɛ batsɔ mɔ ni náa Yehowa mlihilɛ ni esaaa kɛ tsuishiŋmɛɛ lɛ mli gbɛfaŋnɔ. (Galatabii 3:26-29; Efesobii 2:4-7) Beni Paulo tsɔɔ hiɛsɔɔ ni mli kwɔ ni eyɔɔ kɛha nilee kɛ yiŋtoo ni yɔɔ Yehowa tsuishiŋmɛɛ ni mɔbɔnalɛ yɔɔ mli, nɔ̃ mli ni etsɔ ni ekɛbua mɛi ni atsɛ koni amɛbamu mumɔŋ Israel lɛ naa lɛ he lɛ, ejaje akɛ: “Oo, bɔ ni Nyɔŋmɔ nifalɛ kɛ ŋaa kɛ nilee mli kwɔ ha nɛ! Ekojomɔi lɛ anyɛɛɛ shishi ana, ni egbɛ̀i lɛ hu anyɛɛɛ sɛɛ mo aja!”—Romabii 11:25, 26, 33; Galatabii 6:15, 16.

Eŋmɛɔ Etsui Shi yɛ Egbɛi lɛ Hewɔ

15. Mɛni ji yiŋtoo titri hewɔ ni Nyɔŋmɔ ŋmɛɔ etsui shi lɛ, ni mɛɛ sane ebiɔ be koni akɛtsu he nii?

15 Mɛni hewɔ Yehowa ŋmɛɔ etsui shi lɛ? Yiŋtoo lɛ ji, bɔni afee ni ewó egbɛi krɔŋkrɔŋ lɛ nɔ gojoo ni ebu maŋtsɛ ni eji lɛ bem. (1 Samuel 12:20-22) Jeŋba he sane ni Satan tee lɛ shi, ní kɔɔ gbɛ ni Yehowa tsɔɔ nɔ ekɛ maŋtsɛ ni E-ji lɛ tsuɔ nii lɛ he lɛ biɔ be koni akɛtsu he nii jogbaŋŋ yɛ bɔɔ nii fɛɛ hiɛ. (Hiob 1:9-11; 42:2, 5, 6) No hewɔ lɛ, beni ahaoɔ Yehowa webii lɛ yɛ Mizraim lɛ, ekɛɛ Farao akɛ: “Shi kɛlɛ enɛ hewɔ miha odamɔ shi, koni majie mihewalɛ kpo matsɔɔo, ni atsĩ migbɛi atã yɛ jeŋ fɛɛ.”—2 Mose 9:16.

16. (a) Mɛɛ gbɛ nɔ Yehowa tsuishiŋmɛɛ lɛ eha anyɛ asaa gbɔmɛi kɛha egbɛi lɛ? (b) Mɛɛ gbɛ nɔ abaatsɔ atse Yehowa gbɛi lɛ he ni abu maŋtsɛ ni eji lɛ bem?

16 Beni bɔfo Paulo gbálaa gbɛhe ni Nyɔŋmɔ tsuishiŋmɛɛ lɛ tsuɔ yɛ E-gbɛi krɔŋkrɔŋ lɛ hiɛnyamwoo mli lɛ, etsɛ wiemɔi ni Yehowa wie etsɔɔ Farao lɛ yisɛɛ. Kɛkɛ ni Paulo ŋma akɛ: “Shi kɛ́ Nyɔŋmɔ miisumɔ akɛ ejie emlifu kpo etsɔɔ ni eha ale ehe ni wa lɛ, ni kɛlɛ eŋmɛɔ eyi shi babaoo ehiɛɔ mlifu nii ni sa fitemɔ lɛ; ni asaŋ kɛ́ ehaa aleɔ enunyam falɛ lɛ hu yɛ emɔbɔnalɛ nii ni asaa ato aha anunyam lɛ anɔ lɛ, mɛni obaakɛɛ? Shi nakai etsɛ wɔ hu, jeee mɛi ni jɛ Yudafoi ateŋ lɛ kɛkɛ, shi mɛi ni jɛ jeŋmaji ateŋ lɛ hu. Tamɔ bɔ ni ekɛɛ yɛ Hoshea wolo lɛ mli akɛ: ‘Matsɛ mɔ ni jeee mimaŋ lɛ akɛ mimaŋ.’” (Romabii 9:17, 22-25) Akɛni Yehowa ŋmɛ etsui shi hewɔ lɛ, enyɛ ehala “maŋ ko” kɛjɛ jeŋmaji lɛ ateŋ “eha egbɛi lɛ.” (Bɔfoi lɛ Asaji 15:14) Yɛ Yesu Kristo, ni ji amɛ Yitso lɛ shishi lɛ, nɛkɛ “mɛi krɔŋkrɔŋi” nɛɛ ji Maŋtsɛyeli ní Yehowa kɛbaatsu nii ni ekɛtse E-gbɛi kpeteŋkpele lɛ he ni ekɛbu maŋtsɛ ni E-ji lɛ bem lɛ niyelɔi.—Daniel 2:44; 7:13, 14, 27; Kpojiemɔ 4:9-11; 5:9, 10.

