Shi kɛya he ni ato saneyitsei lɛ anaa yɛ lɛ

Shi kɛya he ni ato saneyitsei lɛ anaa yɛ lɛ

Biblia lɛ Tsakeɔ Mɛi

Biblia lɛ Tsakeɔ Mɛi

Biblia lɛ Tsakeɔ Mɛi

MƐNI ha nuu ko ni atsɔse lɛ yɛ weku ko ni kɛ Katolik jamɔ shwɛɛɛ kwraa mli, ni etsu nii hu akɛ kojolɔ lɛ batsɔ Yehowa Odasefonyo? Mɛni tsirɛ nuu ko ni ji awuiyelɔ lɛ ni ekpa awuiyeli ni ebatsɔ Nyɔŋmɔ jalɔ? Kanemɔ nɔ ni mɛi nɛɛ yɔɔ kɛɛmɔ lɛ.

“Mibaná Shishinumɔ ni Mli Kwɔ yɛ Ekpakpa kɛ Efɔŋ He.”​—SEBASTIÃO ALVES JUNQUEIRA

BE NI AFƆ LƐ: 1946

MAŊ NƆ NI EJƐ: BRAZIL

MƆ NI EJI TSUTSU: KOJOLƆ

MITSUTSU SHIHILƐ: Miweku lɛ hi akrowa ko ni kɛ Piquete maŋ lɛ jɛkɛmɔ aaafee kilomitai 6 lɛ mli. Mifɔlɔi fee ŋmɔ pɛmpɛoo ko, ni wɔnáa wɔhiamɔ nibii lɛ ekomɛi yɛ mli. Mitee skul yɛ Piquete, no hewɔ lɛ fee sɛɛ lɛ, mihe baisko, ni no ha maŋ lɛŋ yaa bafee mlɛo kɛha mi. Mɛi ni yɔɔ wɔkrowa lɛ agboŋ bɛ loo, shi Piquete maŋ lɛ mli yɛ falefale ni juu kɛ fɔ̃ bɛ jɛmɛ tsɔ. Hii ni yɔɔ jɛmɛ lɛ ateŋ babaoo tsuɔ nii yɛ nitsumɔhe ko ni feɔ tawuu nibii haa asraafoi.

Akɛni no mli lɛ mikaseɔ nii waa hewɔ lɛ, miná hegbɛ mitee skul ko (Aeronautical Military School) ni yɔɔ maŋtiase ni bɛŋkɛ lɛ mli, migbe naa yɛ afi 1966 akɛ asraafonyo. No sɛɛ lɛ, mitee lɔyafoi askul ni miná digirii. Sɛɛ mli lɛ, miŋma kɛbi koni aha matsu nii akɛ polisi onukpa. Yɛ afi 1976 lɛ, amralo lɛ ha afee kaa ko, mibɔ mɔdɛŋ yɛ mli ni ahala mi kɛha nitsumɔ lɛ. Bei komɛi lɛ mitsuɔ nii akɛ gboklɛfoi anɔkwɛlɔ. No beaŋ lɛ, efɔɔ kaa akɛ Yehowa Odasefoi babiɔ gbɛ koni aha amɛshiɛ amɛtsɔɔ gboklɛfoi lɛ. Be fɛɛ be kɛ́ amɛba lɛ, mihu amɛkɛ mi susuɔ Biblia mli sane ko he. No mli lɛ, miyɛ bulɛ waa kɛha Nyɔŋmɔ. Beni mibaná mile akɛ Nyɔŋmɔ yɛ gbɛ́i, ni gbɛ́i nɛɛ ji Yehowa, ni ákɛ wɔbaanyɛ wɔkɛ lɛ abɔ naanyo lɛ, mihiɛ sɔ waa.

Fiofio lɛ, mitee mihiɛ yɛ minitsumɔ akɛ lɔyafonyo lɛ mli. Yɛ afi 1981 lɛ, amralo lɛ ha afee kaa kroko, mibɔ mɔdɛŋ yɛ no hu mli, ni mibatsɔ maŋ kojolɔ. Kɛkɛ ni yɛ afi 2005 lɛ, ahala mi akɛ São Paulo saneyelihe lɛ kojolɔi ni kwɛɔ sane ni aye momo lɛ mli lɛ ateŋ mɔ ko.

