Shi kɛya he ni ato saneyitsei lɛ anaa yɛ lɛ

Shi kɛya he ni ato saneyitsei lɛ anaa yɛ lɛ

Maŋtsɛmɛi a-Wolo ni Ji Enyɔ lɛ Mli Saji Otii

Maŋtsɛmɛi a-Wolo ni Ji Enyɔ lɛ Mli Saji Otii

Yehowa Wiemɔ lɛ Hiɛ Kã

Maŋtsɛmɛi a-Wolo ni Ji Enyɔ lɛ Mli Saji Otii

BIBLIA mli wolo ni ji Maŋtsɛmɛi a-Wolo ni Ji Enyɔ lɛ ji Maŋtsɛmɛi a-Klɛŋklɛŋ Wolo lɛ nɔtsamɔ. Ewieɔ maŋtsɛmɛi 29—ni amɛteŋ mɛi 12 ye Israel kooyigbɛ maŋtsɛyeli lɛ nɔ, ni 17 hu ye Yuda wuoyigbɛ maŋtsɛyeli lɛ nɔ lɛ ahe sane. Maŋtsɛmɛi a-Wolo ni Ji Enyɔ lɛ hu wieɔ gbalɔi ni ji Elia, Elisha, kɛ Yesaia nitsumɔi ahe sane. Eyɛ mli akɛ atooo saji lɛ anaa yɛ bɔ ni amɛtee nɔ amɛha lɛ naa pɛpɛɛpɛ moŋ, shi wolo lɛ wieɔ nibii ni tee nɔ kɛyashi akpata Samaria kɛ Yerusalem hiɛ lɛ ahe. Maŋtsɛmɛi a-Wolo ni Ji Enyɔ lɛ wieɔ saji ni tee nɔ yɛ afii 340 mli lɛ ahe—kɛjɛ afi 920 D.Ŋ.B. kɛyashi afi 580 D.Ŋ.B., ni ji be ni gbalɔ Yeremia gbe wolo nɛɛ ŋmaa naa lɛ.

Mɛɛ sɛɛnamɔ yɔɔ Maŋtsɛmɛi a-Wolo ni Ji Enyɔ lɛ he kɛha wɔ? Mɛni etsɔɔ wɔ yɛ Yehowa kɛ bɔ ni ekɛ adesai yeɔ ehaa lɛ he? Mɛni wɔbaanyɛ wɔkase kɛjɛ bɔ ni Maŋtsɛmɛi lɛ, gbalɔi lɛ, kɛ mɛi krokomɛi ni atsĩ amɛtã yɛ wolo lɛ mli lɛ fee amɛnii amɛha lɛ mli? Nyɛhaa wɔkwɛa nɔ ni wɔbaanyɛ wɔkase kɛjɛ Maŋtsɛmɛi a-Wolo ni Ji Enyɔ lɛ mli.

ELISHA BAYE ELIA SƐƐ

(2 Maŋtsɛmɛi 1:1–8:29)

Israel Maŋtsɛ Ahazia gbee shi yɛ eshia lɛ mli ni hela mɔ lɛ. Gbalɔ Elia ha ele akɛ ebaagbo. Ahazia gbo, ni enyɛmi nuu Yehoram baye maŋtsɛ. Yɛ nakai beaŋ lɛ Yehoshafat ji Yuda maŋtsɛ. Aŋɔ Elia kɛtee yɛ lasuogbele mli, ni etsulɔ Elisha baye esɛɛ akɛ gbalɔ. Elisha fee naakpɛɛ nibii srɔtoi babaoo yɛ esɔɔmɔ nitsumɔ lɛ ní ekɛ aaafee afii 60 ni nyiɛ sɛɛ kɛba lɛ tsu lɛ mli.—Kwɛmɔ akrabatsa ni ji “Naakpɛɛ Nibii ni Elisha Fee” lɛ.