Yehowa Tsuishiŋmɛɛ lɛ kɛ Yiwalaheremɔ Baa

17, 18. (a) Mɛni kɛ́ wɔfee lɛ, ehaa wɔwieɔ wɔshiɔ Yehowa tsuishiŋmɛɛ lɛ ni wɔleee? (b) Te awoɔ wɔ hewalɛ koni wɔbu Yehowa tsuishiŋmɛɛ lɛ wɔha tɛŋŋ?

17 Kɛjɛ adesai aklɛŋklɛŋ shigbeemɔ kɛmiibote esha mli lɛ nɔ aahu kɛyashi bianɛ lɛ, Yehowa ejie ehe kpo akɛ Nyɔŋmɔ ni ŋmɛɔ etsui shi. Etsui shi ni eto dani Nu Afua lɛ ba lɛ ha aná be ni akɛ kɔkɔbɔɔ ha ni ana gbɛ ni abaatsɔ nɔ koni aná yiwalaheremɔ. Shi etsuishitoo lɛ yashɛ ehusui anaa, ni Nu Afua lɛ ba. Nakai nɔŋŋ ŋmɛnɛ, Yehowa miijie tsuishiŋmɛɛ babaoo kpo, ni enɛ sɛɛ etsɛ fe bɔ ni ekolɛ mɛi komɛi kpaa gbɛ. Shi kɛlɛ, enɛ jeee yiŋtoo hewɔ ni esa akɛ oha onijiaŋ aje wui. No ni ooofee lɛ baanyɛ atsɔɔ akɛ oobu Nyɔŋmɔ fɔ akɛ eŋmɛ etsui shi. Paulo ŋma akɛ: “Aloo gbe ogbeɔ emlihilɛ kɛ eyishiŋmɛɛ kɛ etsuishitoo babaoo lɛ he guɔ, shi oleee akɛ Nyɔŋmɔ mlihilɛ lɛ wa ewaao ni oshwa ohe?”—Romabii 2:4.

18 Wɔteŋ mɔ ko nyɛŋ ale he ni Nyɔŋmɔ tsuishitoo ní baaha wɔná nɔmimaa akɛ wɔyɛ enɔkpɛlɛmɔ kɛha yiwalaheremɔ lɛ he baahia wɔ kɛyashi. Paulo woɔ wɔ hewalɛ koni ‘wɔkɛ gbeyeishemɔ kɛ hekpokpomɔ atsu wɔ diɛŋtsɛ wɔyiwalaheremɔ lɛ he nii.’ (Filipibii 2:12) Bɔfo Petro ŋma kɛyaha nanemɛi Kristofoi lɛ akɛ: “Jeee tsɛɛ [Yehowa, NW] haa eshiwoo lɛ sɛɛ tsɛɔ, taakɛ bɔ ni mɛi komɛi buɔ akɛ esɛɛ etsɛ lɛ, shi moŋ etsui shi etoɔ ehaa wɔ, ejaakɛ esumɔɔɔ akɛ mɛi komɛi alaaje, shi moŋ akɛ mɛi fɛɛ atsake amɛtsui.” (Wɔma efã ko nɔ mi.)—2 Petro 3:9.

