János 9:1–41

9  És ahogy ment, látott egy embert, aki a születése óta vak volt. 2  A tanítványai megkérdezték Jézustól: „Rabbi,+ ki vétkezett, hogy vakon született? Ő vagy a szülei?” 3  Jézus így válaszolt: „Sem ő, sem a szülei nem vétkeztek, hanem azért történt ez, hogy az ő esetéből az emberek lássák Isten cselekedeteit.+ 4  Addig kell tennünk annak az akaratát, aki küldött engem, míg nappal van.+ Eljön az éjszaka, amikor senki sem végezhet munkát. 5  Míg a világban vagyok, világossága vagyok a világnak.”+ 6  Miután ezeket mondta, a földre köpött, sarat csinált a nyállal, rákente a vak szemére,+ 7  és így szólt hozzá: „Menj, mosakodj meg a Siloám tavában” (ami lefordítva: ’elküldött’). Az tehát elment, megmosakodott, és úgy tért vissza, hogy látott.+ 8  Ekkor a szomszédok, és akik korábban látták őt koldulni, ezt kérdezgették: „Nem ez az a koldus, aki itt szokott ülni?” 9  Némelyek ezt mondták: „Ő az.” Mások meg ezt: „Dehogyis, csak hasonlít rá.” Ő ezt mondta: „Én vagyok az.” 10  Ezért megkérdezték tőle: „Hogyhogy most már látsz?” 11  Ő ezt válaszolta: „Az az ember, akit Jézusnak hívnak, sarat csinált, a szememre kente, és ezt mondta nekem: »Menj a Siloámhoz, és mosakodj meg.«+ Elmentem hát, megmosakodtam, és most már látok.” 12  Erre így szóltak hozzá: „Hol van az az ember?” Ezt mondta: „Nem tudom.” 13  Aztán elvitték a farizeusokhoz ezt az embert, aki korábban vak volt. 14  Egyébként azon a napon, amikor Jézus a sarat csinálta, és meggyógyította a férfi szemét,+ sabbat volt.+ 15  Ezúttal a farizeusok is kérdezgetni kezdték őt arról, hogyhogy most lát. Ezt mondta nekik: „Sarat tett a szememre, én pedig megmosakodtam, és látok.” 16  Néhány farizeus erre ezt mondta: „Nem Istentől van ez az ember, mert nem tartja meg a sabbatot.”+ Mások ezt mondták: „Hogyan tehet ilyen jeleket egy bűnös ember?”+ És megosztottá váltak emiatt.+ 17  Újra megkérdezték a vakot: „Te mit mondasz őróla, hiszen a te szemedet gyógyította meg?” A férfi erre így szólt: „Próféta.”+ 18  A zsidók azonban nem hitték el róla, hogy vak volt, és most már lát, ezért odahívták a férfi szüleit, 19  és megkérdezték tőlük: „Ő a ti fiatok, akiről azt mondjátok, hogy vakon született? Akkor hogyhogy most lát?” 20  A szülei így válaszoltak: „Azt tudjuk, hogy ő a mi fiunk, és hogy vakon született. 21  De azt nem tudjuk, hogyan lehetséges, hogy most lát, vagy hogy ki gyógyította meg a szemét. Tőle kérdezzétek meg, hiszen nagykorú. Beszéljen ő a maga nevében.” 22  Ezeket azért mondták a szülei, mert féltek a zsidóktól,+ mivel a zsidók már megegyeztek abban, hogy ha valaki elismeri, hogy ez az ember a Krisztus, azt ki kell zárni a zsinagógából.+ 23  Ezért mondták a szülei: „Nagykorú. Őt kérdezzétek.” 24  Másodszor is hívatták hát a férfit, aki vak volt, és ezt mondták neki: „Adj dicsőséget az Istennek! Mi tudjuk, hogy ez az ember bűnös.” 25  Ő ezt válaszolta: „Hogy bűnös-e, azt nem tudom. Azt viszont tudom, hogy noha vak voltam, most látok.” 26  Ekkor megkérdezték tőle: „Mit tett veled? Hogyan gyógyította meg a szemed?” 27  Ezt válaszolta nekik: „Már elmondtam, de nem figyeltetek. Miért akarjátok ismét hallani? Csak nem akartok ti is a tanítványai lenni?” 28  Erre megvetően ezt mondták: „Te vagy az ő tanítványa, mi Mózes tanítványai vagyunk. 29  Azt tudjuk, hogy Mózessel beszélt Isten, de erről azt sem tudjuk, honnan való.” 30  A férfi így válaszolt nekik: „Igencsak meglepő, hogy nem tudjátok, honnan való, és mégis meggyógyította a szememet. 31  Tudjuk, hogy Isten nem hallgat meg bűnösöket,+ de ha valaki istenfélő, és az ő akaratát cselekszi, azt meghallgatja.+ 32  Soha senki nem hallott még olyat, hogy valaki meggyógyította volna egy vakon született embernek a szemét. 33  Ha ez az ember nem Istentől volna, semmit sem tehetne.”+ 34  Erre ezt mondták neki: „Te mindenestől bűnben születtél, és te tanítasz minket?” Aztán kidobták.+ 35  Jézus meghallotta, hogy kidobták, és amikor találkozott vele, így szólt: „Hiszel az Emberfiában?” 36  Ő ezt válaszolta: „Ki az, uram, hogy higgyek benne?” 37  Jézus ezt mondta neki: „Már láttad őt. Aki veled beszél, ő az.”+ 38  Erre a férfi ezt mondta: „Hiszek benne, Uram.” És hódolt neki. 39  Jézus pedig ezt mondta: „Azért jöttem a világba, hogy meg lehessen ítélni az embereket, és hogy akik nem látnak, lássanak,+ akik pedig látnak, vakká legyenek.”+ 40  Akik vele voltak a farizeusok közül, hallották mindezt, és megkérdezték tőle: „Csak nem vagyunk mi is vakok?”+ 41  Jézus így válaszolt: „Ha vakok volnátok, nem lenne bűnötök. Ámde most azt mondjátok: »Látunk«, ezért nem bocsátják meg a bűnötöket.”+

