A gazdag ember és Lázár Jézus egyik történetének a kitalált szereplői (Lukács 16:19–31). Mindketten emberek egy csoportját jelképezik: az egyikük a Jézus napjaiban élt büszke zsidó vallási vezetőket, a másikuk pedig az alázatos embereket, akik készségesen elfogadták Jézus üzenetét.

Ebben a cikkben a következőkről lesz szó:

•  Mit mondott Jézus a gazdag férfiról és Lázárról?

•  Valóságos történetről van szó?

•  Vajon a történet alátámasztja a tüzes pokol tanítását?

•  Mi a történet jelentése?

 A történet szerint, melyet Lukács evangéliumának a 16. fejezetében olvashatunk, a két férfinak drasztikusan megváltoznak a körülményei.

 A történet röviden a következő: Volt egy gazdag férfi, aki fényűzően élt, és volt egy Lázár nevű koldus, akit odavittek a gazdag férfi kapujába. Lázár még a gazdag ember asztaláról lehulló morzsáknak is örült volna. Idővel meghalt, és az angyalok Ábrahámhoz vitték. Aztán a gazdag férfi is meghalt, és eltemették. A történetben mind a ketten úgy vannak bemutatva, mintha a haláluk után is tudnának gondolkodni és érezni. A gazdag férfi lobogó tűzben gyötrődött, és arra kérte Ábrahámot, küldje el hozzá Lázárt, hogy mártsa vízbe az ujja hegyét, és hűsítse a nyelvét. Ábrahám nem tett eleget a kérésének. Azt mondta, hogy most mindketten az ellenkezőjét tapasztalják annak, mint a haláluk előtt, és hogy egy áthidalhatatlan szakadék tátong közöttük.

 Nem. Ez a történet valójában egy példázat, mellyel Jézus egy fontos tanulságot akart kiemelni. Ezt a tényt több tudós is elismeri. Például Luther Márton 1912-es német nyelvű Bibliájának a feliratában az áll, hogy ez a történet egy példázat. A Káldi-Neovulgáta Bibliafordítás is példázatnak nevezi az alcímben.

 Vajon azt akarta Jézus ezzel a történettel mondani, hogy van élet a halál után? Talán arra gondolt, hogy vannak, akik a tüzes pokolban szenvednek, és hogy Ábrahám és Lázár a mennybe került? Több okból is azt mondhatjuk, hogy nem.

 Nézzünk néhányat:

•   Ha a gazdag férfi valóban lángok között lett volna, vajon nem párolgott volna el Lázár ujjbegyén a vízcsepp?

•   De ha mégsem párolgott volna el, hogyan enyhíthetett volna egyetlen csepp víz a gazdag férfi szenvedésén?

•   Hogy lehetett volna Ábrahám az égben, ha Jézus egyértelműen azt mondta, hogy addig egyetlen ember sem ment fel az égbe? (János 3:13).

 Nem. Bár nem egy megtörtént esetről van szó, egyesek úgy gondolják, hogy a történet azt jelképezi, hogy a jók a mennybe kerülnek, a gonoszok pedig a tüzes pokolban gyötrődnek. a

 Vajon helyénvaló ez a következtetés? Nem.

 A tüzes pokol tanítása nem egyeztethető össze azzal, amit a Biblia a halottak állapotáról mond. A Biblia nem írja azt, hogy minden jó ember az égbe megy, és hogy a gonoszok a tüzes pokolban gyötrődnek. Hanem a következőket jelenti ki: „az élők tudják, hogy meghalnak, de a halottak semmit sem tudnak” (Prédikátor 9:5).

 A történettel Jézus azt szerette volna kiemelni, hogy milyen nagy változás fog történni azoknak az embereknek az életében, akiket a gazdag férfi, illetve Lázár jelképez.

 A gazdag férfi nyilvánvalóan a Jézus napjaiban élt zsidó vallási vezetőket jelképezte, „akik pénzszeretők voltak” (Lukács 16:14). Ők elutasították Jézus üzenetét, és lenézték az átlagembereket (János 7:49).

 Lázár pedig azokat az egyszerű embereket szemlélteti, akik örömmel fogadták Jézus üzenetét, és akiket a zsidó vallási vezetők lenéztek.

 Mindkét csoportnak drasztikusan megváltoztak a körülményei.

•   A zsidó vallási vezetők azt gondolták, hogy Isten helyeslését élvezik. De mivel elvetették Jézus üzenetét, Isten is elvetette őket, és nem fogadta el az imádatukat. Ez olyan volt, mintha jelképes értelemben meghaltak volna. Az az üzenet, melyet Jézus és a követői hirdettek, gyötrelmet okozott nekik (Máté 23:29, 30; Cselekedetek 5:29–33).

•   Az egyszerű emberek, akiket a vallási vezetők régóta elhanyagoltak, most segítséget kaptak. Sokan közülük elfogadták, amit Jézus tanított, és ez a javukra vált. Lehetőséget kaptak, hogy örökre Isten barátai legyenek (János 17:3).