Beni Moab maŋtsɛ ko tse Israel hiɛ atua lɛ, Yehoram, Yehoshafat, kɛ Edom maŋtsɛ lɛ tee koni amɛkɛ lɛ ayawu. Amɛye kunim yɛ Yehoshafat anɔkwayeli lɛ hewɔ. Sɛɛ mli lɛ, Aram maŋtsɛ lɛ to eyiŋ akɛ ebaatutua Israel beni amɛhiɛ bɛ amɛhe nɔ. Shi kɛlɛ, Elisha fite nakai yiŋtoo lɛ. Enɛ ha Aram maŋtsɛ lɛ mli fu ni etsu “okpɔŋɔi kɛ shwiilii kɛ ta babaoo” koni amɛyamɔ Elisha kɛba. (2 Maŋtsɛmɛi 6:14) Elisha fee naakpɛɛ nii srɔtoi enyɔ ni eha Arambii lɛ ku amɛsɛɛ kɛtee ní amɛfeee nɔ ko fɔŋ ko. Sɛɛ mli lɛ, Aram Maŋtsɛ Ben-Hadad bawo Samaria he ka. Enɛ ha hɔmɔ ni naa wa waa ba, shi Elisha gba akɛ hɔmɔ lɛ sɛɛ baafo.

Sɛɛ mli lɛ, Elisha tee Damasko. Maŋtsɛ Ben-Hadad, ni no mli lɛ ebɛ hewalɛ lɛ tsu Hazael koni eyabi kɛji akɛ ehe baawa lɛ lo. Elisha gba akɛ maŋtsɛ lɛ baagbo, ni ákɛ Hazael baaye esɛɛ. Enɔ jetsɛremɔ nɔŋŋ lɛ, Hazael ŋɔ “saa nɔ bò” etsɔ nu mli ni ekɛhà maŋtsɛ lɛ hiɛ ni egbo, ni ebabɔi maŋtsɛ yeli. (2 Maŋtsɛmɛi 8:15) Yehoshafat binuu Yehoram batsɔ maŋtsɛ yɛ Yuda, ni ebinuu Ahazia baye lɛ hu esɛɛ.—Kwɛmɔ akrabatsa ni ji “Yuda kɛ Israel Maŋtsɛmɛi” lɛ.

Ŋmalɛ Naa Sanebimɔi ni Aha Hetoo:

2:9—Mɛni hewɔ Elisha bi ni aha lɛ ‘Elia mumɔ lɛ mlijaa enyɔ’ lɛ? Ekãafeemɔ ni gbeyeishemɔ bɛ mli ni Elia jie lɛ kpo lɛ nɔŋŋ he baahia Elisha koni enyɛ etsu enitsumɔ akɛ Israel gbalɔ lɛ he nii. Akɛni Elisha le enɛ jogbaŋŋ hewɔ lɛ, ebi koni aha lɛ Elia mumɔ lɛ mlijaa enyɔ. Akɛni Elia ji mɔ ni hala Elisha akɛ esɛɛyelɔ, ni Elisha sɔmɔ lɛ akɛ etsulɔ afii ekpaa hewɔ lɛ, Elisha bu Elia akɛ emumɔŋ tsɛ; Elisha tamɔ Elia mumɔŋ kromɔbi. (1 Maŋtsɛmɛi 19:19-21; 2 Maŋtsɛmɛi 2:12) Enɛ hewɔ lɛ, Elisha bi koni Elia aha lɛ emumɔŋ gboshinii lɛ mlijaa enyɔ taakɛ bɔ ni esa akɛ bi ni ji kromɔbi lɛ aná etsɛ gboshinii lɛ mlijaa enyɔ lɛ, ni aha lɛ.

2:11—Mɛɛ “ŋwɛi” ji nɔ ni “Elia tsɔ lasuogbele lɛ mli kɛtee” lɛ? Enɛ jeee ŋwɛiniiaŋ shɔŋŋ he ni ŋulamii lɛ yɔɔ lɛ, ni asaŋ ejeee Nyɔŋmɔ kɛ ebii ni ji ŋwɛibɔfoi lɛ amumɔŋ shihilɛhe lɛ hu. (5 Mose 4:19; Lala 11:4; Mateo 6:9; 18:10) “Ŋwɛi” ni Elia tee lɛ jeee he ko ni tekeɔ atatui lɛ. (Lala 78:26; Mateo 6:26) Ekã shi faŋŋ akɛ la shwiili lɛ wó Elia kɛtsɔ kɔɔyɔɔ lɛ mli kɛtee shikpɔŋ lɛ nɔ he kroko, ni etee nɔ ehi jɛmɛ be kplaŋŋ. Yɛ anɔkwale mli lɛ, afii komɛi asɛɛ lɛ, Elia ŋma wolo eyaha Yuda maŋtsɛ Yehoram.—2 Kronika 21:1, 12-15.