BƆ NI BIBLIA LƐ TSAKE MISHIHILƐ: Beni migbe lɔyafoi askul lɛ naa etsɛɛɛ lɛ, mibɔi Biblia lɛ kanemɔ—nifeemɔ ko ni ha mitsake misusumɔ kwraa. No mli lɛ, miji mɔ ko ni kɛ Katolik jamɔ shwɛɛɛ kwraa. Wɔyɛ osɔfoi kɛ osɔfonukpa kome yɛ wɔweku lɛ mli, ni kɛ́ aafee Mas lɛ, miyeɔ mibuaa osɔfo lɛ. Ehaa mikaneɔ sɔlemɔ ni aŋma yɛ wolo mli ni abaakane lɛ dani ehaa ewiemɔ lɛ. No beaŋ lɛ, afɔɔɔ Biblia lɛ kanemɔ yɛ Katolikbii ashĩai. Beni mimami ná le akɛ mikaneɔ Biblia lɛ, emli wo la waa. Ekɛɛ kɛ́ mikpaaa lɛ maye sɛkɛ, ni ekɛɛ enɛ koni ekɛje minijiaŋ wui. Fɛɛ sɛɛ lɛ, mitee nɔ mikane ni mináaa naagba ko.

Efeɔ mi akɛ shwelɛ ni miyɔɔ akɛ male nibii babaoo lɛ ha mitee nɔ mikane Biblia lɛ. No mli lɛ miitao male osɔfoi lɛ kɛ nɔ ni amɛtsuɔ yɛ sɔlemɔ lɛ mli lɛ he nii babaoo. Mibɔi kuu ko (liberation theology movement) ni yɔɔ Katolik jamɔ lɛ mli lɛ he saji akanemɔ, shi naagba yɛ bɔ ni kuu lɛ susuɔ nii ahe ehaa kɛ yiŋ ni ekpɛɔ lɛ he aahu akɛ minaaa jwɛŋmɔ ni yɔɔ mli.

Nakai beaŋ nɔŋŋ lɛ, nyanyɔŋ datrɛfonyo ni kwɛɔ mi, ni eji Buddhanyo lɛ kɛ wolo ko ni akɛha lɛ lɛ hami. Wolo lɛ ji Did Man Get Here by Evolution or by Creation? * Miŋɔ wolo lɛ kɛsusumɔ akɛ no, kɛ wolo ni ji The Origin of Species ni Charles Darwin ŋma lɛ akanemɔ baaŋɔɔ waa. Sanenaatsɔɔmɔ ni Did Man Get Here by Evolution or by Creation? wolo lɛ kɛhaa lɛ náa mɔ nɔ hewalɛ waa, nilee yɛ mli, ni etsɔɔ mɔ yiŋ. Ebafee faŋŋ kɛha mi akɛ sutsakemɔ tsɔɔmɔ lɛ ejaaa.

Adebɔɔ he saji ni mikane yɛ wolo lɛ mli lɛ wo shwelɛ ni miyɔɔ akɛ male nibii babaoo lɛ mli hewalɛ. Mishwe akɛ maná woji ni Yehowa Odasefoi kalaa lɛ babaoo. Aha mile akɛ Yehowa Odasefonyo ko yɛ jɛmɛ ni saa tsɔji. Mikɛ lɛ gba sane ni eha mi woji komɛi koni makane. Nakai beaŋ lɛ, mihaaa Odasefoi kɛ mi akase Biblia lɛ. Misusu akɛ mi diɛŋtsɛ manyɛ makase.

Beni mibɔi Biblia lɛ kanemɔ lɛ, mikpɛ mli akɛ akɛni mibote gbalashihilɛ mli hewɔ lɛ, nilee yɛ mli akɛ mikɛ miweku lɛ baakane Biblia lɛ. No mli lɛ, daa otsi lɛ wɔfeɔ weku nikasemɔ, ni wɔfeɔ ekome kɛkaseɔ Biblia lɛ. Akɛ Katolikbii lɛ, miweku lɛ kɛ osɔfoi kɛ osɔfo nukpai bɔɔ. No hewɔ lɛ, nɔ ni mikane yɛ Yohane 14:6 lɛ wo mi jwɛŋmɔ: “Yesu kɛɛ lɛ [kaselɔ Toma] akɛ: Mi nɔŋŋ ji gbɛ lɛ kɛ anɔkwale lɛ kɛ wala lɛ; mɔ ko baaa tsɛ lɛ ŋɔɔ, akɛ ja etsɔ minɔ.” Beni mipɛi sane lɛ mli fitsofitso sɛɛ lɛ, mibaná nɔmimaa akɛ Yesu nɔ Yehowa baatsɔ ehere wɔyiwala. Wɔjamɔ lɛ ha wɔhe wɔye akɛ osɔfoi lɛ anɔ abaatsɔ ahere wɔyiwala.

