A tatárok múltja, jelene és jövője

KISKOROM óta gyakran hallottam a következő mondást: „Kapargass meg egy oroszt, és egy tatárt találsz.” Mindig is orosznak hittem magam, de nemrég a rokonaimtól megtudtam, hogy a nagyapám tatár volt. * Azóta a barátaim némelyikéről is kiderült, hogy vannak tatárok a felmenőik között.

Érdekesnek találtam, amikor megtudtam, hogy milyen eredményeket értek el híres tatár származású emberek a művészetekben, a sportokban és más területeken. Például a balett-táncos Rudolf Nurejev, a táncművészet kimagasló alakja egy oroszországi tatár családból származott. A volt Szovjetunió területén összesen mintegy hétmillió tatár él. Szívesen elmondom, hogy mi mindent tudtam meg erről a népről.

A múltjuk

A tatárokat évszázadok óta a mongol és a török néppel hozzák összefüggésbe. A XIII. században a tatárok részt vettek a mongol Dzsingisz kán vezette hadjáratokban. * A kán birodalma hatalmas kiterjedésű volt, területe vetekedett a volt Szovjetunióéval. 1236-ban mintegy 150 000 katonája vonult Európa felé, az Uráltól nyugatra. Először orosz városokat rohantak le.

A mongolok rövid időn belül meghódították Oroszországot, és megalapítottak egy mongol–török államot, melynek a nyugati részét Arany Hordának nevezték. Fővárosa, Szaraj-Batu a Volga alsó folyása mentén helyezkedett el. Az államhoz tartozott Szibéria egy része az Urállal, valamint a messzi Kárpátok és a Kaukázus ukrajnai és grúziai vonulatai. Az orosz fejedelemségek kötelesek voltak adót fizetni az Arany Hordának. A XV. században az Arany Horda önálló államalakulatokra szakadt; így jött létre például a Krími, az Asztraháni és a Kazáni Kánság.

Tatárföld és a fővárosa, Kazán

Ma megközelítőleg négymillió ember él a soknemzetiségű Tatárföldön, mely Oroszország Európához tartozó területének legkeletibb részén helyezkedik el. A 68 000 négyzetkilométer területű autonóm köztársaságról azt tartják, hogy „a gazdaságilag legfejlettebbek között van az Orosz Föderáción belül”. Oroszországban Tatárföld az egyike azoknak a területeknek, ahol a legtöbb kőolajat és földgázt termelik ki. Az ipari szektorban figyelemre méltó a repülőgép- és a gépkocsigyártás, és a köztársaságnak több repülőtere is van.

 Az egymilliós modern város, Kazán a Volga és a Kazanka folyó találkozásánál fekszik. Azon számos orosz város közé tartozik, mely tetszetős metrórendszerrel büszkélkedhet. * Minden állomásnak jellegzetes arculata van: némelyik modern stílusban épült, míg mások keleties vagy középkori hangulatot árasztanak. Az egyik állomást 22 mozaikkép díszíti tatár népmesékből vett jelenetekkel.

A Kazáni Állami Egyetem, melyet I. Sándor orosz cár alapított 1804-ben, Oroszország egyik legnagyobb könyvtárát mondhatja magáénak. Az egyetem az egyik legjelentősebb oktatási és kulturális központ, és a mintájára később további egyetemek nyitották meg kapuikat Tatárföldön. A könyvtárában őrzött 5 000 000 kiadvány között 30 000 régi kézirat is fellelhető, melyek némelyike az i. sz. IX. századból való.

Kellemes sétát tehetünk a városközpontban, a Bauman utcán. A környéken számos hívogató üzlet és kávéház sorakozik. Nemrégiben, amikor a feleségemmel ott jártunk, a városnézés után még egy pihentető hajókázásban is részünk volt a Volgán.

Kazán látnivalói között van a híres kreml. Ez tulajdonképpen egy régi, XVI. századi vár, Oroszországban az egyetlen olyan tatár erődítmény, mely a mai napig fennmaradt. A kőfalai között megtaláljuk a Szjujumbeki-bástyát, a Kormányzói palotát, egy mecsetet és egy ortodox templomot.

A Kazáni Kremlt 2000-ben felvették az UNESCO világörökségi listájára. Este a folyóban tükröződő fények még fenségesebbé teszik a kreml épületegyüttesének látványát.

A tatárok és a nyelvük

A tatárok a legnagyobb török népcsoport Oroszországban – állítólag összesen öt és fél millióan vannak, de nincs pontos adat arról,  hogy valójában hányan élnek közülük ebben a hatalmas országban.

A tatár nyelv a török nyelvcsaládba tartozik, ahová a következő nyelvek is: azerbajdzsán, baskír, jakut, kazak, kirgiz, nogaj, török, türkmen, tuvai és üzbég. Némelyik itt felsorolt nyelv között van annyi hasonlóság, hogy akik beszélik őket, megértik egymást valamennyire.

A világon sok millió ember beszéli a török nyelvcsaládba tartozó valamelyik nyelvet. Tatárföld városainak utcáin tatár és orosz szót egyaránt hallani, csakúgy, mint a rádióban, tévében, de újságok és könyvek is kaphatók mindkét nyelven. A mozikban olyan tatár nyelvű filmeket is vetítenek, melyek Tatárföld történelmét, népi hagyományait és az ott élők mindennapjait mutatják be.

Kazánban és más városokban a kirakatokban levő feliratok és az utcanévtáblák ugyancsak kétnyelvűek. Az orosz nyelvben számos tatár eredetű szó van. 1928-ban a Szovjetunióban a tatár nyelv írott formájában áttértek az arab ábécéről a latinra. 1939 óta pedig cirill betűs írást használnak, hasonlóan az oroszhoz.

