Látogass el Thaiföld színes hegyi törzseihez

Csiangmai piacain nagy a zsibongás. Az út menti, egzotikus portékákkal megrakott standok előtt tolonganak az emberek. A vásárlók a járművek zaját túlkiabálva alkudoznak a kofákkal. Itt, a nyüzsgő Észak-Thaiföldön a turisták találkozhatnak az ország színes hegyi törzseivel.

THAIFÖLD 65 milliós lakossága 23 kisebb etnikai csoportot is magában foglal, melyekre hegyi törzsekként utalnak. A legtöbb ilyen törzs Észak-Thaiföldön él, egy hegyekkel, folyókkal és termékeny völgyekkel tarkított területen, mely elnyúlik egészen Mianmarig és Laoszig.

A Thaiföldön élő legtöbb hegyi törzs az elmúlt 200 évben érkezett a vidékre. A hat főbb törzs legnagyobbika, a karen nép Mianmarból jött. A lahuk, a liszuk és az akák Jünnan tartományból, a Kína délnyugati részén elterülő fennsíkról származnak. A hmongok és a mienek Kína középső területeiről vándoroltak ide. *

A törzsek főként a háborúk, a társadalmi nyomás és a termékeny földterületekért folytatott harcok elől menekültek el. * Észak-Thaiföld ideális menedéknek tűnt, hiszen elszigetelt, hegyvidékes területein szinte egyáltalán nem laktak emberek. Thaiföld pedig befogadta a bevándorlókat. A hegyi törzsek hamarosan mindenfelé falvakat alapítottak, és mivel egymás mellett telepedtek le, a kultúrák és a nyelvek sokfélesége színessé tette a vidéket.

Jellegzetes öltözékek, érdekes szokások

Mindegyik hegyi törzset fel lehet ismerni a jellegzetes öltözékéről. Az aka nők például finoman kidolgozott, ezüst fejdíszt viselnek, mely úgy néz ki, mint egy rojtokkal, hímzéssel és érmékkel ékesített elegáns torony. Más fejfedők  leginkább fémlapocskákból készült sisakhoz hasonlítanak, melyeket csillogó gombokkal, gyöngyökkel és golyókkal díszítenek. A mien nők gazdagon hímzett, különleges nadrágot hordanak, melynek elkészítése akár öt évig is eltarthat. Magával ragadó öltözetüket elegáns turbán, bokáig érő tunika, piros prémszerű gallér és indigókék öv teszi teljessé.

A hegyi törzsekben élő nők teljes pompájukban sok-sok csilingelő, fényes ezüstdíszt viselnek, ezzel adva tudtára az őket csodáló nézelődőknek és a lehetséges kérőknek, hogy milyen a társadalmi helyzetük, és mekkora a vagyonuk. A kiegészítők készülhetnek még üvegből, fából és fonalból is.

A hegyi emberek többsége büszke a hagyományaira. Például a karen tizenévesek a temetésekre öltöznek ki a legjobban. Hogy miért? Rengeteg fiatal annak reményében megy el ezekre az eseményekre, hogy ott majd megismerkedik a jövendőbelijével. Naplemente után a fiúk és a lányok megfogják egymás kezét, lassan körbejárják az elhunytat, és egész éjszaka szerelmes népdalokat énekelnek.

A hmong tizenévesek úgy udvarolnak, hogy újévkor egy különleges játékot játszanak. Azok a fiúk és lányok, akik vonzódnak egymáshoz, párokba rendeződnek, és néhány lépésnyire megállnak egymással szemben. Majd a párok puha textillabdával labdáznak. Amikor egyikük elejti a labdát – szándékosan vagy véletlenül –, egy apró ruhadíszt zálogba ad a másik félnek. Később, az est folyamán ezeket a tárgyakat egy dal eléneklésével ki lehet váltani. Ha a fiatal szépen énekel, sokan köré sereglenek, és persze nagyobb eséllyel nyeri el valakinek a szívét.

Küzdelem a változásokkal

Korábban a legtöbb hegyi törzs égetéses-irtásos gazdálkodást folytatott: érintetlen erdőrészeket irtott ki növénytermesztés és állattenyésztés céljából. Ez súlyos környezeti gondokhoz vezetett. De ma már az emberek felelősségteljesebben bánnak a földterületekkel, ami jó eredményeket hozott.

A Thaiföld, Laosz és Mianmar területének egyes részeit magában foglaló „arany háromszögben” sok törzs egykor ópiumtermeléssel foglalkozott, napjainkban viszont már kávét, zöldséget, gyümölcsöt és virágot termeszt. Ez annak köszönhető, hogy a thai királyi család és nemzetközi segélyszervezetek olyan programokat támogattak, melyeknek az volt a céljuk, hogy az emberek mák helyett más növényeket termesszenek. Ezenkívül sok hegyi ember különféle szolgáltatásokat nyújt a turistáknak, valamint népi kézműves termékeket és más árukat ad el nekik.

