Figyeljük a világot

Állást akarnak, így hát hazudnak

„Minden negyedik ember hazudik, amikor egy állás betöltésére jelentkezik” — tudósít a londoni Financial Times című újság. A Control Risks Group elnevezésű biztonsági szolgálat tizenkét hónap alatt 10 435 személyt figyelt meg, akik a pénzügyi szolgáltatás és az információs technika területén betöltendő állásra jelentkeztek. A lap szerint a biztonsági szolgálat „megállapította, hogy mindenféle pozíciónál tapasztalható hamisítás”. „A jelentkezési lapok 34 százaléka ellentmondást tartalmazott a korábbi munkahelyek leírásában, 32 százalékában pedig a valóstól eltérő vagy annál magasabb iskolai végzettség volt megadva. A jelentkezőknek összesen 19 százaléka próbálta meg eltussolni, hogy rossz anyagi helyzetben van vagy volt, továbbá előfordult már vele, hogy csődbe jutott, valamint 11 százaléka nem adott meg azonosítást szolgáló adatokat.” Azok között, akik külföldön élnek, többen tüntették fel hamis színben az anyagi helyzetükre vonatkozó tényeket, nyilván abban a hiszemben, hogy nem tudják lefülelni őket. Továbbá a férfiak közül „jelentősen többen folyamodtak csaláshoz, mint a nők közül”. Tim Nicholson, a Munkástoborzó és Foglalkoztatási Szövetség munkatársa megerősítette a vizsgálat eredményét, majd hozzáfűzte: „Ha azok, akik dolgozókat keresnek, ténynek tekintik a papírra vetett írást, akkor nem megfelelően végzik a munkájukat.”

 Olajkedvelő elefántok

Digboiban, India északkeleti részén az elefántok odavannak az olajért. „Az elefántok szabadon járkálhatnak az olajmezőkön, nem egyszer kinyitogatják az olajfinomító és a kutak összekötéséhez létrehozott csőrendszer nagyobb szelepeit — jelenti ki Ramen Csakravarti, az Oil India Limited nevű cég főmérnöke. — Az ormányosok látszólag élvezik a szelep kinyitásával járó hangot, főleg ha olyan szelepet nyitnak ki, amely a gőzt szabályozza, hogy a nyers kőolaj ne alakuljon petróleummá.” A The Indian Express című újság beszámolója szerint azonban az elefántok nemcsak a kilövellő olaj „süvítő hangját” szeretik, hanem úgy tűnik, hogy az olajkutak is vonzzák őket „a kőolajjal feljövő iszap és víz miatt. A víz sós, és az elefántok bolondulnak érte.” Érdekes, hogy éppen egy elefánt révén fedezték fel véletlenül, hogy azon a helyen olaj van. Az ormányos a terület első vasútjához szállított síneket, majd miután visszatért a táborba, a brit tisztviselők arra lettek figyelmesek, hogy a lába olajos, és az olajnyomok egy mélyedéshez vezettek, melyben bugyogott az olaj. Ennek eredményeként nyitották meg 1889-ben Ázsia első olajkútját.

A vezetés és a fáradtság

„Különösen nagy a halálos vagy súlyos sérüléssel járó közúti balesetek veszélye, ha a gépjárművezető fáradtan vezet, főleg, ha mindehhez alkoholos befolyásoltság is társul” — írja a British Medical Journal. A franciaországi Bordeaux-ban a kutatók megállapították, hogy a közúti balesetek 20 százalékáért a gépjárművezető fáradtsága volt felelős. Ha csupán egyetlen jármű volt érintett a súlyos balesetben, és ideálisak voltak a körülmények a vezetéshez, akkor is a balesetek 10 százalékánál közrejátszott a vezető fáradtsága. Jim Horne professzor, az angliai Loughborough-i Egyetem Alváskutató Központjának igazgatója szerint a délután az egyik legveszélyesebb időszak a vezetőknek. „Úgy vagyunk megtervezve, hogy két időszakban aludjunk — nyilatkozta —, egyszer éjszaka, egyszer pedig a délután folyamán, 2-4 óra körül.” Mit tegyen egy gépjárművezető, ha elálmosodik? Álljon meg egy kis időre. „Ha leengedi az ablakot, vagy bekapcsolja a rádiót, az csak átmenetileg segít — állítja Horne. — Az a legjobb, ha keres egy biztonságos parkolóhelyet, ahol 15-20 percet szundikálhat.” Az a baj, hogy sok gépjárművezető bár tudja, hogy álmos, mégis tovább vezet. A londoni The Sunday Times ezt írja: „Ha legközelebb vezetés közben rád jön az ásítozás, majd leragad a szemed vagy elkalandozik a figyelmed, gondolj arra, hogy ez figyelmeztető jel, és ha nem tulajdonítasz neki jelentőséget, az végzetes lehet.”