Biblia mli saji enyɔ krokomɛi hu tsake mijwɛŋmɔ yɛ Katolik jamɔ lɛ kɛ etsɔɔmɔi lɛ ahe. Ekome ni jeɔ kpo yɛ Abɛi 1:7 lɛ kɛɔ akɛ: “Yehowa gbeyeishemɔ ji nilee shishijee; shi kwashiai gbeɔ nilee kɛ tsɔsemɔ he guɔ.” Nɔ ni ji enyɔ ni jeɔ kpo yɛ Yakobo 1:5 lɛ kɛɔ akɛ: “Shi kɛ́ nilee eshwɛ nyɛteŋ mɔ ko lɛ, ékpa Nyɔŋmɔ ni haa mɛi fɛɛ faa ni ewieee mɔ ko hiɛ lɛ fai, ni aaaŋɔha lɛ.” No beaŋ lɛ, mishweɔ waa akɛ maná nilee kɛ jwɛŋmɔ, shi sɔlemɔ lɛ yaa haaa maná nibii nɛɛ. No hewɔ lɛ mikpa yaa.

Yɛ afi 1980 lɛ, Odasefoi lɛ kɛ miŋa bɔi Biblia lɛ kasemɔ. Gbi ni miyɔɔ shĩa lɛ, mifataa ehe kɛkaseɔ. Fee sɛɛ lɛ, mikpɛlɛ ákɛ akɛ mi akase Biblia lɛ. Kɛlɛ, ehe be kpalaŋŋ dani wɔha abaptisi wɔ akɛ Yehowa Odasefoi. Abaptisi miŋa yɛ afi 1994, ni abaptisi mi hu yɛ afi 1998.

BƆ NI MINÁ HE SƐƐ: Yehowa taomɔnii lɛ ni wɔkɛtsɔse wɔbii ejwɛ lɛ ni amɛhi shi yɛ naa lɛ he eba sɛɛnamɔ kɛha amɛ. (Efesobii 6:4) Miyɛ bihii enyɔ, ni amɛ fɛɛ amɛbɔɔ mɔdɛŋ akɛ amɛbaaye abua kɛtsu amɛsafoŋ bii lɛ amumɔŋ hiamɔ nii ahe nii. Mibiyei enyɔ lɛ hu kɛ shiɛmɔ nitsumɔ lɛ shwɛɛɛ kwraa. Daa nyɔŋ nɔ lɛ, miŋa kɛ ŋmɛlɛtswai abɔ shiɛɔ koni ekɛye ebua mɛi krokomɛi ni amɛkase Biblia lɛ, ni mi hu miisɔmɔ akɛ asafoŋ onukpa yɛ asafo lɛ mli.

Beni mibatsɔ Yehowa Odasefonyo lɛ, mibaná shishinumɔ ni mli kwɔ yɛ ekpakpa kɛ efɔŋ he. Akɛ kojolɔ lɛ, mibɔɔ mɔdɛŋ akɛ matsu saji srɔtoi lɛ ahe nii yɛ saneyeli he lɛ taakɛ Yehowa feɔ lɛ, miŋmɛɔ sane lɛ fɛɛ mikwɛɔ, mikɛ hiɛshikamɔ tsuɔ he nii, ni kɛ́ ehe bahia ni maná mli maha mɔ ko lɛ, mijeɔ mlihilɛ kpo.