5:15, 16—Mɛni hewɔ Elisha heee Naeman nikeenii lɛ? Akɛni Elisha yɔse akɛ Yehowa hewalɛ lɛ ji nɔ ni tsa Naeman yɛ naakpɛɛ gbɛ nɔ, shi jeee lɛ diɛŋtsɛ ehewalɛ hewɔ lɛ, eheee nikeenii lɛ. Ebɛ ejwɛŋmɔ mli po akɛ eeená nitsumɔ ni Nyɔŋmɔ kɛha lɛ akɛ etsu lɛ he sɛɛ. Anɔkwa jálɔi ni yɔɔ ŋmɛnɛ lɛ kɛ Yehowa sɔɔmɔ lɛ tsuuu nii kɛtaooo sɛɛnamɔ amɛhaaa amɛ diɛŋtsɛ amɛhe. Amɛkɛ Yesu ŋaawoo ni ji: “Yaka nyɛná, yaka nyɛŋɔhaa” lɛ tsuɔ nii jogbaŋŋ.—Mateo 10:8.

5:18, 19—Ani Naeman miibi ni akɛ ehe esha ake lɛ yɛ jamɔŋ nifeemɔ ko ni ebaaya ni ekɛ ehe ayawo mli lɛ hewɔ? Akɛni Aram maŋtsɛ lɛ egbɔ ni egbɔjɔ hewɔ lɛ, eyɛ faŋŋ akɛ, esa akɛ Naeman amɔ emli. Beni maŋtsɛ lɛ koto shi koni eja Rimon lɛ, Naeman hu koto shi. Shi kɛlɛ, Naeman koto shi kɛkɛ koni emɔ maŋtsɛ lɛ mli, shi jeee kɛha jamɔ. Naeman miibi koni Yehowa kɛ ehe esha ake lɛ yɛ nɛkɛ mla naa nitsumɔ nɛɛ ni etsuɔ lɛ hewɔ. Akɛni Elisha hé nɔ ni Naeman wie lɛ eye hewɔ lɛ, ekɛɛ lɛ akɛ: “Yaa yɛ hejɔlɛ mli.”

Nikasemɔi Kɛha Wɔ:

1:13, 14. Heshibaa ni aaajie lɛ kpo, kɛ nii ni akaseɔ kɛjɛɔ nibii ni baa mɛi krokomɛi anɔ lɛ mli lɛ baanyɛ ahere mɛi ayiwala.

2:2, 4, 6. Eyɛ mli akɛ ekolɛ Elisha esɔmɔ akɛ Elia tsulɔ afii ekpaa moŋ, shi ema nɔ mi akɛ eshiŋ lɛ. Mɛɛ anɔkwayeli kɛ naanyobɔɔ he nɔkwɛmɔnɔ kpakpa po nɛ!—Abɛi 18:24.

2:23, 24. Etamɔ nɔ ni Elisha yiteŋ ní ekpa kɛ Elia atade lɛ ni Elisha wo lɛ ji yiŋtoo titri hewɔ ni gbekɛbii lɛ ye ehe fɛo lɛ. Gbekɛbii lɛ yɔse akɛ Elisha ji Yehowa najiaŋdamɔlɔ, ni amɛmiitao ni eshi he ni amɛyɔɔ lɛ. Amɛkɛɛ lɛ akɛ ‘ekwɔ kɛba,’ ni ji akɛ, eya nɔ ekwɔ kɛya Betel loo eha asha lɛ kɛya ŋwɛi tamɔ afee Elia lɛ. Ekã shi faŋŋ akɛ gbekɛbii lɛ jie shitee-kɛwoo su ni amɛfɔlɔi lɛ yɔɔ lɛ kpo. Kwɛ bɔ ni ehe hiaa akɛ fɔlɔi atsɔɔ amɛbii lɛ anii koni amɛkɛ bulɛ aha Nyɔŋmɔ najiaŋdamɔlɔi!

3:14, 18, 24. Yehowa wiemɔ lɛ baa mli anɔkwale be fɛɛ be.