19. Te wɔɔfee tɛŋŋ wɔná Yehowa tsuishiŋmɛɛ lɛ he sɛɛ kɛmɔ shi?

19 No hewɔ lɛ, nyɛkahaa wɔfea mɛi ni bɛ tsuishitoo kɛha gbɛ ni Yehowa tsɔɔ nɔ etsuɔ saji ahe nii lɛ. Shi moŋ, nyɛhaa wɔnyiɛa Petro ŋaawoo kroko nɛɛ sɛɛ ni ‘wɔbu wɔ-Nuntsɔ lɛ tsuishitoo lɛ akɛ yiwalaheremɔ ni.’ Namɔ yiwalaheremɔ? Wɔ wɔyiwalaheremɔ, ni kɛ́ wɔɔlɛɛ mli lɛ, kɛ mɛi babaoo ni ehe hiaa ni amɛnu “maŋtsɛyeli lɛ he sanekpakpa” lɛ. (2 Petro 3:15; Mateo 24:14) Enɛ baaye abua wɔ koni wɔbu Yehowa tsuishiŋmɛɛ ni mlihilɛ babaoo yɔɔ mli lɛ akɛ nɔ ko ni jara wa, koni etsirɛ wɔ ni wɔŋmɛ wɔtsui shi yɛ bɔ ni wɔkɛ mɛi krokomɛi yeɔ haa lɛ mli.

[Shishigbɛ niŋmai]

^ kk. 4 Yɛ Hebri mli lɛ, bei pii lɛ akɛ wiemɔ kɛha “gugɔ” loo “gugɔŋ” (‘aph) tsuɔ nii yɛ mfonirifeemɔŋ kɛha mlifu. Enɛ baa lɛ nakai yɛ bɔ ni mɔ ni mli efu lɛ muɔ oyayaayai lɛ hewɔ.

^ kk. 13 Kɛha gbalɛ nɛɛ mlitsɔɔmɔ lolo lɛ, kwɛmɔ wolo ni ji Bó Daniel Gbalɛ lɛ Toi!, baafa 191-194, ni Yehowa Odasefoi fee lɛ mli.

Áni Obaanyɛ Otsɔɔ Mli?

•Mɛni wiemɔ ni ji “tsuishiŋmɛɛ” lɛ tsɔɔ yɛ Biblia lɛ mli lɛ?

•Mɛɛ gbɛ nɔ Yehowa jie etsuishiŋmɛɛ lɛ kpo dani Nu Afua lɛ ba, yɛ Babilon nomŋɔɔ lɛ sɛɛ, kɛ Ŋ.B. klɛŋklɛŋ afii oha lɛ mli?

•Mɛɛ yiŋtoi ni he hiaa ahewɔ Yehowa jie tsuishiŋmɛɛ kpo lɛ?

•Te esa akɛ wɔbu Yehowa tsuishiŋmɛɛ lɛ wɔha tɛŋŋ?

[Nikasemɔ lɛ he Sanebimɔi]

[Mfoniri ni yɔɔ baafa 9]

Yehowa tsui shi ni eŋmɛ dani Nu Afua lɛ ba lɛ ha mɛi ná hegbɛ koni amɛtsake amɛtsui

[Mfoniri ni yɔɔ baafa 10]

Yɛ Babilon shigbeemɔ lɛ sɛɛ lɛ, Yudafoi lɛ ná Yehowa tsuishiŋmɛɛ lɛ he sɛɛ

[Mfoniri ni yɔɔ baafa 11]

Yɛ klɛŋklɛŋ afii oha lɛ mli lɛ, Yudafoi lɛ kɛ mɛi ni jeee Yudafoi fɛɛ ná Yehowa tsuishiŋmɛɛ lɛ he sɛɛ

[Mfonirii ni yɔɔ baafa 12]

Kristofoi ni yɔɔ ŋmɛnɛ lɛ kɛ Yehowa tsuishiŋmɛɛ lɛ tsuɔ nii yɛ gbɛ kpakpa nɔ