Mitsu saji babaoo ni kɔɔ basabasafeemɔ, awuiyeli, kɛ gbekɛbii aniseniianifeemɔ, kɛ efɔŋfeemɔ krokomɛi ni yɔɔ hiɛdɔɔ lɛ ahe nii. Fɛɛ sɛɛ lɛ, minuɔ he mihaa mɛi. Kɛ́ mikwɛ TV nɔ adafitswaa, ni miná bɔ ni jeŋba ekpɔtɔ kwraa kɛ jeŋba gbohii krokomɛi ni yaa nɔ yɛ je lɛŋ lɛ, efeɔ mi taŋ naakpa. Midaa Yehowa shi akɛ eha mibale nɔ hewɔ ni efɔŋfeemɔ efa babaoo lɛ, kɛ hiɛnɔkamɔ ni yɔɔ kɛha wɔsɛɛ be kpakpai lɛ.

“Tsuŋ ni Awo mi lɛ Tsakeee Mi.”—KEITH WOODS

BE NI AFƆ LƐ: 1961

MAŊ NƆ NI EJƐ: NORTHERN IRELAND

MƆ NI EJI TSUTSU: AWUIYELƆ KPANAKU

MITSUTSU SHIHILƐ: Afɔ mi yɛ afi 1961 yɛ Northern Ireland maŋ ko ni ji Portadown lɛ mli. Mijɛ Protɛstant weku ko mli, ni mida yɛ shĩa ko ni Katolikbii kɛ Protɛstantbii yɔɔ mli lɛ mli. No mli lɛ, wekui babaoo yeɔ ohia. Eyɛ mli akɛ Katolikbii kɛ Protɛstantbii ni ji mɛi ni yɔɔ maŋ nɛɛ mli lɛ jeee niiatsɛmɛi moŋ, shi wɔ fɛɛ wɔhiɔ shi jogbaŋŋ.

No mli lɛ minyaaa bɔ ni mibaa mijeŋ mihaa lɛ he. Yɛ afi 1974 mli lɛ, mikɛ mihe yawo jamɔŋ kɛ maŋkwramɔŋ hirihiri ni yaa nɔ yɛ Northern Ireland lɛ mli. Nakai beaŋ lɛ, nibii bafite kwraa yɛ he ni wɔyɔɔ lɛ. Akɛ nɔkwɛmɔnɔ lɛ, gbi ko gbɛkɛ lɛ mipapa, ní eji Ulster Carpet Factory nitsumɔ lɛ nɔkwɛlɔ lɛ yɛ nitsumɔhe lɛ ni eetsɔɔ Katolik oblahii enyɔ komɛi ni amɛshĩa kɛ wɔshĩa bɛŋkɛ lɛ anii. Ona kɛ onaaa nɔŋŋ lɛ, mɔ ko efɔ̃ okplɛmi ko kɛtsɔ Katolik oblahii lɛ asamfɛlɛ mli kɛbote asa lɛ nɔ, ni egbe amɛpapa, amɛmami, kɛ amɛnyɛmi nuu fioo lɛ.

Naagbai lɛ amli bawo wu, ni ta bate shi. Katolikbii lɛ shã Protɛstantbii ashĩai ni yɔɔ amɛkutsoŋ lɛ, Protɛstantbii lɛ hu fee Katolikbii ni yɔɔ amɛkutsoŋ lɛ niseniianii. Wɔshĩa lɛ mli bayi tɔ kɛ Protɛstantbii. Etsɛɛɛ kwraa ni abamɔ mi ni ayawo mi tsu afii etɛ akɛni miyafata mɛi krokomɛi ahe kɛfɔ okplɛmi lɛ hewɔ.

Beni miyɔɔ kpabuŋ lɛ, mikɛ Northern Ireland maŋkwramɔŋ kuu ko mli nyo ni ale lɛ waa, ni lɛ hu eyɔɔ kpabuŋ lɛ bɔ naanyo jogbaŋŋ. Wɔhi shi tamɔ nyɛmimɛi, ni sɛɛ mli beni ekpeɔ yoo lɛ mi ji enaanyo tuuntu ni nyiɛ emasɛi. Tsuŋ ni awo mi lɛ tsakeee mi loo lɛ. Beni ajie wɔ kɛjɛ kpabuŋ lɛ, wɔsaa wɔkɛ wɔhe yawo maŋkwramɔ nifeemɔ lɛ mli ekoŋŋ po fe tsutsu lɛ. Nɔ ni jɛ mli ba ji akɛ, awo minaanyo lɛ tsuŋ ekoŋŋ. Agbe lɛ yɛ jɛmɛ.