Lábjegyzetek

Jegyzetek

Eljön az éjszaka: A Bibliában az „éjszaka” szó időnként jelképes értelemben szerepel. Jézus itt a tárgyalására, kivégzésére és a halálára gondolt, amikor képtelen lesz végezni az Atyja munkáját (Jób 10:21, 22; Pr 9:10; vesd össze a Lk 22:53-hoz tartozó magyarázó jegyzettel).

nyállal: A Bibliában három olyan esetről olvashatunk, amikor Jézus a nyálával gyógyított meg valakit csoda útján (Mr 7:31–37; 8:22–26; Jn 9:1–7). A nyálat népi gyógymódként használták, de Jézus csodái Isten szellemének voltak köszönhetők. Tehát nem Jézus nyála gyógyította meg az embereket. Ezt mondta a vakon született férfinak, mielőtt az visszanyerte a látását: „Menj, mosakodj meg a Siloám tavában” (Jn 9:7). Ez kétségtelenül annak volt a próbája, hogy milyen erős a hite, hasonlóan ahhoz, amikor Naámánt arra kérték, hogy fürödjön meg a Jordánban ahhoz, hogy meggyógyuljon a leprából (2Ki 5:10–14).

Siloám tavában: A Templomhegytől délre megtalálták egy I. századi tó maradványait, mely a feltételezések szerint a Siloám tava. Az ókori Jeruzsálem a déli hegynyúlványra épült először, és ennek a lábánál található a tó, nem messze attól a helytől, ahol a Kidron völgye és a Türopoión-völgy találkozik. (Lásd a B12-es függ.-et.) A Siloám a héber „Siloah” név görög megfelelője, mely a ’(ki)küld’ jelentésű sá·lachʹ igével állhat rokonságban. János ezért úgy fordítja le a Siloám nevet, hogy elküldött. Az Ézs 8:6-ban, ahol a héber Siloah név egy vízvezetéket vagy csatornát jelöl Jeruzsálemben, a Septuaginta a Siloám szót használja. A Siloám tavát a Gihon-forrás táplálta, melyből időszakosan tört fel a víz, vizet „küldve” a városba. Innen eredhet a Siloám név. A Keresztény görög iratok számos héber fordításában (a C4-es függ. úgy utal rájuk, hogy J7–14, 16–18, 22) a Jn 9:7-ben a „Siloah” név szerepel.