3:22. Leebi hulu lɛ ni kpɛ yɛ nui lɛ ahiɛ lɛ ha nu lɛ fee tamɔ lá, ekolɛ akɛni sũ tsuru yɛ nujɔɔi ni atsa etsɛko lɛ amli lɛ hewɔ. Yehowa baanyɛ ekɛ adebɔɔ mli nifeemɔi atsu nii kɛtsu eyiŋtoi ahe nii.

4:8-11. Akɛni Shunamyoo lɛ yɔse akɛ Elisha ji “Nyɔŋmɔ gbɔmɔ krɔŋkrɔŋ” hewɔ lɛ, efee lɛ gbɔ. Ani esaaa akɛ wɔ hu wɔfeɔ nakai nɔŋŋ wɔhaa Yehowa anɔkwa jálɔi?

5:3. Gbekɛ yoo fioo ni ji Israelnyo lɛ ná hemɔkɛyeli yɛ nyɛmɔ ni Nyɔŋmɔ yɔɔ akɛ ekɛaafee naakpɛɛ nii lɛ mli. Ekɛ ekãa hu wie ehemɔkɛyeli lɛ he. Nyɛ gbekɛbii lɛ, ani nyɛbɔɔ mɔdɛŋ koni nyɛwaje hemɔkɛyeli ni nyɛyɔɔ yɛ Nyɔŋmɔ shiwoi lɛ amli, ni nyɛkɛ ekãa gbaa anɔkwale lɛ he sane nyɛtsɔɔ nyɛtsɔɔlɔi kɛ nanemɛi skulbii?

5:9-19. Ani Naeman nɔkwɛmɔnɔ lɛ etsɔɔɔ akɛ mɔ ko ni yɔɔ henɔwomɔ lɛ baanyɛ akase heshibaa?—1 Petro 5:5.

5:20-27. Mɛɛ malemɔ he toigbalamɔ po enɛ ji nɛkɛ! Kɛ wɔsusu tsuiyeli kɛ oshara ni baanyɛ ajɛ jeŋbai enyɔ ni ahiɛɔ mli lɛ mli kɛba lɛ he lɛ, ebaaye ebua wɔ ni wɔkpoo gbɛ ni tamɔ nɛkɛ.

AŊƆ ISRAEL KƐ YUDA NOM

(2 Maŋtsɛmɛi 9:1–25:30)

Afɔ Yehu mũ akɛ Israel nɔ maŋtsɛ. Oya nɔŋŋ kɛkɛ ni eje nitsumɔ akɛ ekpata Ahab we lɛ hiɛ lɛ shishi. Yehu tsɔ ŋaa gbɛ nɔ ni ‘ekpata Baal hiɛ kɛjɛ Israel.’ (2 Maŋtsɛmɛi 10:28) Beni Atalia, ni ji Ahazia nyɛ lɛ ná ele akɛ Yehu egbe ebinuu lɛ, ‘ete shi koni ekpãta Yuda maŋtsɛyeli seshibii lɛ fɛɛ ahiɛ’ koni eŋɔ maŋtsɛyeli lɛ. (2 Maŋtsɛmɛi 11:1) Ahazia binuu abifao ni ji Yehoash pɛ yi abaa, ni beni aŋɔ lɛ atee afii ekpaa sɛɛ lɛ, awo lɛ Yuda nɔ maŋtsɛ. Yehoash tee nɔ efee nɔ ni ja gbɛ yɛ Yehowa hiɛ, akɛni osɔfo Yehoiada kɛ famɔi ha lɛ lɛ hewɔ.

Maŋtsɛmɛi fɛɛ ni baye Israel nɔ yɛ Yehu gbele sɛɛ lɛ fee efɔŋ yɛ Yehowa hiɛ. Elisha gbɔ ni egbo yɛ Yehu nabi lɛ beaŋ. Yuda maŋtsɛ ni ji ejwɛ ni nyiɛ Yehoash sɛɛ ji Ahaz, ‘ni efeee nɔ ni ja yɛ Yehowa hiɛ.’ (2 Maŋtsɛmɛi 16:1, 2) Shi kɛlɛ, ebinuu Hezekia ji maŋtsɛ ni ‘ŋɔ ehe ekpɛtɛ Yehowa he.’ (2 Maŋtsɛmɛi 17:20; 18:6) Yɛ afi 740 D.Ŋ.B., beni Hezekia yeɔ Yuda nɔ, ni Hoshea hu yeɔ Israel nɔ lɛ, Ashur Maŋtsɛ Shalmaneser “ŋɔ Samaria, ni eŋɔ Israel nom kɛtee Ashur.” (2 Maŋtsɛmɛi 17:6) Enɛ sɛɛ lɛ, akɛ gbɔi ba Israel shikpɔŋ lɛ nɔ, ni enɛ ha Samariabii lɛ ajamɔ lɛ je shishi.

