MINKET, fogyasztókat elárasztanak a reklámok. A reklámkészítőknek az a céljuk, hogy azt higgyük, hogy a vágyaink valójában a szükségleteink. Tisztában vannak vele, hogy a fogyasztókat főként az érzéseik irányítják. Éppen ezért azon dolgoznak, hogy a reklámok, és maga a vásárlás élménye is kellemes érzéseket váltson ki belőlünk.

Egy könyv, mely arról szól, hogy miért veszünk meg olyasmit is, amire nincs szükségünk, ezt írja: „Amikor eltervezzük, hogy meg fogunk venni valamit, gyakran a legapróbb részletekig elképzeljük, hogy milyen lesz felkutatni, rátalálni és hazavinni” (Why People Buy Things They Don’t Need). Egyes szakértők szerint vásárlás közben olyan izgatottá válhatunk, hogy még az adrenalinszintünk is megemelkedik. Jim Pooler reklámszakember megjegyzi: „Ha a kereskedő érzékeli ezt az érzelmi állapotot, kihasználhatja a vásárló izgatottságát, és azt, hogy kevésbé képes ellenállni.”

Hogyan kerülheted el, hogy belesétálj az éles eszű reklámozók csapdájába? Tedd félre az érzéseidet, és hasonlítsd össze az ígéreteiket a valósággal.

Természetes, hogy jobb életre vágyunk. A reklámok folyton azt sulykolják belénk, hogy minden álmunk – jobb egészség, biztonság, jó kapcsolatok és stresszmentes élet – valóra válik, ha megvásároljuk a megfelelő terméket.

VALÓSÁG:

Ha egyre több mindenünk van, az életminőségünk akár rosszabbra is fordulhat, hiszen a javaink karbantartásához még több idő és pénz kell. Az adósságok terhe alatt egyre nagyobb nyomás nehezedik ránk, és kevesebb idő marad a családunkra és a barátainkra.

Alapelv: „Még ha bőségnek örvend is valaki, az élete nem azokból a dolgokból származik, amelyek vannak neki” (Lukács 12:15).

Kevesen vallanák be, hogy azért vásárolnak meg bizonyos dolgokat, hogy lenyűgözzenek másokat. Jim Pooler azonban megjegyzi: „Amikor az emberek vásárolnak, az egyik nagyon fontos szempont az, hogy versengenek a barátaikkal, a szomszédaikkal, a munkatársaikkal és a rokonaikkal.” A reklámok gyakran úgy mutatják be a termékeket, hogy azokat sikeres, gazdag emberek használják. Ezzel a következő üzenetet közvetítik: „Te is lehetsz sikeres és gazdag!”

VALÓSÁG:

Ha az önértékelésünk arra épül, hogy másokhoz hasonlítjuk magunkat, az állandó elégedetlenséget szül. Amikor végre megszerzünk egy dolgot, rögtön valami más után kezdünk el vágyakozni.

Alapelv: „Az ezüstöt szerető ember nem elégszik meg az ezüsttel” (Prédikátor 5:10).

Egy könyv ezt írja: „Gyakran az anyagi javaink által akarjuk megmutatni másoknak, hogy kik vagyunk – vagy éppenséggel hogy kik szeretnénk lenni” (Shiny Objects). A reklámcégek ezt nagyon jól tudják, és ezért igyekeznek bizonyos márkákat, különösen a luxusmárkákat, egy bizonyos életstílussal és értékrenddel társítani.

Te milyennek látod magad? És mit szeretnél, hogy mások milyennek lássanak? Divatosnak? Sportosnak? Bármi legyen is az elképzelésed, a reklámkészítők azt ígérik, hogy ha egyszerűen csak megveszed a megfelelő márkájú terméket, magadra öltheted azt az egyéniséget, amelyet a márka képvisel.

VALÓSÁG:

Egy termék nem kölcsönözhet nekünk más egyéniséget vagy jó tulajdonságokat, például őszinteséget vagy belső tartást.

Alapelv: „Ékességetek pedig ne . . . aranydíszek felrakásából vagy felsőruhák viseléséből álljon, hanem legyen az a szív rejtett embere” (1Péter 3:3, 4).