Újabb bizonyíték
Igazolja a régészet a bibliai feljegyzéseket? Egy folyóirat 2014-ben megjelent cikke a következő kérdést vetette fel: „Hány Héber Iratokban szereplő személy létezését igazolják a régészeti leletek?” A válasz így hangzott: „Legalább ötvenét” (Biblical Archaeology Review). Ebbe a listába nem került bele egy férfi, nevezetesen Tattenai. Ki volt ő? Nézzük meg, milyen apró részletet tár fel róla a Biblia.
Jeruzsálem egy időben a hatalmas Perzsa Birodalom része volt. Arra a területre, ahol elhelyezkedett, a perzsák folyón túli területként utaltak, és ezen az Eufrátesztől nyugatra fekvő részt értették. Miután a perzsák meghódították Babilont, a zsidókat szabadon engedték, és felhatalmazták őket arra, hogy újjáépítsék Jehova templomát Jeruzsálemben (Ezsdrás 1:1–4). Ám a zsidók ellenségei meg akarták akadályozni a munkálatokat. Az újjáépítést ürügynek használták arra, hogy a zsidókat Perzsia elleni lázadással vádolják (Ezsdrás 4:4–16). Az ügy kivizsgálása I. Dáriusz uralkodása (i. e. 522–486) alatt zajlott, és Tattenai volt az a perzsa tisztviselő, aki vezette. A Biblia úgy beszél róla, mint folyón túli kormányzóról (Ezsdrás 5:3–7).
Számos ékírásos táblán, melyek feltehetőleg családi örökségek voltak, megtalálható a Tattenai név. Az egyik táblán egy üzleti szerződés van, melyet I. Dáriusz uralkodásának 20. évében kötöttek, i. e. 502-ben. A szöveg megemlít egy családtagot és Tattenait. A tábla tanúként tünteti fel „a folyón túli kormányzó, Tattannu” szolgáját. Ez a kormányzó azonos az Ezsdrás könyvében szereplő Tattenaival.
Milyen tisztséget viselt Tattenai? Nagy Círusz i. e. 535-ben tartományokra osztotta a birodalmát. Az egyik területnek „Babilon és a folyón túli rész” volt a neve. Ezt később két részre osztották. Azt a felét, amelyikbe Cöleszíria, Fönícia, Szamária és Júda tartozott, egyszerűen folyón túli résznek nevezték, és valószínűleg Damaszkuszból irányították. Tattenai ennek a területnek volt a kormányzója i. e. 520 és 502 között.
Jeruzsálembe utazott, hogy kivizsgálja, igaz-e a vád, hogy a zsidók lázadnak. Majd elmondta Dáriusznak, hogy a zsidók azt állítják, Círusztól kaptak engedélyt Jehova templomának az újjáépítésére. A királyi levéltárban tett vizsgálatok igazolták az állításukat (Ezsdrás 5:6, 7, 11–13; 6:1–3). Így Dáriusz arra utasította Tattenait, hogy ne akadályozza a zsidókat a munkálatokban. Tattenai így is tett (Ezsdrás 6:6, 7, 13).
Tény, hogy „Tattenai, a folyón túli kormányzó” csupán apró darabkája a történelemnek. Ám a Szentírás mégis megemlíti, és pontosan adja meg, hogy milyen tisztséget töltött be. Ez egy újabb bizonyíték arra, hogy a régészet újra és újra igazolja a bibliai feljegyzéseket.