A zsidók: Ez a kifejezés nyilvánvalóan a zsidó hatóságokra vagy a zsidó vallási vezetőkre utal. (Lásd a Jn 7:1-hez tartozó magyarázó jegyzetet.)

nagykorú: Vagy: „elég idős”. Ez a kifejezés talán arra a korra utal (20 év), amikor egy férfi a mózesi törvény értelmében alkalmassá vált a katonai szolgálatra (4Mó 1:3). Ez összhangban van azzal, hogy a meggyógyított férfit nem gyermeknek, hanem embernek nevezték (Jn 9:1), illetve hogy koldusnak hívták (Jn 9:8). Egyesek szerint ez a kifejezés arra a korra (13 év) utal, amikortól a zsidó társadalomban valakit törvényesen nagykorúnak tartottak.

a zsidóktól: Ez a kifejezés nyilvánvalóan a zsidó hatóságokra vagy a zsidó vallási vezetőkre utal. (Lásd a Jn 7:1-hez tartozó magyarázó jegyzetet.)

ki kell zárni a zsinagógából: Vagy: „ki kell közösíteni”; „ki kell tiltani a zsinagógából”. A görög a·po·szü·naʹgó·gosz melléknév csak itt, valamint a Jn 12:42-ben és 16:2-ben fordul elő. Akit kizártak, azt kerülték, megvetették, és kirekesztették a társadalomból. Ha a többi zsidó nem tartotta vele a kapcsolatot, az a családjára nézve súlyos anyagi következményekkel járt. A zsinagógák elsősorban oktatásra szolgáltak, de bizonyos mértékig a helyi bíróság szerepét is betöltötték, és a hatáskörük kiterjedt a megkorbácsolásra vagy a kiközösítésre. (Lásd a Mt 10:17-hez tartozó magyarázó jegyzetet.)

Adj dicsőséget az Istennek: Ez egy idiomatikus kifejezés, mellyel arra köteleztek valakit, hogy mondja el az igazat. Az idióma jelentését így is vissza lehetne adni: „Adj dicsőséget az Istennek, és mondd el az igazat!”; „Mondd el az igazat Isten előtt!” (Vesd össze: Jzs 7:19.)

hódolt neki: Vagy: „meghajolt előtte”; „földre borult előtte”; „tisztelettel adózott neki”. Amikor a pro·szkü·neʹó görög ige egy isten vagy istenség imádatára utal, akkor „imád”-nak van fordítva (Mt 4:10; Lk 4:8). Ám ebben a szövegkörnyezetben a vakon született férfi, aki meggyógyult, azt ismerte el, hogy Jézus Isten képviselője, és ezért hódolt neki. Nem Istennek vagy egy istenségnek tartotta Jézust, hanem a megjövendölt Emberfiának, a Messiásnak, akinek Istentől kapott hatalma van (Jn 9:35). Amikor meghajolt Jézus előtt, nyilván azokhoz hasonlóan járt el, akik a Héber iratok szerint meghajoltak próféták, királyok vagy Isten más képviselői előtt (1Sá 25:23, 24; 2Sá 14:4–7; 1Ki 1:16; 2Ki 4:36, 37). Jézusnak sokszor azért hódoltak, hogy kifejezzék a hálájukat egy Istentől jövő kinyilatkoztatásért, vagy mert felismerték, hogy Jézust Isten támogatja, ahogy ezt korábbi példák is mutatják (Mt 14:32, 33; 28:5–10, 16–18; Lk 24:50–52; lásd még a Mt 2:2; 8:2; 14:33 és 15:25-höz tartozó magyarázó jegyzeteket).

Multimédia

Siloám tava
Siloám tava

A hagyományok szerint úgy tartották, hogy Siloám tava nem más, mint a Birket-Szilvannak nevezett kis tó Jeruzsálemben. 2004-ben azonban egy sokkal nagyobb tó maradványaira bukkantak kevesebb mint 100 m-re a kis tótól délkeletre. Az ásatások során érmék is előkerültek, melyek a zsidók Róma elleni lázadásának idejéből valók (i. sz. 66–70). Ez azt mutatja, hogy a tavat egészen addig használták, míg a rómaiak el nem pusztították Jeruzsálemet. Most a legtöbben ezt a nagyobb tavat tartják a Jn 9:7-ben említett Siloám tavának. A képen jól látható, hogy a tó aljára (most föld és növények vannak itt) számos lépcső és lépcsők közötti pihenő vezetett le, melyek biztosították, hogy bele lehessen menni a tóba, bármekkora volt is a víz szintje.

1. Siloám tava

2. Templomhegy

SZENTÍRÁS – ÚJ VILÁG FORDÍTÁS (MAGYARÁZÓ JEGYZETEKKEL)
János 9
magyar
Olvasd online a Bibliát!
https://cms-imgp.jw-cdn.org/img/p/1001070103/univ/art/1001070103_univ_sqr_xl.jpg
nwtsty