Mihu aka mi gbee, ni be ko lɛ akɛ okpɛlɛmi tserɛ mikar lɛ. Shi, enɛ ha mikɛ mihe bawo maŋkwramɔ nifeemɔi amli vii diɛŋtsɛ.

Yɛ nɛkɛ beaŋ lɛ, miye mibua kɛto nifeemɔ ko ni kɔɔ jamɔŋ kɛ maŋkwramɔŋ hirihiri ni yaa nɔ lɛ he gbɛjianɔ ni ajieɔ yɛ Britania TV nɔ. Enɛ hu ha minaagba lɛ mli bawo wu. Akɛ nɔkwɛmɔnɔ lɛ, gbi ko gbɛkɛ beni mitee shĩa lɛ, miŋa eshi mi. No sɛɛ etsɛɛɛ lɛ, TV nɔ nifeemɔ nɛɛ nɔŋŋ hewɔ lɛ, aŋɔ mibi nuu lɛ kɛjɛ mihe. Mikaiɔ akɛ, be ko beni miyakɔ ashwishwɛ ni miikwɛ mihiɛ lɛ, nɔ ni mikɛɛ ji, “Kɛ́ Nyɔŋmɔ ko yɛ lɛ, ye obua mi.”

Enɔ Hɔɔ lɛ, mikɛ omanfo ko ni atsɛɔ lɛ Paul, ni ebatsɔ Yehowa Odasefonyo lɛ kpe. Ekɛ mi bɔi Biblia lɛ he sanegbaa. Gbii enyɔ sɛɛ lɛ, Paul ha mi Buu-Mɔɔ lɛ ekome. Sane ko ni yɔɔ nakai wolo lɛ mli lɛ tsɛ Yesu wiemɔ ni yɔɔ Yohane 18:36 lɛ yisɛɛ. Yesu kɛɛ: “Mimaŋtsɛyeli lɛ jɛɛɛ je nɛŋ; mimaŋtsɛyeli lɛ jɛ je nɛɛ mli jikulɛ, misɔɔlɔi lɛ aaapele he, koni akaŋɔ mi aha Yudafoi lɛ; shi enɛ lɛ, mimaŋtsɛyeli lɛ jɛɛɛ biɛ.” Nakai wiemɔi lɛ ná minɔ hewalɛ waa. Nakai gbi lɛ ji beni mibɔi tsakemɔi feemɔ.

BƆ NI BIBLIA LƐ TSAKE MISHIHILƐ: Paul kɛ mi bɔi Biblia lɛ kasemɔ. Sɛɛ mli lɛ, Odasefonyo kroko ni atsɛɔ lɛ Bill lɛ kɛ mi tsa nikasemɔ lɛ nɔ. Mile akɛ no mli lɛ, miji nikaselɔ ko ni sane wa; mibiɔ saji waa! Mikɛ osɔfoi baa mishĩa lɛ koni amɛbatsɔɔ Bill akɛ nɔ ni etsɔɔ lɛ ejaaa. Shi Nyɔŋmɔ Wiemɔ lɛ mli anɔkwale lɛ kpɛ eha mi.

Mikaiɔ akɛ be ko lɛ, mikɛɛ Bill akɛ ekaba mishĩa ni ekɛmi bakase nii ejaakɛ atsi gbɛ ni baa mishĩa lɛ, ni abaanyɛ ahe ekar lɛ yɛ edɛŋ ni ashã. Kɛlɛ, Bill ba ni ekɛ mi bakase nii taakɛ efeɔ daa lɛ. Eshi ekar lɛ yɛ shĩa ni eta baisko kɛba. Namɔ po baasumɔ ni eshɔ̃ nakai baisko lɛ yɛ edɛŋ? Be kroko ni Bill kɛ mi kaseɔ Biblia lɛ yɛ mishĩa lɛ, polisifoi kɛ asraafoi ba amɛbamɔ mi. Beni amɛkɛ mi yaa lɛ, Bill bo etsɛ mi ekɛɛ, ‘Okɛ ohe afɔ Yehowa nɔ!’ Shihilɛi nɛɛ ná minɔ hewalɛ waa.

