Ámós 9:1–15
9 Láttam, amint Jehova+ az oltár felett állt, és így szólt: „Sújts le az oszlopfőkre, és a küszöbök megrázkódnak majd. Vágd le az oszlopfőket, az életben maradt embereket pedig karddal fogom megölni. Senki sem fog elmenekülni, és senki sem jár sikerrel, aki megpróbál elszökni.+
2 Ha a sírig* ásnak is le,saját kezemmel hozom fel őket onnan;ha az égbe mennek fel,onnan is lehozom őket.
3 És ha a Kármel csúcsán rejtőzködnek,ott is felkutatom, és onnan is előhozom őket.+
Ha a tenger fenekén rejtőznek is el szemem elől,parancsot adok a kígyónak, hogy marja meg őket.
4 Ha fogságba mennek ellenségeik előtt,parancsot adok ott a kardnak, és megöli őket.+
Rajtuk tartom szememet, de nem javukra, hanem vesztükre.+
5 Mert a legfőbb Úr, a seregek Jehovája az, aki megérinti a földet*,és az megolvad+, és minden lakosa gyászolni fog.+
Mindenestül felemelkedik majd, mint a Nílus,és leapad, mint Egyiptom Nílusa.+
6 »Ő az, aki az égbe építi lépcsőit,és építményét* a föld fölé;ő az, aki összegyűjti a tenger vizét,hogy kiöntse azt a föld színére:+
Jehova az ő neve+.«
7 »Nem olyanok vagytok-e előttem, mint a kusiták, ó, Izrael népe? – ez Jehova kijelentése. –
Hát nem hoztam-e fel Izraelt Egyiptom földjéről,+a filiszteusokat Krétáról,+ és Szíriát Kirből+?«
8 »A legfőbb Úr, Jehova a bűnös királyságon tartja szemét,és kipusztítja azt a föld színéről.+
De nem pusztítom ki teljesen Jákob házát+ – ez Jehova kijelentése. –
9 Mert parancsot adok,és megrázom Izrael népét minden nemzet között,+mint ahogy megrázzák a rostát,és egyetlen kavics sem esik a földre.
10 Kard által halnak meg népem bűnösei mind,akik ezt mondják: ’Nem közelít hozzánk a csapás, és nem ér el minket.’«
11 »Azon a napon felállítom Dávid összeomlott lombsátrát*,+és megjavítom a réseit*.
Helyreállítom romjait,újjáépítem, és olyan lesz, mint a régmúlt napokban,+
12 hogy birtokba vegyék, ami megmaradt Edomból,+és mindazokból a nemzetekből, melyek a nevemet viselik« – ez Jehova kijelentése, aki véghez viszi ezt.
13 »Jönnek napok – ez Jehova kijelentése –,amikor a szántó utoléri az aratót,és a szőlőtaposó a magvetőt+.
A hegyek édes bortól csöpögnek,+és minden dombon túlárad majd a bor*.+
14 Visszahozom azokat, akik népem, Izrael közül foglyok,+és újjáépítik az elhagyatott városokat, és lakni fogják azokat+.
Szőlőket ültetnek, és isszák azok borát,+kerteket művelnek, és eszik azok gyümölcsét.+«
15 »Elültetem őket földjükbe,és soha többé nem lesznek kiszaggatva földjükből,melyet adtam nekik«+ – ezt mondja Jehova, a te Istened.”
Lábjegyzetek
^ Vagy: „seolig”. Lásd: Szójegyzék.
^ Vagy: „az országot”.
^ Vagy: „kupoláját”; „boltozatát”.
^ Vagy: „sátrát”; „bódéját”.
^ Vagy: „réseiket”.
^ Szó szerint: „minden domb megolvad majd”.