Yɛ Yuda maŋtsɛmɛi kpawo ni nyiɛ Hezekia sɛɛ kɛba lɛ ateŋ lɛ, Yosia pɛ fee nii koni ekɛjie apasa jamɔ kɛjɛ shikpɔŋ lɛ nɔ. Yɛ naagbee lɛ, Babilonbii lɛ ŋɔ Yerusalem, ni “aŋɔ Yuda nom kɛjɛ eshikpɔŋ lɛ nɔ kɛtee” yɛ afi 607 D.Ŋ.B.—2 Maŋtsɛmɛi 25:21.

Ŋmalɛ Naa Sanebimɔi ni Aha Hetoo:

13:20, 21—Ani naakpɛɛ nii nɛɛ fiɔ woo ni akɛhaa hetselɔi ni egboi lɛ ahe nibii lɛ sɛɛ? Dabi, efiii sɛɛ. Biblia lɛ etsɔɔɔ ákɛ akɛ woo ha Elisha wui lɛ kɔkɔɔkɔ. Nyɔŋmɔ hewalɛ ji nɔ ni tsu naakpɛɛ nii nɛɛ, taakɛ eji yɛ naakpɛɛ nibii fɛɛ ni Elisha fee lɛ gbɛfaŋ beni eyɔɔ wala mli lolo lɛ.

15:1-6—Mɛni hewɔ Yehowa ha kpiti shwie Azaria (lɛ nɔŋŋ ji Uzia, 15:6, NW shishigbɛ niŋmaa) lɛ? “Beni [Uzia] ená hewalɛ lɛ, etsui wó ehe nɔ . . . , ni etɔ̃ Yehowa, e-Nyɔŋmɔ lɛ, nɔ; ejaakɛ etee Yehowa sɔlemɔtsu lɛŋ, ni eyashã tsofa-kɛ-ŋma yɛ tsofa-kɛ-ŋma shãa latɛ lɛ nɔ.” Beni osɔfoi lɛ ‘tsĩ Uzia naa’ ni amɛkɛɛ lɛ akɛ ‘eje kpo kɛjɛ he krɔŋkrɔŋ lɛ,’ emli fu osɔfoi lɛ, kɛkɛ ni kpiti shwie lɛ.—2 Kronika 26:16-20.

18:19-21, 25—Ani Hezekia kɛ Mizraim fee kpaŋmɔ? Dabi. Rabshake naafolɔmɔ lɛ ji amale, taakɛ bɔ ni wiemɔ ni ewie akɛ ‘ejeee Yehowa sɛɛ’ ebatutuaaa shikpɔŋ lɛ ji amale lɛ. Maŋtsɛ Hezekia ni ji anɔkwafo lɛ kɛ ehe fɔ Yehowa nɔ kwraa kɛmɔ shi.

Nikasemɔi Kɛha Wɔ:

9:7, 26. Kojomɔ ni naa wa ni akɛba Ahab we lɛ nɔ lɛ tsɔɔ akɛ apasa jamɔ kɛ lá ni eye bem shi ni ashwieɔ lɛ ji Yehowa nihiinii.

9:20. Le ni ale Yehu akɛ eji mɔ ko ni woɔ shwiili foi gidigidi lɛ je kpo yɛ bɔ ni ekɛ ekãa tsu nitsumɔ ni akɛwo edɛŋ lɛ he nii lɛ mli. Ani ale bo akɛ Maŋtsɛyeli jajelɔ ni yɔɔ ekãa?—2 Timoteo 4:2.

9:36, 37; 10:17; 13:18, 19, 25; 14:25; 19:20, 32-36; 20:16, 17; 24:13. Wɔbaanyɛ wɔná nɔmimaa akɛ ‘wiemɔ ni jɛɔ Yehowa daaŋ lɛ baaba mli be fɛɛ be.’—Yesaia 55:10, 11.

