Shi kɛya he ni ato saneyitsei lɛ anaa yɛ lɛ

Shi kɛya he ni ato saneyitsei lɛ anaa yɛ lɛ

Ani Obaanyɛ Oya Makedonia?

Ani Obaanyɛ Oya Makedonia?

Ani Obaanyɛ Oya Makedonia?

AJIE ninaa ko kpo atsɔɔ bɔfo Paulo yɛ Troia ni ji maŋ ni lɛji yakpelekeɔ yɛ jɛmɛ ni yɔɔ Asia Bibioo lɛ. Nuu Makedonianyo ko kpa lɛ fai akɛ: “Ba Makedonia ni obaye obua wɔ!” Beni ajie ninaa lɛ kpo atsɔɔ Paulo lɛ, amrɔ lɛ, ekɛ enanemɛi ni fata ehe kɛfãa gbɛ lɛ ‘ná amɛle krɛdɛɛ akɛ Nyɔŋmɔ etsɛ́ amɛ koni amɛyajaje sanekpakpa lɛ amɛtsɔɔ’ Makedoniabii lɛ. Mɛni jɛ mli kɛba? Lidia ni yɔɔ Filipi ni ji Makedoniabii amaŋ wulu lɛ mli lɛ kɛ ewe lɛ batsɔmɔ héyelilɔi. No sɛɛ lɛ, mɛi komɛi hu kpɛlɛ anɔkwale lɛ nɔ yɛ Makedonia, ní no mli lɛ eji kpokpaa ni Romabii lɛ yeɔ nɔ lɛ.—Bɔf. 16:9-15.

Ŋmɛnɛ lɛ, Yehowa Odasefoi kɛ hiɛdɔɔ ni tamɔ nakai nɔŋŋ shiɛɔ sanekpakpa lɛ. Amɛteaŋ mɛi babaoo ejɛ amɛtsuiaŋ amɛfã kɛtee hei ni Maŋtsɛyeli shiɛlɔi ayi faaa yɛ lɛ, ni amɛkɛ amɛ diɛŋtsɛ amɛshika tsuɔ enɛ he nii. Ákɛ nɔkwɛmɔnɔ lɛ, akɛni Lisa miisumɔ ni ekɛ sɔɔmɔ nitsumɔ lɛ afee oti yɛ eshihilɛ mli hewɔ lɛ, efã kɛjɛ Canada kɛtee Kenya. Trevor kɛ Emily ni amɛ hu amɛjɛ Canada lɛ fã kɛtee Malawi koni amɛnyɛ amɛtsu babaoo yɛ sɔmɔɔ nitsumɔ lɛ mli. Paul kɛ Maggie ni jɛ England lɛ tee pɛnshɛŋ, kɛkɛ ni amɛna akɛ amɛná hegbɛ kpele ni amɛkɛaatsu babaoo yɛ Yehowa sɔɔmɔ mli, ni amɛfã kɛtee Afrika Bokagbɛ. Ani obaanyɛ okɛ ohe ashã afɔle? Ani obaasumɔ ni bo hu ofã kɛyaye obua yɛ he kroko? Belɛ, mɛɛ ŋaawoi kpakpai kɛ Biblia mli shishitoo mlai baanyɛ aye abua bo koni onyɛ ofee nakai?

