Látogass el az ezeréves Prágába!

AZ ÉBREDJETEK! CSEHORSZÁGI ÍRÓJÁTÓL

SZERETNÉL meglátogatni egy már ezer éve fennálló várost? Egy olyan várost, melyben megtalálható a X. századi román stílus, valamint a gótika, reneszánsz, barokk, rokokó, klasszicizmus, neoklasszicizmus és a XX. századi szecesszió? Akkor tekintsd meg Prágát, Közép-Európa egyik drágakövét. A cseh nyelv nem könnyű, de ha hozol magaddal egy zsebszótárt, annak jó hasznát fogod venni.

Prágát a Moldva (cseh nyelven Vltava) folyó szeli ketté. Városnézés szempontjából öt részre oszthatjuk Prága központi magját. (Lásd a 23. oldalon levő térképet.) Az első rész a folyó nyugati partján, egy domb tetején helyezkedik el. Itt láthatjuk a prágai Várat és a Hradzsint, azaz a Vár körül 1320 táján alapított jobbágyvároskát. A Várban található a gótikus stílusban épült, monumentális Szent Vitus-székesegyház, melynek építését 1344-ben kezdték, de csak 1929-ben fejezték be. Ez ad otthont a koronaékszereknek, valamint itt van Vencel herceg sírja. A Vár területére tömegközlekedési eszközökkel vagy gyalog is el lehet jutni. Meredeken kell felkapaszkodni, ezért jó, ha kényelmes cipőt vesz fel az ember. A Várban mindenképpen látni kell az Arany utcácskában (Zlatá Ulička) levő különleges, apró házakat és ajándékboltokat. Ezeket az épületeket az 1500-as évek vége felé építették a várőrség számára. Később,  a XVII. században aranyművesek laktak bennük. Innen ered az utca neve.

A Vártól délre fekszik a Kisoldal (Malá Strana). Egy útikönyv ezt írja: „Ez a negyed gazdag barokk stílusú palotákban, és a régi házakon szép címerek díszelegnek.” Prágát nevezik száztornyú városnak is, bár annál sokkal több található benne, némán tanúskodva arról, hogy a cseh emberek közül sokan egykor vallásosak voltak. Itt a Kisoldalon is találunk néhány templomot, de kevesen látogatják őket, pedig a kommunista korszak már véget ért. Az egyik leghíresebb a Szent Miklós-templom. 1703-ban kezdték építeni, és 1761-ben fejezték be. Bár apa és fia tervezte, sajnos egyikük sem érte meg, hogy befejezve lássa alkotását.

A Moldva túlpartja

Legalább hét hídon kelhetünk át a Moldván, hogy Prága keleti részére menjünk. A leghíresebb a Károly híd (Karlu̇v Most), melyen csak gyalogosok közlekedhetnek. Ha nem tesszük meg ezt az ötszáz métert, akkor nem is láttuk igazán Prágát. Sétáljunk át rajta kora reggel és este! A különböző fényhatások látványa megéri ezt a kis erőfeszítést.

A híd összeköti a bal parton levő Kisoldalt a keleti, jobb parton levő Óvárossal. A Károly híd rendszerint tele van turistákkal, utcai zenészekkel és árusokkal, s mindez kellemes, nyugodt hangulatot áraszt. Valószínűleg hallhatunk egy igen tehetséges cseh dzsesszzenekart is, mely New Orleans-i slágereket játszik. Még a repertoárjukból készített CD-ket és kazettákat is árulják. Más helyeken diákokat látni, akik némi pénzt szeretnének keresni azzal, hogy, az Óvárosi téren levő leghíresebb épületekről készült gyönyörű porcelán miniatűröket árulják. Összeállíthatjuk az otthoni vitrinünkben szinte az egész teret, a híres csillagászati órával együtt!

