A számok bűvöletében

KÉPZELJÜNK EL egy számok nélküli világot. Ebben a világban nem lenne pénz, csak cserekereskedelem. És mi történne a sportokkal? Számok nélkül nemcsak az eredményt nem tudnánk meghatározni, hanem még azt sem, hogy hány játékos legyen egy csapatban.

A számokat azonban nem csupán a mindennapi életben használják az emberek, hanem olykor misztikus jelentőséget is tulajdonítanak nekik. Ez azért van, mert a számok nem kézzel foghatók. Láthatatlanok, nem tudjuk megérinteni vagy érzékelni őket. Szemléltetésül: az almának megvan a maga színe, állaga, mérete, formája, illata és íze. Ezek alapján az ismérvek alapján az ember el tudja dönteni, hogy éppen almát lát-e vagy citromot, labdát vagy netán teljesen mást. A számok viszont nem ilyenek. Két gyűjteményben, amelyek mindegyikében hét-hét tárgy van, talán semmi más közös nincs, csak a hetes szám. Tehát a számok jelentésének a megfejtésekor — például, amikor azt próbáljuk megérteni, hogy mi a különbség a 6 és a 7 között — valami igen elvont dolog megértésére teszünk kísérletet. Ekkor kerül előtérbe a számmisztika.

Püthagorasztól az áltudományig

Az ókori társadalmakban megszokott volt, hogy különleges jelentőséget tulajdonítottak a számoknak. Püthagorasz, egy i. e. VI. századi görög filozófus és matematikus azt tanította, hogy minden visszavezethető a számokra. Ő és a követői úgy érveltek, hogy az egész világegyetem a rend és a szabályosság megtestesítője. Miért ne jellemezhetnének hát minden anyagi dolgot matematikai összefüggések?

Püthagorasz kora óta mind a görögöknél, mind a muszlimoknál, mind pedig a kereszténység  tagjainál fel-felbukkant a számok értelmezése a jóslásban, álomfejtésben, valamint az emlékezet javításában. A számmisztika gematria nevű rendszerét használva a zsidó kabbalisták a héber ábécének mind a 22 betűjéhez számértéket rendeltek, és így állítólag rejtett jelentést találtak a Héber Iratokban.

A mi időnkben is hasonló a számmisztika. Gyakran az emberek neve és születési ideje a kiindulópont. Például számokat rendelnek a név betűihez. Ezeket összeadva — és ha összeadjuk a születési hónapot és napot — a számmisztikával foglalkozók megállapítják a sorsszámot, illetve az életszámot. Majd elmondják, hogy szerintük mit jelentenek ezek a számok, átfogó elemzést készítve az emberről, például a személyiségéről, tudat alatti vágyairól és a sorsáról.

Úgy tűnik, hogy a számmisztika vonzereje a látszólag pontos elemzésekben rejlik. „Sokan azért kezdenek hinni a számmisztikában, mert úgy érzik, hogy a számok alapján készített leírás nagyon is ráillik a vizsgált személyekre” — írja Edward Albertson a Prophecy for the Millions című könyvében. Ám vannak, akik áltudománynak bélyegzik a számmisztikát. Miért? Vajon van okunk rá, hogy kétségbe vonjuk a számmisztika állításait?

[Kiemelt rész/képek az 5. oldalon]

REJTETT ÜZENETEK A BIBLIÁBAN?

Michael Drosnin újságíró A Biblia kódja című könyvében azt állítja, hogy a Héber Iratok számítógépes elemzésekor rejtett üzeneteket talált. Drosnin szerint a „kódot” felhasználva a „gyilkos, aki gyilkolni fog” üzenet, valamint a Jichák Rabin név olvasható ki. Minderre egy évvel azelőtt bukkant rá, hogy Izrael miniszterelnökét, Jichák Rabint meggyilkolták.

Amint az várható volt, A Biblia kódja nagy port kavart. Dave Thomas matematikus és fizikus bebizonyította, hogy bármely szöveg számítógépes elemzésével hozzá lehet jutni titkosnak tűnő üzenetekhez. Drosnin szövegét elemezve a következő szavakat találta: „kód”, „ostoba” és „megtévesztés”. „Bárhol bukkanhatunk rejtett üzenetekre — mondja Thomas —, ha nem sajnáljuk az időt és energiát arra, hogy tallózzunk a számtalan lehetőség között.”

Mivel a számítógép korlátlan mennyiségű műveletet tud végrehajtani, valószínűleg talál majd néhány betűkombinációt, melyet jövendölésként lehet értelmezni. De ez csak véletlen, és nem bizonyítja azt, hogy a Biblia rejtett üzeneteket tartalmaz. *

[Lábjegyzet]

[Kép a 4. oldalon]

Püthagorasz azt tanította, hogy minden visszavezethető a számokra

[Forrásjelzés]

Courtesy National Library of Medicine