Pɛimɔ Omli Okwɛ

Nibii ni esa akɛ osusu he lɛ ateŋ ekome ji yiŋtoi ahewɔ ni osumɔɔ akɛ ofã kɛya lɛ. Yesu kɛɛ akɛ kitai lɛ ateŋ otu ji: “Suɔmɔ [Yehowa], o-Nyɔŋmɔ lɛ, kɛ otsui muu lɛ fɛɛ kɛ osusuma muu lɛ fɛɛ kɛ ojwɛŋmɔ muu lɛ fɛɛ.” Esa akɛ suɔmɔ ni wɔyɔɔ kɛha Nyɔŋmɔ, kɛ shwelɛ ni wɔyɔɔ akɛ wɔtsu nitsumɔ ni akɛwo wɔdɛŋ ákɛ wɔfee mɛi kaselɔi lɛ afee yiŋtoi ahewɔ ni wɔsumɔɔ akɛ wɔfã wɔyasɔmɔ yɛ maŋsɛɛ lɛ. Yesu tsa nɔ akɛ: “Nɔ ni nyiɛ sɛɛ lɛ tamɔ no, akɛ: ‘Suɔmɔ onaanyo tamɔ bɔ ni osumɔɔ bo diɛŋtsɛ ohe.’” Kɛ́ oyɛ he miishɛɛ diɛŋtsɛ akɛ oooye obua mɛi lɛ, no haa anaa akɛ osumɔɔ amɛ. (Mat. 22:36-39; 28:19, 20) Bei pii lɛ, sɔɔmɔ ni aaasɔmɔ yɛ maŋsɛɛ lɛ biɔ mɔdɛŋbɔɔ babaoo kɛ hekɛafɔleshãa. Ejeee he ko ni ayaa akɛ ayaajie hiɛtserɛ. Esa akɛ ojɛ suɔmɔ mli ofee enɛ. Remco kɛ Suzanne ni jɛ Netherlands ní amrɔ nɛɛ amɛmiisɔmɔ yɛ Namibia lɛ mua sane lɛ naa akɛ, “Suɔmɔ ji nɔ ni tsirɛɔ wɔ ni wɔyɔɔ biɛ lolo nɛɛ.”

Willie ni eji kpokpaa nɔkwɛlɔ yɛ Namibia lɛ kɛɛ akɛ: “Mɛi ni jɛ maŋsɛɛ amɛba lɛ baaa koni nyɛmimɛi ni yɔɔ biɛ lɛ akwɛ amɛ. Amɛba koni amɛbafata nyɛmimɛi ni yɔɔ biɛ lɛ ahe kɛsɔmɔ, ní amɛye amɛbua amɛ yɛ shiɛmɔ nitsumɔ lɛ mli.”

Kɛ́ osusu yiŋtoi ahewɔ ni osumɔɔ akɛ ofã kɛya lɛ ahe ogbe naa lɛ, bi ohe akɛ: ‘Mɛɛ hesai miyɔɔ ni manyɛ mikɛye mabua yɛ maŋsɛɛ? Ani mishiɛmɔ nitsumɔ lɛ mɔɔ shi? Mɛɛ wiemɔi minyɛɔ miwieɔ? Ani miisumɔ ni makase wiemɔ kroko?’ Okɛ oweku lɛ asusu sane lɛ he jogbaŋŋ. Okɛ osafoŋ onukpai lɛ agba he sane. Koni agbɛnɛ hu, okɛfɔ̃ Yehowa hiɛ yɛ sɔlemɔ mli. Kɛ́ ojɛ anɔkwayeli mli opɛi bo diɛŋtsɛ omli yɛ gbɛ ni tamɔ nɛkɛ nɔ lɛ, ebaaye ebua bo ni ona kɛji obaanyɛ osɔmɔ yɛ maŋsɛɛ loo onyɛŋ.—Kwɛmɔ akrabatsa ni ji  “Lé Bo Diɛŋtsɛ Ohe.”

He ni Esa akɛ Osɔmɔ Yɛ

Akɛ Paulo wie yɛ ninaa mli akɛ eya Makedonia. Ŋmɛnɛ lɛ, ákɛ Yehowa webii lɛ, Nyɔŋmɔ kɛ wɔ ewieee yɛ ninaa mli. Shi kɛlɛ Buu-Mɔɔ lɛ kɛ woji krokomɛi ni tsulɔ kuu lɛ ŋmalaa lɛ haa wɔleɔ hei babaoo ni Maŋtsɛyeli shiɛlɔi ayi faaa yɛ. No hewɔ lɛ, klɛŋklɛŋ lɛ ŋmalamɔ hei ni tamɔ nɛkɛ lɛ oshwie shi. Kɛ́ onyɛŋ okase wiemɔ kroko loo onyɛŋ oyahi maŋsɛɛ kwraa lɛ, no lɛ kwɛmɔ akɛ obaanyɛ oyasɔmɔ yɛ maŋ ko ni onuɔ wiemɔ titri ni awieɔ yɛ jɛmɛ lɛ mli lo. No sɛɛ lɛ, taomɔ nibii amli, tamɔ bɔ ni ooofee oná gbɛfaa he gbɛŋmɛɛ wolo, gbɛ nɔ ni oootsɔ oyashɛ jɛmɛ, bɔ ni jɛmɛ yɔɔ shweshweeshwe ha, kɛ bɔ ni jɛmɛ shihilɛ yɔɔ ha. Kɛ́ okɛ mɛi ni ená enɛ mli niiashikpamɔ momo gba sane lɛ, ebaanyɛ eye ebua bo. Sɔlemɔ yɛ saji nɛɛ ahe. Kaimɔ akɛ ‘mumɔ krɔŋkrɔŋ lɛ tsĩ’ Paulo kɛ ehefatalɔi lɛ ‘agbɛ akɛ amɛkawie wiemɔ lɛ amɛtsɔɔ yɛ Asia.’ Eyɛ mli akɛ amɛka akɛ amɛaaya Bitinia moŋ, shi “Yesu mumɔ lɛ eŋmɛɛɛ amɛ gbɛ.” Nakai nɔŋŋ ebaanyɛ ehe bo bei babaoo dani obaana he ni oyelikɛbuamɔ he baahia waa yɛ.—Bɔf. 16:6-10.