De most figyeljünk egy kicsit a híd két oldalán sorakozó katolikus „szentek” szobraira. A cseh vallási történelem sok alakja fellelhető ezekben. Először Nepomuki János szobrát állították fel 1683-ban, majd ezt követte a többi egészen 1938-ig, amikor is Cirillnek és Metódnak állítottak szobrot. Ám a legcsodálatosabb alkotás sok bibliatanulmányozó szemében az a Krisztus-szobor, mely 1629-ben készült. Miért olyan különleges?

A szobor körül olvasható egy arannyal bevont héber felirat, melyben fellelhető a tetragramma, az a négy héber betű, amely Isten nevét, a Jehova nevet jelöli. Ez a név mintegy hétezerszer fordul elő a Héber Iratokban.

Az Óváros igazi meglepetéssel szolgál

Ha egyszer átsétálsz a Károly hídon, és elmész az óvárosi hídtorony alatt (melynek keleti homlokzatán egy faragott jégmadár, Vencel király kedvenc jelképe látható), akkor eljutsz az Óvárosba, ahol legszívesebben mindent lefényképeznél. Ez a rész számtalan építészeti látnivalóval kecsegtet. Ha egyenesen folytatod az utad, miután elhagytad a hidat, akkor a Károly utcára (Karlova) jutsz, amely a kis üzletektől és a vásárlóktól hemzsegő, girbegurba sikátorok labirintusához vezet. De nézz csak körül, és csodáld meg a különböző reneszánsz és barokk építészeti remekműveket.

Amint sétálsz, és bámészkodsz, egyszer csak az Óvárosi téren találod magad. Az első, amit meglátsz, egy hatalmas tömeg, mindannyian egy órát néznek. Akkor a legnagyobb a tömeg, amikor közeleg az idő, hogy az óra egészet üssön. Ez a Városháza toronyórája, mely egy lenyűgöző csillagászati óra. De ne várj tőle csillagászati pontosságot. Az órát akkor készítették, amikor még azt hitték az emberek, hogy a föld a világegyetem  középpontja, és hogy a nap meg a csillagok a föld körül keringenek. Ám ez az óra mégis a mérnöki munka igazi mesterműve. * (Lásd a  kiemelt részt ezen az oldalon.)

Most sétáljunk be az Óvárosi tér közepére! Lenyűgözőnek találjuk pompás épületeit és a sokféle építészeti stílust. A tér akkora, hogy még a nagy tömeg is kicsinek látszik. Rengeteg a látnivaló. Ne siess tovább, hanem lapozd fel az útikönyvedet és keresd meg, hogy éppen mit is látsz. A távolabb álló hatalmas templom, melynek kettős tornyát még sok apró tornyocska is díszíti, a Týn-templom, mely 1365-ből származik. Sajnos most nincs elég hely, hogy beszéljünk még e varázslatos tér ámulatba ejtő épületeiről, például a rokokó stílusban épült Goltz—Kinský-palotáról.

A tér közepén a cseh hitújító, Husz János (1372—1415) impozáns szobra látható. Bár katolikus pap volt, az egyházi hierarchia haragját vonta magára azzal, hogy bátran leleplezte a papság erkölcsi romlottságát, és hogy fellépett a búcsúcédulák árusítása ellen. Ugyan azt ígérték neki, hogy nem esik bántódása, ha elmegy a konstanzi zsinatra, hogy elmagyarázza nézeteit, ott mégis eretnekként elítélték, majd máglyán megégették.

Prága zsidó emlékei

A negyedik rész, amit nem szabad kihagyni, a Zsidóváros, melyet cseh nyelven Josefovnak hívnak. II. Józsefről nevezték el 1784-ben, amikor a zsidókkal szembeni megkülönböztetés csökkent. Ennek a negyednek az egyik nevezetessége a Régiúj Zsinagóga, melyet 1270 táján építettek. Ez Európa legrégibb, jelenleg is működő zsinagógája, Prága egyik legkorábbi gótikus épülete. Ha belépsz a zsinagógába, és körbenézel, láthatod az isteni nevet héberül. De ne próbálj lefényképezni bármit is! Az őr hamar kikísérhet  az épületből, ha a tilalom ellenére is fotózni akarsz.

