Legyünk pontosak!

„A PONTATLANSÁG az igazgatók krónikus betegsége” — jelenti ki az USA Today. Egy 2700 igazgatóval készített felmérést idézve még hozzáfűzi, hogy „tíz megbeszélésből hatra késve érkeznek”.

Az üzleti világban a pontatlanságot nem csupán a rossz modor megnyilvánulásának tekintik. Egy tanulmány, melyet 81 000 álláskereső bevonásával készítettek, ezt a következtetést vonja le: „A pontatlanság és az igazolatlan hiányzás miatt elveszett óráknak nagyon nagy anyagi veszteség a következménye.” Természetesen a pontatlanság nem csak az üzleti világban okoz gondokat. Egy középiskolai igazgatókkal készített felmérés feltárta, hogy „a legfőbb és leggyakoribb fegyelmezési ok a tanulók pontatlansága”.

Teremtőnk azt szerette volna, ha tudatában vagyunk az idő fontosságának. Megalkotta ’a két világítótestet’ — a napot és a holdat —, hogy mérni tudjuk az időt (1Mózes 1:14–16). Manapság a modern időmérők már lehetővé teszik, hogy percekben és másodpercekben mérjük az időnket. Technika ide vagy oda, sokunknak mégis gondjai vannak azzal, hogy pontosan megérkezzen a munkahelyre, az iskolába vagy más fontos találkozókra.

Vajon feltétlenül az időhiány a gond? Mi tagadás, a munkahely és a család által támasztott követelmények rendkívül nyomasztóak lehetnek. Ám egy dolgozó anya, akit Wanda Rosselandnek hívnak, ezt mondja: „Amikor megértettem, hogy mindenkinek 24 órából áll a napja, már nem panaszkodtam amiatt, hogy nincs elég időm. Átgondoltam a dolgot, és arra a megállapításra jutottam, hogy ebben a modern világban nem az a baj, hogy kevés időnk van, hanem az, hogy annyi minden leköti és eltereli a figyelmünket.”

Figyeljük meg azt is, mit mond Renee *, egy ötgyermekes édesanya, aki Jehova Tanúja: „Amikor a gyermekeim kicsik voltak, nem volt könnyű feladat rendbe szedni őket, amikor a keresztény összejövetelekre mentünk, vagy hogy elindulhassanak az iskolába. Mégsem volt gondom a pontossággal. De most, hogy mind felnőttek, szokásommá vált, hogy mindig elkések.” Te is küszködsz ezzel a rossz szokással? Ha igen, akkor változtathatsz ezen! Nézzük meg, hogy többek között mit tehetsz.

● GONDOLJ A KÖVETKEZMÉNYEKRE! Talán jelentéktelennek tűnik, hogy szokásod elkésni. De figyeld meg, mit mond a Biblia: „A döglött legyek megbüdösítik, megerjesztik a kenőcskészítő olaját. Egy kis ostobaság is ezt teszi azzal, aki bölcsessége és dicsősége miatt értékes” (Prédikátor 10:1).  Igen, „egy kis ostobaság”, mely ebben az esetben abban nyilvánul meg, hogy nem veszel figyelembe másokat, tönkreteheti a hírnevedet egy tanár vagy egy munkaadó előtt.

Amikor Marie részt vett néhány tanfolyamon egy helyi főiskolán, észrevette, hogy egyik-másik osztálytársa „nem nagyon törődik az idővel”, és gyakran elkésik az óráról. „Hamar változtatniuk kellett ezen — emlékszik vissza. — A tanárok közül kettő hajthatatlan volt a pontosság kérdésében. Ezért, ha bármelyik tanuló csupán néhány percet késett, igazolatlan órát kapott. Bizonyos számú igazolatlan óra pedig lerontotta az osztályzatot.”

A krónikus késés miatt rossz hírnevet szerezhetsz a barátaid és társaid körében is. Egy középkorú férfi, akit Josephnek hívnak, emlékszik egy keresztény hittársára, akit még évtizedekkel azelőtt ismert. Bár tisztelték nagyszerű tanítói képességei miatt, volt egy rendkívül kellemetlen hibája. „Mindig késett — meséli Joseph. — Szó szerint mindenről elkésett! És sosem tűnt úgy, hogy ez izgatná. Az emberek tréfát csináltak a késéseiből.” Vajon úgy beszélnek rólad mások, mint aki mindig elkésik? Ha igen, könnyen előfordulhat, hogy már nem veszik észre a jó tulajdonságaidat.