Ekolɛ kɛbashi amrɔ nɛɛ ona nibii fioo komɛi ni sa ni obaanyɛ ofee. Kɛ́ oosumɔ ni oyasɔmɔ yɛ maŋsɛɛ lɛ, no lɛ ŋmalamɔ woji oyaha Yehowa Odasefoi anitsumɔhe niji ni yɔɔ maji ni osusuɔ akɛ obaanyɛ oyasɔmɔ yɛ jɛmɛ lɛ amli lɛ. Tsɔɔmɔ sɔɔmɔ hegbɛi ni oyɔɔ kɛ nɔ ni oná pɛŋ, ni agbɛnɛ hu oŋmala saji pɔtɛi ni obaasumɔ ni obi, tamɔ bɔ ni nibii ajara ji yɛ jɛmɛ, tsũ ni obaanyɛ oná, helatsamɔhei ni yɔɔ, kɛ heloonaa nitsumɔi ni yɔɔ jɛmɛ. No sɛɛ lɛ, okɛ wolo loo woji ni oŋmala lɛ aha sɔɔmɔ ajinafoi akuu ni yɔɔ osafo lɛ mli lɛ. Amɛbaaŋma wolo kɛjie oyi amɛfata he, ni amɛkɛbaamaje nitsumɔhe niji ni otsɔɔ lɛ tɛ̃ɛ. Ekã shi faŋŋ akɛ, woji ni nitsumɔhe niji lɛ baaŋma bo lɛ baaye abua bo ni ona he ni obaanyɛ osɔmɔ jogbaŋŋ yɛ.

Willie ni atsĩ etã kɛtsɔ hiɛ lɛ kɛɛ akɛ: “Bei pii lɛ, mɛi ni nyɛɔ amɛsɔmɔɔ jogbaŋŋ lɛ tsɔɔ hiɛ amɛyaa maŋ lɛ nɔ, ni amɛyataoɔ hei ni amɛbaanyɛ amɛhi ni amɛná miishɛɛ bɔ ni sa. Nuu ko kɛ eŋa yɔse akɛ shihilɛ lɛ baawa eha amɛ kɛ́ amɛyahi he ko ni etse ehe banee. No hewɔ lɛ, amɛyahi maŋ bibioo ko ni hiamɔ yɔɔ mli ni jɛmɛ shihilɛ lɛ baanyɛ aha amɛná miishɛɛ lɛ nɔ.”