 Mindazonáltal a szegénység, a rossz higiéniai körülmények és az írástudatlanság sokak számára küzdelmessé teszi az életet. Továbbá gondot okoz még a természeti erőforrások apadása, a kultúra változása, a faji előítélet, valamint a kábítószerezés és az alkohollal való visszaélés. Annak idején a hegyi törzsek éppen ezekhez hasonló okokból menekültek Thaiföldre. De most hol találhatnak menedéket?

A biztos menedék

Sok hegyi ember a lehető legjobb menedékre talált rá: az igaz Istenre, Jehovára. A Zsoltárok 34:8-ban a Biblia kijelenti: „Ízleljétek meg és lássátok, hogy Jehova jó! Boldog az az életerős férfi, aki nála keres menedéket.” A lahu törzs egyik tagja, Jawlay ezt mondja: „Mire 19 évesen megnősültem, már alkoholista voltam és kábítószereztem. Drogok nélkül képtelen voltam dolgozni, ha meg nem dolgoztam, nem volt pénzem. A feleségem, Anothai úgy érezte, hogy elhanyagolom és nem szeretem. Folyton veszekedtünk.

Miután megszületett a lányunk, Suphawadee, Anothai elkezdte tanulmányozni a Bibliát Jehova Tanúival. Én azonban mindig kimenekültem az erdőbe, amikor a Tanúk eljöttek hozzánk. Ám a feleségemnek hamarosan jobb lett a viselkedése: tisztelettel beszélt velem, és szorgalmasabban látta el a házimunkát. Így amikor arra kért, hogy tanulmányozzam én is a Bibliát, igent mondtam.

Amint a Biblia tanításai megérintették a szívemet, fokozatosan előrehaladtam. Végül Isten segítségével legyőztem a függőségeimet. A családom ma igazán boldog, hiszen rátaláltunk a legjobb életútra. Ezenkívül örömmel megosztjuk más hegyi emberekkel a Biblia nagyszerű tanításait.”

Jawlay szavai eszünkbe juttatják a Biblia egyik próféciáját, melyet a Jelenések könyvében olvashatunk. Eszerint a jelenlegi gonosz világ utolsó napjaiban az ’örökkévaló jó hírt’ hirdetni fogják „minden nemzetnek, törzsnek, nyelvnek és népnek” (Jelenések 14:6). Jehova Tanúi kiváltságnak tartják, hogy részt vehetnek a jó hír hirdetésében. Ez a munka azt bizonyítja, hogy Isten minden embert szeret, Thaiföld színes hegyi törzseit is (János 3:16).

[Lábjegyzetek]

[Kiemelt rész/kép a 16. oldalon]

MEGNYÚJTJA A RÉZSPIRÁL A NYAKAT?

Sok kajah * nő igen szokatlanul ékesíti magát: a nyakán fényes rézspirált visel, mely akár 40 centiméter magas is lehet. A kislányokra körülbelül ötéves korukban teszik fel az első nyakspirált. Néhány évente pedig hosszabb, súlyosabb spirált kapnak. Felnőttkorukban már 25 gyűrűből álló spiráljuk is lehet, mely elérheti a 13 kilogrammot. A látszat ellenére a nyakuk nem nyúlik meg. Inkább arról van szó, hogy a spirál lenyomja a kulcscsontot és a mellkast.

[Lábjegyzet]

[Forrásjelzés]

Hilltribe Museum, Chiang Mai

[Kiemelt rész/kép a 17. oldalon]

LEGENDÁK EGY NAGY ÖZÖNVÍZRŐL

A liszu és a hmong törzsnek egyaránt vannak olyan legendái, melyek egy nagy özönvízről szólnak. Az egyik hmong legenda szerint „az Ég Ura” figyelmeztet két fivért, hogy egy özönvíz hamarosan el fogja árasztani a földet. Arra utasítja az erőszakos, idősebb testvért, hogy készítsen egy vascsónakot, a szelíd testvért pedig arra kéri, hogy építsen egy facsónakot. Majd azt mondja az utóbbi fiúnak, hogy vigye be a csónakba a húgát, valamint minden állatfajból egy hímet és egy nőstényt, és minden növényfajtából két magot.

Amikor elérkezik az özönvíz, a vascsónak elsüllyed, a facsónak azonban fennmarad a vízen. Majd egy sárkány, mely úgy néz ki, mint egy szivárvány, felszárítja a földet. Végül a fiatalabb testvér feleségül veszi a húgát, és a leszármazottaik ismét benépesítik a földet. Figyeld meg, miben hasonlít ez a legenda és az a pontosan feljegyzett beszámoló, mely a Szent Bibliában olvasható, a Mózes első könyvének 6–10. fejezeteiben.

[Kép a 16–17. oldalon]

Törzsi nők teljes pompájukban

[Forrásjelzés]

Hilltribe Museum, Chiang Mai

[Kép a 17. oldalon]

Jawlay a családjával

[Kép forrásának jelzése a 15. oldalon]

Mindkét kép: Hilltribe Museum, Chiang Mai