EGYESEK szerint Isten a természeti katasztrófák által bünteti az embereket. Mások nem hisznek ebben. Megint mások nem tudják, mit gondoljanak. Egy vallástudománnyal foglalkozó professzor kijelentette: „A vallások többsége azt tanítja, hogy senki sem mondhat biztosat arról, hogy Isten akaratából történnek-e a természeti katasztrófák.”

A Biblia azonban egyértelmű választ ad arra a kérdésre, hogy vajon Isten okozza-e a természeti katasztrófákat, hogy az embereket büntesse, és arra is magyarázatot ad, hogy miért kell sokaknak szenvedniük.

A Biblia két alapigazságot közöl Istenről, akinek a neve Jehova. Először is azt, hogy ő a Teremtő, így van hatalma a természeti erők felett (Jelenések 4:11). Másodszor, a tettei mindig tükrözik a tulajdonságait és az alapelveit. A Malakiás 3:6-ban kijelenti: „én vagyok Jehova, én meg nem változom.” Ennek fényében vizsgáljunk meg két eseményt, mely a múltban történt: az egyik egy özönvíz volt, a másik pedig egy szárazság. Látni fogjuk, hogy amikor Isten régen természeti erők által hajtotta végre az ítéletét, mindig előre figyelmeztette az embereket; elmondta, hogy miért hoz rájuk csapást; és megmentette az engedelmes imádóit.

Figyelmeztetés.

Jehova több évtizeddel előre megmondta Noénak: „vízözönt hozok a földre, hogy elpusztítsak az ég alatt minden testet” (1Mózes 6:17). Noé, az igazságosság prédikálója figyelmeztette az embereket, de azok „semmit nem vettek észre” (Máté 24:39; 2Péter 2:5).

Indoklás.

„Minden test vége elérkezett előttem, mert a föld megtelt erőszakossággal miattuk” – jelentette ki Jehova (1Mózes 6:13).

Az engedelmes imádók megmentése.

Jehova részletes utasításokat adott Noénak egy bárka építésére, hogy túl lehessen élni az Özönvizet. „Noé és azok maradtak életben, akik vele voltak a bárkában” (1Mózes 7:23).

Figyelmeztetés.

Mielőtt Jehova Isten súlyos szárazságot hozott Izrael földjére, a prófétája, Illés bejelentette a nevében: „ezekben az években nem lesz harmat, sem eső, csak az én szavam parancsára” (1Királyok 17:1).

Indoklás.

Jehova azért cselekedett, mert az izraeliták a hamis istent, Baált imádták. Illés ezt mondta Aháb királynak: „elhagytátok Jehova parancsolatait, és a Baálok követője lettél” (1Királyok 18:18).

Az engedelmes imádók megmentése.

Jehova gondoskodott élelemről az engedelmes imádóinak a szárazság idején (1Királyok 17:6, 14; 18:4; 19:18).

Semmilyen bizonyíték sincs arra, hogy a természeti katasztrófákkal ma Isten bünteti az embereket. Jehova, aki az igazságosság Istene, soha nem söpörte el „az igazságost a gonosszal együtt” (1Mózes 18:23, 25). Mindig gondoskodott azokról, akik engedelmeskedtek neki. Ma azonban a természeti katasztrófák férfiakat, nőket és gyermekeket egyaránt érintenek.

 Egyértelmű, hogy a mostani természeti katasztrófákra nem illik rá az, amit a Bibliában azokról a csapásokról olvasunk, amelyek Isten akaratából történtek. Ráadásul a mai kiszámíthatatlan események nincsenek összhangban Isten személyiségével. A Jakab 1:13 azt mondja, hogy Isten senkit sem tesz próbára rossz dolgokkal, az 1János 4:8 pedig így jellemzi őt: „Isten szeretet.” Lehetetlen, hogy ő okozza az ártatlan emberek szenvedését kiszámíthatatlan viharok, földrengések és más hasonló tragédiák által. Vajon megszűnnek valaha az ilyen katasztrófák?

Jehova Isten soha nem szerette volna, hogy az embereket természeti katasztrófák sújtsák. Az az akarata, hogy az emberek örökké békés körülmények között éljenek a földön. Ahogyan Noé napjaiban tette, újra be fog avatkozni a földi ügyekbe, és eltörli a gonoszságot. És mint eddig mindig, most is előre figyelmezteti az embereket egy világszerte hirdetett üzenet által, hogy tehessenek azért, hogy életben maradjanak (Zsoltárok 37:9, 11, 29; Máté 24:14).