Ugyanezen a környéken bepillanthatsz egy régi zsidó temető kapuin, és több ezer héber feliratú sírkövet láthatsz. A közelben van a zsidó városháza, melynek két órája van: az egyiken római számok, a másikon héber betűk vannak.

A közeli Pinkász-zsinagóga most emlékhely, mivel a „falaira . . . felírták annak a 77 297” cseh és morva „zsidónak a nevét, akiket a német fasiszták gyilkoltak meg” a gázkamrákban. A nevek között ott van 36 000 prágaié is (Csehországi utazások).

A régi „Újváros”

Az utolsó városrész, amelyet meglátogatunk, az Újváros (Nové Mĕsto). Bár újnak hívják, valójában IV. Károly alapította 1348-ban, hogy lóvásárokat rendezzenek itt. A leghíresebb része a Vencel tér, melyet „az egykori Prága kereskedelmi központjának” mondanak. Található itt néhány szecessziós stílusú homlokzat, például a gyönyörű Európa Szállóé, de a legérdekesebb mégis Vencel lovas szobra, melyet 1912-ben állítottak.

Nem kapunk teljes képet Prágáról, ha nem ismerjük meg kulturális örökségét, különösen a zene területén. Ezért mindenképpen látogass el a Nemzeti Színházba és az Állami Operaházba. A klasszikus zene rajongóinak milliói hallgatták már az „Újvilág szimfóniát”, melyet Antonín Dvořák szerzett. A Dvořák-emlékmúzeumot egy vörösre és sárgára festett barokk villában találod. A cseh zene elismert atyja Bedřich Smetana, aki Liszt Ferenc szavaival élve igazi cseh szívű zeneszerző volt. Legfőképpen a „Má Vlast” (Hazám) című hat szimfonikus költeményből álló zeneművéről híres, valamint annak Moldva című részéről, amely a Prágát átszelő folyót jeleníti meg. A Smetana-múzeum az Óvárosban, a folyó mellett áll.

Még számos látnivaló és érdekesség vár Prágában. Ezeket személyesen is látnod kell. Jöjj el, és tekintsd meg ezt a várost, melynek ezer éves a történelme és kultúrája!

[Lábjegyzet]

[Kiemelt rész/kép a 23. oldalon]

 A csillagászati óra

Az órának három része van. Minden egész órában kinyílik két ablak az óra felső részén, és sorban megjelenik a tizenkét apostol. Érdekes, hogy Iskariót Júdás és Jakab, az Alfeus fia helyett Pál és Barnabás jelenik meg, akiket a Biblia nem számít a tizenkét apostol közé. Az apostolok alatt látható a halál jelképe, egy csontváz, mely indítja az apostolok menetét. A bal kezében homokóra van, amelyet megfordít. Más mozgó figurák is vannak: egy kukorékoló kakas, egy török férfi, aki a fejét rázza, a Hiú, aki tükörbe néz, és a Fösvény, akit egy pénzsóvár uzsorás ábrázol.

A csillagászati óra többek között háromfajta időt mutat: a régi cseh időt arab számokkal, a mai időt római számokkal, és a babiloni rendszer szerint tizenkét időszakra felosztott nappali időt. Most már értheted, miért kell időt szánnod arra, hogy megnézd ezt a gazdagon díszített órát!

[Térkép a 23. oldalon]

(A teljes beszerkesztett szöveget lásd a kiadványban.)

Prága központja

A prágai Vár és a Hradzsin

Kisoldal

Moldva folyó

Zsidóváros

Óváros

Újváros

[Kép a 22. oldalon]

Héber felirat, mely tartalmazza a tetragrammát

[Kép a 24. oldalon]

Szecessziós stílusú palota barokk motívumokkal

 [Kép a 24–25. oldalon]

Károly híd

[Kép a 25. oldalon]

A régi Városháza toronyórája és a Szent Miklós-templom

[Kép a 25. oldalon]

A Szent Vitus-székesegyház belülről

[Kép a 25. oldalon]

Vencel tér