Zsoltárok 11:1–7
A karmesternek. Dávidtól.
11 Jehova az én menedékem.+
Hogyan mondhatjátok hát nekem*:
„Bujdoss* el a hegyekbe, mint a madár!
2 Nézd, hogy feszítik a gonoszok az íjat;már igazítják is nyilukat a húrra,hogy a becsületesekre lőjenek a sötétből.
3 Ha az alapokat* ledöntik,mit tehet az igazságos?”
4 Jehova az ő szent templomában van.+
Jehova trónja az égben van.+
Szemei látják, figyelő* szemei megvizsgálják az embereket.+
5 Jehova megvizsgálja az igazságosakat is, a gonoszokat is;+gyűlöli* mindazt, aki szereti az erőszakot+.
6 Kelepcét* állít* a gonoszoknak;tűzzel, kénnel+ és perzselő széllel bünteti őket.
7 Mert Jehova igazságos;+ szereti az igazságos tetteket+.
A becsületes emberek élvezik az ő jóindulatát*.+
Lábjegyzetek
^ Vagy: „a lelkemnek”.
^ Szó szerint: „bujdossatok”.
^ Vagy: „az igazságosság alapjait”.
^ Vagy: „ragyogó”.
^ Vagy: „gyűlöli a lelke”; „egész lénye gyűlöli”.
^ Esetleg: „izzó szenet”.
^ Szó szerint: „záporoztat”.
^ Vagy: „látják meg az ő arcát”.