Növekvő fegyvereladás az USA-ban

A The New York Times egyik cikkében a következő olvasható: „Szept. 11. óta jelentősen megnőtt a fegyver- és lőszereladás országszerte, mivel egyre több amerikai folyamodik ahhoz, amit sokak szerint végső lépésként az ember maga is megtehet, hogy nagyobb biztonságban érezze magát: felfegyverkezik. Folyamatosan nő azoknak a megfontolt embereknek a száma, akik most veszik meg első fegyverüket.” Néhány fegyvergyártó hazafias jelszavak erőteljes hangoztatásával, valamint ilyen jellegű képek mutogatásával kihasználja a válsághelyzetet, hogy magához csalogassa az új vevőket. Sok tisztviselőt azonban nyugtalanít, hogy ennyire elburjánzott a halálos fegyverek vásárlása. William B. Berger, Miami északi partjainak rendőrfőnöke kijelentette: „Mindig is aggasztott minket, hogy az utca embere mennyi fegyverhez hozzá tud jutni, mivel így a törvényvégrehajtó szervek számára lehetetlenné válik a helyzet.” A statisztikai adatok azt mutatják, hogy a törvénytisztelő állampolgárok által vásárolt fegyverek olykor bűnözők kezébe kerülnek. A fegyverkorlátozással foglalkozó csoportok arra ösztönzik az embereket, hogy a vásárlás előtt gondolják át a dolgot.

Az elmebetegségek „megdöbbentő” károkat okoznak

„Az elmebetegségek és az idegi eredetű rendellenességek világszerte megdöbbentő károkat okoznak” — jelentette ki dr. Gro Harlem Brundtland, az Egészségügyi Világszervezet (WHO) főigazgatója. Egy nemrégiben készült WHO-jelentésből kiderül, hogy „a testi gyöngeségnek és korlátozottságnak világszerte leginkább [az elmebetegségek] az okai”. A beszámolóból kiderül, hogy jelenleg a világon körülbelül 450 millió ember szenved elmebetegségben vagy idegi eredetű rendellenességben. Bár a legtöbb idegi eredetű rendellenességre van gyógymód, a megkülönböztetés, a szégyen, a szegényes anyagi helyzet vagy az elégtelen egészségügyi ellátás miatt azonban az ismert elmebetegségben szenvedő embereknek majdnem a kétharmada sosem fordul szakorvoshoz.

Felnőttek halálát okozza a bárányhimlő

„Az egyik leggyakoribb fertőző gyermekbetegség, a bárányhimlő egyre több felnőtt halálát okozza” — tudtuk meg a londoni The Independent című újságból. A British Medical Journal című orvosi lapban közzétett adatok rámutatnak, hogy az 1970-es évek elején a bárányhimlőben meghaltak 48 százaléka felnőtt volt, míg 2001-ben ez a szám már 81 százalékra emelkedett. Norman Noah, a London School of Hygiene and Tropical Medicine professzora figyelmeztetésül ezt mondta: „Ez a tanulmány alátámasztja, hogy a bárányhimlő jelentős mértékben okoz halált a felnőttek körében . . . Az az adat, hogy nálunk [Angliában és Walesben] huszonöten halnak meg emiatt évente, valószínűleg nem is tükrözi a valóságot, hanem ennél több halálesetről van szó . . . Ha a felnőttek bárányhimlősek lesznek, tudatosodnia kellene bennük annak, hogy ez más, mint a gyermekkori bárányhimlő. A felnőttek nagyobb veszélyben vannak, és a lehető leghamarabb orvoshoz kell fordulniuk.” A 15 és 44 év közötti férfiak vannak kitéve a legnagyobb kockázatnak.