Népszokások

A tatárok hajdanán vadászatból és állattenyésztésből éltek. A hagyományos tatár konyhának még ma is sokféle húsétel a részét képezi. Az egyik ilyen a béles,  sok tatár család kedvence. Általában úgy készítik el, mint egy pitét, csak a tésztát befűszerezett hússal, burgonyával és hagymával töltik meg, majd két órán át sütik. A gőzölgő bélest aztán az asztalnál szeletelik fel.

A nemzeti ünnepek közül alighanem a szabantuj a legrégebbi és a leghíresebb. Azon a pogány szokáson alapul, hogy az emberek együtt imádkoztak, és áldozatokat mutattak be a napistennek és az őseik szellemének. Úgy hitték, hogy áldozataikkal biztosíthatják, hogy ne haljon ki a család, és hogy termékenyek legyenek a háziállataik és a földjük.

A tatárok lókedvelő nép. A lovak hozzátartoznak a tatár kultúrához a nép nomád múltjából adódóan. Kazánban van a világ egyik legszínvonalasabb lóversenypályája a maga tizenkét istállójával és az állatkórházával. Sőt, még úszómedencét is alakítottak ki a lovaknak!

Mit tartogat a jövő?

A Korán kijelenti: „A zsoltárban bizony megírtuk hajdan az intést követően, hogy igaz szolgáim fogják örökölni a földet” (21. szúra [A próféták], 105. vers). Itt minden bizonnyal Dávid zsoltárára utalnak, mely több mint 1500 évvel korábban lett feljegyezve a Bibliában. A Zsoltárok 37:29 ugyanis így szól: „Az igazságosak öröklik a földet, és örökké rajta lakoznak.”

De vajon melyik nemzetből vagy etnikai csoportból származnak ezek a boldog, igazságos emberek? Egy prófécia, mely az Indzsilben (az Újszövetség írásaiban) található, ezt mondja: „íme, egy nagy sokaság, melyet senki nem volt képes megszámolni, minden nemzetből, törzsből, népből és nyelvből” (Jelenések 7:9). Milyen nagyszerű lesz egy soknemzetiségű, színes testvériség között élni, mely betölti majd a földet!

[Lábjegyzetek]

[Kiemelt rész a 25. oldalon]

ISTEN NEVE TATÁR NYELVEN

M. Huzsajev tatár szerző könyve, mely a világ vallásairól szól, kijelenti, hogy Ádámot Jakhve Allah, vagyis Jehova Isten teremtette. A Pentateuchusnak, azaz a Biblia első öt könyvének a tatár nyelvű kiadása az 1Mózes 2:4-hez fűzött lábjegyzetében megjegyzi Isten nevéről: „Lehetséges, hogy a héberek annak idején Jahvénak ejtették ezt a nevet.”

[Kiemelt rész a 26. oldalon]

JEHOVA TANÚI TATÁRFÖLDÖN

Jehova Tanúi Oroszországban tatár nyelvtanfolyamokat szerveznek, mivel szeretnék az emberekkel a saját nyelvükön megosztani az Isten Királyságáról szóló jó hírt. Egy tatárföldi asszony így beszélt az érzéseiről: „Könnyekig meghatódtam, amikor az anyanyelvemen hallhattam Istenről.”

Jehova Tanúinak egy kicsiny, tatár csoportja 1973-ban kezdett bibliatanulmányozás céljából összejöveteleket tartani az anyanyelvén. Az 1990-es évektől a Tanúk tatár nyelven is jelentetnek meg bibliai témájú kiadványokat. * 2003-ban pedig megalakult az első tatár nyelvű gyülekezetük Naberezsnije Cselniben, a Tatár Köztársaságban. Jelenleg 8 tatár nyelvű gyülekezet és 20 ilyen csoport van Oroszország területén.

Egy kerületkongresszusra, melyet 2008-ban tartottak tatár nyelven, érkeztek küldöttek Asztrahánból, a Volga-vidékről, az Urál területéről, Nyugat-Szibériából és a messzi északról. Tatárföldön összesen 36 tatár, orosz és orosz jelnyelvű gyülekezet és csoport működik, és több mint 2300-an tanítják az embereket Istenről.

[Lábjegyzet]

[Kiemelt rész/kép a 27. oldalon]

HOGYAN LETT EGY SPORTOLÓBÓL PÁSZTOR?

Pjotr Markov egy tatárföldi faluban született 1948-ban. A környéken 30 éven át mindenki birkózóként és súlyemelőként ismerte. Volt olyan például, hogy egy 32 kilogrammos súlyt egymás után 130-szor emelt fel. Most, miután Jehova Tanúja lett, arról ismerik, hogy Istenről beszél az emberekkel tatár és orosz nyelven, és segít nekik megküzdeni a gondjaikkal.

Pjotr így a Teremtő törődését tükrözi vissza, akiről az Ézsaiás 40:11 így ír: „Mint a pásztor, úgy terelgeti nyáját. Karjával összegyűjti a bárányokat, és keblén hordozza őket. Törődéssel vezeti a szoptatósokat.”

[Kép]

Pjotr most pásztorként az embereket tanítja

[Térkép a 24. oldalon]

(A teljes beszerkesztett szöveget lásd a kiadványban.)

OROSZORSZÁG

URÁL

MOSZKVA

Szentpétervár

TATÁR KÖZTÁRSASÁG

Kazán

Volga

[Kép a 25. oldalon]

A Kazáni Kreml a Kazanka partján

[Forrásjelzés]

© Michel Setboun/​CORBIS

[Kép a 26. oldalon]

A „béles” sok tatár család kedvence