Naagbai ni Okɛbaayakpe lɛ Ahe Nitsumɔ

Ŋwanejee ko bɛ he akɛ, kɛ́ oshi he ni oyɔɔ lɛ kɛtee he kroko lɛ, okɛ naagbai komɛi baayakpe. Lisa ni atsĩ etã kɛtsɔ hiɛ lɛ kɛɛ akɛ: “Kɛ́ ohe fee shoo lɛ, ewa waa diɛŋtsɛ.” Mɛni yeɔ ebuaa lɛ? Ekɛ nyɛmimɛi ni yɔɔ he ni etee lɛ bɔɔ gbagbalii. Ekɛfee oti ni ma ehiɛ akɛ ebaale amɛ fɛɛ amɛgbɛi. Bɔni afee ni enyɛ efee enɛ lɛ, eyaa asafoŋ kpeei mra, ni kɛ́ akpa lɛ emɛɔ ni ekɛ nyɛmimɛi hii kɛ yei lɛ gbaa sane. Lisa kɛ nyɛmimɛi lɛ yaa shiɛmɔ, efɔ̃ɔ amɛteŋ mɛi pii anine kɛbaa eshĩa, ni efee nanemɛi hei. Ekɛɛ akɛ: “Mishwako mihe yɛ nibii ni mikɛshã afɔle lɛ hewɔ. Yehowa ejɔɔ mi waa diɛŋtsɛ.”

Beni Paul kɛ Maggie kwɛ amɛbii amɛgbe naa lɛ, amɛfã kɛjɛ he ni amɛkɛ afii 30 ehi lɛ. Paul kɛɛ akɛ: “Naakpɛɛ sane ji akɛ, ewaaa kwraa kɛhaaa wɔ akɛ wɔɔshi wɔheloonaa nibii. Wɔbɔleee akɛ ebaawa kɛha wɔ akɛ wɔɔshi wɔweku lɛ, shi no moŋ bafee nɔ ni wa waa kɛha wɔ. Wɔfó waa beni wɔta kɔɔyɔɔ lɛlɛ lɛ mli kɛshiɔ lɛ. Kulɛ, ewaaa akɛ wɔɔkpɛ wɔyiŋ akɛ, ‘Wɔnyɛŋ enɛ wɔfee.’ Shi wɔkɛ wɔhiɛ fɔ̃ Yehowa nɔ. Kɛ́ oná nanemɛi hei lɛ, no haa otswaa ofai shi akɛ obaaya nɔ osɔmɔ.”

Greg kɛ Crystal fã kɛjɛ Canada kɛtee Namibia akɛni amɛwieɔ Blɔfo ni no nɔŋŋ ji wiemɔ ni mɛi babaoo wieɔ yɛ Namibia lɛ hewɔ. Shi sɛɛ mli lɛ, amɛbana akɛ kɛ́ amɛkase maŋbii lɛ awiemɔ lɛ, amɛbaaná he sɛɛ waa. Amɛkɛɛ akɛ: “Bei komɛi lɛ, wɔnijiaŋ jeɔ wui. Shi beni wɔkase maŋbii lɛ awiemɔ lɛ, wɔbanu amɛkusumii ashishi. Wɔkɛ nyɛmimɛi hii kɛ yei ni yɔɔ jɛmɛ lɛ bɔ gbagbalii, ni no ha wɔhiɛ mɛ.”

Heshibaa kɛ suɔmɔ ni tamɔ nɛkɛ ni ajieɔ lɛ kpo lɛ baanyɛ aná nyɛmimɛi ni yɔɔ jɛmɛ lɛ hu anɔ hewalɛ waa. Nyɛmiyoo ko ni atsɛɔ lɛ Jenny ni afɔ́ lɛ yɛ Ireland lɛ kɛ miishɛɛ kaiɔ wekui ni fã kɛba jɛmɛ lɛ waa. Ekɛɛ akɛ: “Amɛfeɔ mɛi gbɔ waa. Amɛbasɔmɔ, shi jeee ni asɔmɔ amɛ. Hiɛdɔɔ kɛ miishɛɛ ni amɛkɛbasɔmɔ lɛ ha miná he miishɛɛ akɛ mi hu mayasɔmɔ yɛ maŋsɛɛ.” Amrɔ nɛɛ, Jenny kɛ ewu miisɔmɔ akɛ maŋsɛɛ sanekpakpa shiɛlɔi yɛ Gambia.

Yehowa Jɔɔmɔ “Feɔ Mɔ Niiatsɛ”

Shiɛmɔ ni Paulo yashiɛ yɛ Makedonia lɛ ha etsui nyɔ emli naakpa! Aaafee afii nyɔŋma sɛɛ lɛ, eŋma eyaha nyɛmimɛi ni yɔɔ Filipi lɛ akɛ: “Midaa mi-Nyɔŋmɔ lɛ shi be fɛɛ be ni mikaiɔ nyɛ.”—Fili. 1:3.