Efeɔ mi akɛ gbi klɛŋklɛŋ ni mitee kpee yɛ Yehowa Odasefoi Amaŋtsɛyeli Asa lɛ nɔ lɛ, amɛteaŋ mɛi komɛi anaa kpɛ amɛhe waa. No mli lɛ, miyitsɔi etsa kusuu, miwo toiaŋnii, ni miwo maŋkwramɔ kuu mli ni miyɔɔ lɛ atade. Kɛlɛ, bɔ ni Yehowa Odasefoi lɛ kɛ mi ye jogbaŋŋ lɛ ha minaa kpɛ mihe. Amɛmlihilɛ lɛ ná minɔ hewalɛ waa.

Beni mikaseɔ Biblia lɛ, no mli lɛ mikɛ mitsutsu nanemɛi lɛ bɔɔ lolo. Kɛlɛ, fiofio lɛ Biblia mli anɔkwalei ni mikaseɔ lɛ bɔi mitsui nɔ hewalɛ namɔ waa. Mibayɔse akɛ kɛ́ miitao masɔmɔ Yehowa lɛ, belɛ ehe baahia ni matsake misusumɔ yɛ maŋkwramɔŋ saji kɛ mɛi ni mikɛbɔɔ lɛ ahe. Mináaa no feemɔ mlɛo. Shi beni mi-Biblia kasemɔ lɛ yaa hiɛ, ni miná nyɛmɔ kɛjɛ Yehowa ŋɔɔ lɛ, minyɛ mifee tsakemɔi. Miku miyi, mijie toiaŋnii lɛ, ni miyahe kootu. Nɔ ni mikaseɔ lɛ hu tsake bɔ ni mikɛ mɛi krokomɛi yeɔ haa lɛ.

BƆ NI MINÁ HE SƐƐ: Miba mijeŋ akɛ efɔŋfeelɔ kɛ awuiyelɔ kpanaku. Enɛ hewɔ lɛ, polisifoi kɛ asraafoi lɛ le mihiɛ jogbaŋŋ yɛ maŋ lɛ mli. Amrɔ nɛɛ, nibii etsake. Akɛ nɔkwɛmɔnɔ lɛ, be klɛŋklɛŋ kwraa ni mitee Yehowa Odasefoi akpokpaa wulu nɔ kpee ni afee yɛ Navan lɛ, akɛni polisifoi lɛ heee yeee akɛ mitsake hewɔ lɛ, amɛfata mihe kɛjɛ Northern Ireland kɛtee Ireland kɛba. Shi amrɔ nɛɛ, akɛni amɛle akɛ Yehowa Odasefonyo ji mi hewɔ lɛ, kɛ́ miiya kpee lɛ, amɛnyiɛɛɛ misɛɛ dɔŋŋ. Kɛfata he lɛ, amrɔ nɛɛ, mikɛ minanemɛi Odasefoi, Paul kɛ Bill kɛ asafoŋbii krokomɛi lɛ yaa shiɛmɔ ni nɔ ko baaa.

Beni mifee tsakemɔi ni sa yɛ mishihilɛ mli lɛ, mikɛ asafo lɛ bɔ kwraa agbɛnɛ. Mikɛ Odasefonyo yoo ko ni atsɛɔ lɛ Louise lɛ kpe yɛ asafo lɛ mli ni sɛɛ mli lɛ wɔbote gbalashihilɛ mli. Kɛfata he lɛ, mi kɛ mibi nuu lɛ bahi shi ekoŋŋ.

Kɛ́ mikwɛ mitsutsu shihilɛ lɛ, edɔɔ mi waa akɛ mipiŋ mɛi, ni miye mɛi awui. Shi manyɛ mawie kɛ nɔmimaa akɛ, Biblia lɛ nyɛɔ ehaa mɛi tamɔ mi tsakeɔ amɛshihilɛ gbohii ni amɛbahiɔ shi akɛ mɛi ni yɔɔ hiɛnɔkamɔ, ni otii kpakpai mamɔ amɛhiɛ.—w12-E 8/1.

[Shishigbɛ niŋmaa]

^ kk. 12 Yehowa Odasefoi ji mɛi ni fee shi amrɔ nɛɛ akpa kalamɔ.

[Wiemɔ ni akɔ ni akɛmiitsu nii ni yɔɔ baafa 12]

Beni mimami ná le akɛ mikaneɔ Biblia lɛ, emli wo la waa