● VEGYÉL FIGYELEMBE MÁSOKAT! A késés tapintatlanság másokkal szemben, és zavarja őket a figyelésben. Olyan benyomást kelthet, mintha magasabb rendűnek éreznéd magad. Egy üzletember ezzel magyarázza, hogy miért hajlik olyan sok igazgató arra, hogy elkéssen a megbeszélésekről: „A legtöbbünk öntelt.” Ezzel ellentétben a keresztények úgy bánnak másokkal, mintha azok felettük állnának (Filippi 2:3). Az aranyszabályt is alkalmazzák, és úgy viselkednek másokkal, ahogyan szeretnék, hogy velük viselkedjenek (Máté 7:12). Vajon téged nem bosszant, amikor neked kell másokra várni? Akkor te se várakoztass meg másokat.

● TANULD MEG BEOSZTANI AZ IDŐDET! Halogatod a dolgokat, és az utolsó pillanatban kapkodnod kell? Vajon túl sok mindent tervezel be, és túl rövid idő alatt túl sokat szeretnél elvégezni? A Prédikátor 3:1-ben lefektetett alapelv hasznosnak bizonyulhat az esetedben: „mindennek meghatározott ideje van.” Ha kijelölsz egy ’meghatározott időt’ teendőid elvégzésére, akkor mindent rendezetten tudsz tenni.

 Először írd össze a tennivalóidat. Utána kövesd a Filippi 1:10-ben feljegyzett alapelvet: ’bizonyosodjatok meg a fontosabb dolgokról.’ Igen, állíts fel fontossági sorrendet! Mit kell mindenképpen elvégezned? Mi az, amit később is megtehetsz minden baj nélkül? Végül számítsd ki, hogy mennyi időre van szükséged az egyes tennivalóid elvégzéséhez, illetve hogy mikor kezdj hozzá. Legyél ésszerű, és ne tervezz be túl kevés időre túl sok teendőt.

Dorothy nagyon hálás a szüleinek, hogy megtanították a pontosságra. Ezt mondja: „Ha este fél nyolcra oda kellett érnünk a keresztény összejövetelre, akkor anyu segítségével már csaknem két órával előbb hozzáfogtunk a készülődéshez. Időt kellett hagynunk a vacsorázásra, a mosogatásra, a felöltözésre és arra, hogy autóval eljussunk az összejöveteli helyre. Teljesen az életünk részévé vált, hogy pontosak legyünk.” Időnként jól jöhet, ha nem várt eseményeket is belekalkulálunk az időtervünkbe. Dorothy elmondja: „Nemrég fel kellett vennem néhány személyt, hogy elvigyem őket az összejövetelre. Már úton voltam, amikor a kocsim defektet kapott. Megjavíttattam, és még így is időben értem a megbeszélt helyre, hogy felvegyem az utasaimat. Még jó, hogy mindig időt tervezek be olyan esetre, ha valami baj lenne az autóval, vagy ha dugóba kerülnék.”

● KÉRJ JAVASLATOKAT MÁSOKTÓL! A Biblia ezt mondja a Példabeszédek 27:17-ben: „A vasat vassal élesítik. Így élesíti az egyik ember a másik arcát.” Ezzel az alapelvvel összhangban, beszélgess azokkal, akiknek hasonlóak a körülményeik, mégis mindent pontosan el tudnak végezni. Biztos lesz néhány hasznos javaslatuk.

Renee, akit korábban már idéztünk, elhatározta, hogy leszokik a késésről. Ezt mondja: „Nemrég arra az elhatározásra jutottam, hogy megjavulok. Bár nem könnyű, már elértem némi előrehaladást.” Neked is sikerülhet. Ha helyes a szemléletmódod, és erőfeszítést teszel, akkor megtanulhatod, hogy pontos legyél!

[Lábjegyzet]

[Képek a 24. oldalon]

Ha krónikus késők vagyunk, azzal rossz benyomást tehetünk a munkaadónkra, és tiszteletlenek vagyunk másokkal

[Kép a 25. oldalon]

Ha rendezettek vagyunk, az segíthet, hogy ne pazaroljuk az időt