10:15. Taakɛ bɔ ni Yehonadab jɛ etsui muu fɛɛ mli ekpɛlɛ nine ni Yehu fɔ lɛ akɛ ebafata ehe yɛ shwiili lɛ mli lɛ nɔ lɛ, nakai nɔŋŋ “asafo babaoo” lɛ jɛɔ amɛsuɔmɔ mli amɛfĩɔ Yesu Kristo, ni ji ŋmɛnɛŋmɛnɛ beaŋ Yehu lɛ, kɛ esɛɛnyiɛlɔi ni afɔ amɛ mu lɛ asɛɛ.—Kpojiemɔ 7:9.

10:30, 31. Eyɛ mli akɛ Yehu tɔ̃ yɛ eshihilɛ mli moŋ, shi Yehowa hiɛ sɔ nibii fɛɛ ni efee lɛ. Eji anɔkwale akɛ ‘Nyɔŋmɔ jeee mɔ ni yeɔ sane ni ejaaa ni ehiɛ aaakpa wɔnitsumɔi lɛ anɔ.’—Hebribii 6:10.

13:14-19. Akɛni Yehu nabi Yehoash miaaa ehiɛ, shi moŋ etsɛ̃ gãi mlibii lɛ kɛmɔ shikpɔŋ shii etɛ pɛ hewɔ lɛ, enyɛɛɛ Arambii lɛ anɔ kunim eye. Yehowa kpaa gbɛ akɛ wɔjɛ wɔtsui mli wɔkɛ ekãa atsu nitsumɔ ni ekɛwo wɔdɛŋ lɛ.

20:2-6. Yehowa ji ‘sɔlemɔ Toibolɔ.’—Lala 65:3.

24:3, 4. Yɛ lá yi sɔ̃ ni Manase ye hewɔ lɛ, Yehowa “sumɔɔɔ akɛ eeeŋɔfa” Yuda. Nyɔŋmɔ buɔ mɛi ni efeko nɔ ko lɛ alá akɛ ejara wa. Wɔbaanyɛ wɔná nɔmimaa akɛ Yehowa baatɔ mɛi ni efeko nɔ ko lɛ alá lɛ he owele kɛtsɔ mɛi ni shwie nakai lá lɛ shi lɛ ahiɛ ni eeekpata lɛ nɔ.—Lala 37:9-11; 145:20.

Ehe Yɛ Sɛɛnamɔ Kɛha Wɔ

Maŋtsɛmɛi a-Wolo ni Ji Enyɔ lɛ haa anaa Yehowa akɛ eji Mɔ ni Haa eshiwoi Baa mli. Maŋtsɛyelii enyɔ, klɛŋklɛŋ lɛ Israel kɛ agbɛnɛ hu Yuda, ní aŋɔ amɛmli bii lɛ nom lɛ maa bɔ ni kojomɔ gbalɛ ni aŋma afɔ shi yɛ 5 Mose 28:15–29:28 lɛ ba mli anɔkwale ha lɛ nɔ mi. Maŋtsɛmɛi a-Wolo ni Ji Enyɔ lɛ wieɔ Elisha he akɛ eji gbalɔ ni yɔɔ ekãa waa kɛha Yehowa gbɛi lɛ kɛ agbɛnɛ hu anɔkwa jamɔ. Awie Hezekia kɛ Yosia he akɛ amɛji maŋtsɛmɛi ni yɔɔ heshibaa ni ná bulɛ amɛha Nyɔŋmɔ Mla lɛ.

Be mli ni wɔjwɛŋɔ sui kɛ nifeemɔi ni maŋtsɛmɛi, gbalɔi kɛ mɛi krokomɛi ni awie amɛhe yɛ Maŋtsɛmɛi a-Wolo ni Ji Enyɔ lɛ mli lɛ jie lɛ kpo lɛ nɔ lɛ, ani ehaaa wɔkase nii ni sɛɛnamɔ yɔɔ he, ni kɔɔ nibii ni esa akɛ wɔtiu sɛɛ kɛ nibii ni esa akɛ wɔkwa lɛ ahe lɛ? (Romabii 15:4; 1 Korintobii 10:11) Hɛɛ, “Nyɔŋmɔ wiemɔ hiɛ kã ni eyɛ hewalɛ.”—Hebribii 4:12.

