Sokakat ámulatba ejt a warwicki építkezésen dolgozó önkéntesek lelkesedése. A liftek beszerelését végző cég igazgatója ezt mondta: „Fantasztikus, amit önök csinálnak. Manapság nem sokan dolgoznak önkéntesként.”

Amikor ő és mások megtudták, hogy Jehova Tanúi warwicki (New York) főhivatalának építését főként önkéntesek végzik, azt gondolták, hogy biztos csak a közelben lakó Tanúk segítenek a hétvégéken. Nagyon meglepődtek, hogy sokan az ország legkülönbözőbb részeiről jöttek, és otthagyták a munkahelyüket, hogy hónapokig vagy akár évekig is támogassák az építkezést.

2015 végéig mintegy 23 000 Tanú vett részt az egyesült államokbeli Bétel-családdal a warwicki építkezésen. Ezenfelül 750 nem Tanú szakember is segített, hogy az építkezés megfelelő ütemben haladhasson. Mély benyomást tett rájuk, hogy együtt dolgozhattak Jehova Tanúival.

Egy ablakok és falrendszerek gyártásával foglalkozó cég igazgatója ezt írta: „A cégünknél mindenki el van ámulva az önkéntesek hozzáállásán, és sokan ezért szeretnének a projekten dolgozni.”

Egy másik cég a lakóépületek felépítésével volt megbízva. Miután befejezték a munkát, hárman kiléptek a cégtől, és átmentek egy másikhoz, hogy továbbra is Warwickban dolgozhassanak.

Sokakra jó hatással voltak a Tanúk keresztényi tulajdonságai, például egy férfira, aki az alapozási munkákat végző cégtől jött. Miután már néhány hónapja Warwickban dolgozott, a felesége megjegyezte, hogy egészen máshogy viselkedik és beszél. „Szinte rá sem ismerek” – mondta elégedetten.

Az építkezéseken dolgozó Tanúk között sok nő van. Buszt vezetnek, szobákat takarítanak, papírmunkát végeznek, de ha kell, forgalmat irányítanak, munkagépeket vezetnek, száloptikai kábelt szerelnek, betonoznak, gipszkartont szerelnek és festenek, és segítenek a csőszerelési és –szigetelési munkákban. Nagyon keményen dolgoznak.

Az egyik tetőfedő, aki nem Tanú, megfigyelte, hogy a buszról leszálló házaspárok kézen fogva mennek dolgozni. Ez nagyon meghatotta. Az is feltűnt neki, hogy a nők milyen szorgalmasan dolgoznak. „Először azt gondolnád, hogy a feleségek csak azért jönnek, hogy elkísérjék a férjüket. De ők is ugyanúgy részt vesznek a munkákban! Már sok építkezésen dolgoztam New York Cityben, de ehhez foghatót még sehol sem láttam.”

Mivel 2014 tele szokatlanul hideg volt, sokszor kényelmesebb lett volna otthon maradni, mint kint dolgozni a dermesztő hidegben. Jeremy, az építkezés egyik felvigyázója így emlékszik vissza: „A nagyon hideg napokon az alapozási munkákat végző cég egyik csoportvezetője megkérdezte:

Később elmesélte, hogy felhívta az embereit, és azt mondta, hogy ha a Tanúknál a nők is dolgoznak, akkor nekik is be kell jönniük.”

Több mint 35 buszsofőr szállítja az önkénteseket az építkezés helyszínére.

Egyszer az egyikük indulás előtt felállt, és ezt mondta az utasoknak: „Nagyon jó önöket fuvarozni. Kérem, írjanak a főnökömnek, hogy hadd maradhassak ezen a járaton. Nagyon sokat tanultam önöktől a Bibliáról. Korábban nem is tudtam Isten nevét, és azt, hogy a föld paradicsom lesz. És olyan jó érzés, hogy most már nem félek a haláltól. Ez a munka fantasztikus élmény számomra. A következő szabadnapomon elmegyek a királyságterembe.”

Egy Tanú, Damiana ezt mesélte: „Egyszer, miután felszálltunk a buszra, a sofőr bejelentette, hogy szeretne mondani nekünk valamit. Elmondta, hogy már 4000 Tanút szállított a projekt alatt, és megjegyezte: »Minden embernek van valami bogara, de önök olyan jól együttműködnek, és kijönnek egymással. Ez nagyon szép dolog.« Azt is mondta, hogy nagyon szeret beszélgetni velünk.

Ezután az egyik testvérnő megkérdezte:

– Szereti, ha énekelünk?

– Hogyne! – válaszolta mosolyogva. – Kezdhetünk a 134-essel?” a