Több a hívő Szlovákiában?

A Szlovákiában végzett, 2001-es népszámlálás során kiderült, hogy a szlovákok 84 százaléka valamilyen valláshoz tartozónak vallja magát. Ján Bunčák szociológus szerint ez jobbára „a társadalomba való beilleszkedés mélyen gyökerező vágyának” egy fajta kifejeződése. Bár a vallásokat a kommunizmus idején elnyomták, most már „helyénvalónak” és „megszokottnak” tekintik azt, ha valaki egy valláshoz tartozik. Ján Bunčák azonban elmondta, hogy „ezek közül az emberek közül nagyon sokan egyáltalán nem hisznek Istenben”. Az egész európai helyzetről szólva hozzáfűzte még: „Az emberek túlnyomó többsége azt mondja, hogy hisz valamilyen vallásban . . . Ezt hangoztatják, de azt nem akarják, hogy a vallás túlságosan beleszóljon az életükbe.”

2050-re négymilliárd éhező lesz

Az Egyesült Nemzetek Népesedési Alapjának éves beszámolójában az olvasható, hogy a népesség növekedése a fejlődő országokban várhatóan folytatódik, s ezzel a világ népessége 2050-re eléri a 9,3 milliárdot. Becslések szerint ebből 4,2 milliárd ember olyan országokban fog élni, ahol az élelem és a víz alapvető mennyisége nem lesz biztosítva. Ez kétszerese azoknak, akik már most is nélkülözik a kellő élelmet. Thoraya Obaid, a népesedési alap igazgatója kifejtette: „A beszámoló rámutat, hogy a népesség gyors növekedése és a szegénység halálos párost alakít . . . A szegények közvetlenebb módon rá vannak utalva a természeti erőforrásokra, például a megmunkálható földterületre, a fára és a vízre, mégis ők szenvednek a legtöbbet a környezet pusztulásától . . . Míg néhányan nagyon pazarlóak vagyunk a természeti erőforrások felhasználásában, addig másoknak még annyi sem jut, amennyi az életben maradásukhoz szükséges.”

A férfiak korábban halnak meg — Miért?

„A férfiak élete boldogtalan, hisz hamarabb megbetegszenek, és korábban halnak meg.” Ilyen gyászos képet festettek a férfiakról a Férfiak Egészségéért Világkongresszus szervezői első rendezvényükön Bécsben. A szervezőket ugyanis hidegzuhanyként érte az a tény, hogy a férfiak átlagosan öt évvel korábban távoznak az élők sorából, mint a nők, tudósít a Süddeutsche Zeitung című német újság. De miért halnak meg korábban a férfiak? Először is azért, mert nagyobb a valószínűsége, hogy dohányoznak, és túlzott mértékben fogyasztanak szeszes italt. Egy másik jelentős kockázati tényező, hogy túl sokat esznek, s ugyanakkor keveset mozognak, olyannyira, hogy állítólag a középkorú férfiak hetven százaléka túlsúlyos. Továbbá sokan stresszes életet élnek, miközben próbálják megtalálni az egyensúlyt, hogy megfeleljenek a munkahelyükön és a családjukban is. Ezenkívül a férfiak esetében kevésbé valószínű, hogy orvoshoz mennek, amikor betegek, vagy hogy odafigyelnek a megelőzésre. Siegfried Meryn, a kongresszus egyik szervezője így összegezte: „Való igaz, hogy orvosi szempontból a férfiak rosszabb helyzetben vannak.”