[Akrabatsa/Mfoniri ni yɔɔ baafa 10]

NAAKPƐƐ NIBII NI ELISHA FEE

1. Yordan Faa lɛ mli ja enyɔ.—2 Maŋtsɛmɛi 2:14

2. Etsá Yeriko nu ni ehiii lɛ.—2 Maŋtsɛmɛi 2:19-22

3. Oshishibrishii tutua gbekɛbii toigbolɔi.—2 Maŋtsɛmɛi 2:23, 24

4. Ekɛ nu ha tabilɔi.—2 Maŋtsɛmɛi 3:16-26

5. Eha yoo okulafo ko ná mũ ni ayeɔ.—2 Maŋtsɛmɛi 4:1-7

6. Shunamyoo kene ko ná musu.—2 Maŋtsɛmɛi 4:8-17

7. Etee gbekɛ ko shi kɛjɛ gbohii ateŋ.—2 Maŋtsɛmɛi 4:18-37

8. Ejie ebɔɔ kɛjɛ niyenii amli.—2 Maŋtsɛmɛi 4:38-41

9. Ekɛ aboloi 20 lɛ̀ hii 100.—2 Maŋtsɛmɛi 4:42-44

10. Etsá Naeman kpiti lɛ.—2 Maŋtsɛmɛi 5:1-14

11. Ekɛ Naeman kpiti lɛ shwie Gehazi.—2 Maŋtsɛmɛi 5:24-27

12. Eha dade tɛo nu hiɛ.—2 Maŋtsɛmɛi 6:5-7

13. Tsulɔ ko na ŋwɛibɔfoi ashwiilii.—2 Maŋtsɛmɛi 6:15-17

14. Eha Aram tabilɔi lɛ shwila.—2 Maŋtsɛmɛi 6:18

15. Eha Aram tabilɔi lɛ na nii ekoŋŋ.—2 Maŋtsɛmɛi 6:19-23

16. Nuu ko ni egbo ba wala mli ekoŋŋ.—2 Maŋtsɛmɛi 13:20, 21

[Akrabatsa/Mfonirii ni yɔɔ baafa 12]

YUDA KƐ ISRAEL MAŊTSƐMƐI

Saul/David/Salomo: Afi 1117/1077/1037 D.Ŋ.B. *

YUDA MAŊTSƐYELI LƐ BE (D.Ŋ.B.) ISRAEL MAŊTSƐYELILƐ

Rehabeam .... Afi 997 ․... Yerobeam

Abia/Asa ..... Afi 980/978.....

․. Afi 976/975/952 .․ Nadab/Baesha/Ela

․. Afi 951/951/951. ․ Zimri/Omri/Tibni

..... Afi 940..... Ahab

Yehoshafat ..... Afi 937.....

․. Afi 920/917 .․ Ahazia/Yehoram

Yehoram ..... Afi 913.....

Ahazia ..... Afi 906.....

(Atalia) ..... Afi 905 ....Yehu

Yoash ..... Afi 898.....

․.... Afi 876/859.....Yehoahaz/Yoash

Amazia ..... Afi 858.....

.....Afi 844..... Yerobeam II

Azaria (Uzia) ..... Afi 829.....

․ Afi 803/791/791 ․ Zakaria/Shalum/Menahem

.... Afi 780/778.... Pekahia/Peka

Yotam/Ahaz ..... Afi 777/762 .....

..... Afi 758 ..... Hoshea

Hezekia ..... Afi 746 .....

.... Afi 740 .... Aye Samaria nɔ kunim

Manase/Amon/Yosia .. Afi 717/661/659 ..

Yehoahaz/Yehoiakim ... Afi 628/628 ...

Yehoiakin/Zedekia ...Afi 618/617 ...

Yerusalem hiɛkpatamɔ ..... Afi 607 .....

[Shishigbɛ niŋmaa]

^ kk. 66 Bei lɛ ekomɛi tsɔɔ afi nɔ ni eeenyɛ eba akɛ nɔyeli lɛ je shishi.

[Mfoniri ni yɔɔ baafa 8, 9]

Naeman ba ehe shi ni Yehowa hewalɛ lɛ tsa lɛ

[Mfoniri ni yɔɔ baafa 8, 9]

Mɛni ba Elia nɔ beni ‘etsɔ lasuogbele mli kɛtee’ lɛ?