Trevor kɛ Emily ni sɔmɔ yɛ Malawi dani amɛtee Buu-Mɔɔ Biblia Gilead Skul lɛ hu nu he nakai nɔŋŋ. Amɛkɛɛ akɛ: “Wɔyiŋ fee wɔ kɔshikɔshi yɛ bei komɛi amli yɛ yiŋ ni wɔkpɛ lɛ he, shi wɔná miishɛɛ kɛ̃. Wekukpãa ni kã wɔteŋ lɛ mli bawa waa, ni Yehowa jɔɔ wɔ.” Greg kɛ Crystal ni atsĩ amɛtã kɛtsɔ hiɛ lɛ wie akɛ: “Enɛ nɔŋŋ wɔsumɔɔ akɛ wɔfee.”

Eji anɔkwale akɛ, jeee mɔ fɛɛ mɔ baanyɛ afã kɛya maŋsɛɛ ni eyasɔmɔ. Ekolɛ, mɛi komɛi baanyɛ afã ni amɛyasɔmɔ yɛ he kroko ni shiɛlɔi ayi faaa yɛ, yɛ maŋ ni amɛyɔɔ mli lɛ nɔŋŋ mli. Mɛi krokomɛi hu baanyɛ ayasɔmɔ yɛ asafoi krokomɛi ni bɛŋkɛ he ni amɛyɔɔ lɛ amli. Nɔ ni he hiaa fe fɛɛ ji ni okɛ onyɛmɔ fɛɛ asɔmɔ Yehowa. (Kol. 3:23) No lɛ, wiemɔi ni ajɛ mumɔŋ aŋma nɛɛ baaba mli yɛ ogbɛfaŋ akɛ: “Yehowa jɔɔmɔ lɛ, no feɔ mɔ niiatsɛ, ni ekɛ piŋmɔ ko kwraa fataaa he.”—Abɛi 10:22, NW.

[Akrabatsa/Mfoniri ni yɔɔ baafa 5]

 Lé Bo Diɛŋtsɛ Ohe

Bɔni afee ni ona kɛji obaanyɛ oyasɔmɔ yɛ maŋsɛɛ lɛ, susumɔ sanebimɔi ni nyiɛ sɛɛ nɛɛ ahe, ní okɛ anɔkwayeli akwɛ akɛ obaanyɛ ofã ni oyasɔmɔ lo, ní osɔle yɛ he. Saji komɛi ni je kpo yɛ Buu-Mɔɔ lɛ mli lɛ baanyɛ aye abua bo ni onyɛ ofee nakai.

• Ani mida yɛ mumɔŋ?—“Nifeemɔi ni Kɛ Mɔ Yaa Miishɛɛ Mli” (October 15, 1997, baafa 6)

• Ani mishiɛmɔ nitsumɔ lɛ mɔɔ shi?—“Bɔ ni Ooofee Oye Omanye yɛ Gbɛgbamɔ Nitsumɔ lɛ Mli” (May 15, 1989, baafa 21)

• Ani manyɛ mashi miweku kɛ minanemɛi?—“Hiɛ ni Tseɔ Shia yɛ Nyɔŋmɔ Sɔɔmɔ Mli lɛ Naa ni Aaadamɔ” (May 15, 1994, baafa 28)

• Ani manyɛ makase wiemɔ kroko?—“Ní Aaasɔmɔ yɛ Asafo ni Awieɔ Maŋ Kroko nɔ Wiemɔ yɛ Mli lɛ Mli” (March 15, 2006, baafa 17)

• Ani miyɛ shika bɔ ni manyɛ mafã kɛya?—“Ani Obaanyɛ Osɔmɔ yɛ Maŋsɛɛ Shikpɔŋ Nɔ?” (October 15, 1999, baafa 23)

[Mfoniri ni yɔɔ baafa 6]

Heshibaa kɛ suɔmɔ ni ajieɔ lɛ kpo lɛ baanyɛ aná nyɛmimɛi ni yɔɔ jɛmɛ lɛ anɔ hewalɛ waa

[Mfoniri ni yɔɔ baafa 7]

Mɛi ni basɔmɔɔ lɛ ji mɛi ni yeɔ omanye