Víztárolók, melyek nem tartják a vizet

A BIBLIAI időkben mesterségesen kialakított, föld alatti üregeket használtak a víz tárolására. Bizonyos időszakokban az Ígéret földjén csak ezekből lehetett táplálni a létfontosságú vízkészletet.

Jeremiás próféta Isten egyik kijelentésének a feljegyzésekor jelképes értelemben utalt a víztárolókra, amikor ezt mondta: „két gonoszságot cselekedett az én népem: elhagytak engem, az élő vizek forrását, hogy aztán víztárolókat, repedezett tárolókat vájjanak maguknak, amelyek nem tartják a vizet” (Jeremiás 2:13).

Az izraeliták elhagyták Istenüket, Jehovát — „az élő vizek forrását” —, amikor pogány nemzetekkel kötött, megbízhatatlan katonai szövetségekre támaszkodtak, és tehetetlen, hamis isteneket imádtak. Jeremiás hasonlatával élve a hőn áhított menedékük csupán lyukas víztároló lett, amely semmi védelmet és megmentést nem tudott nyújtani (5Mózes 28:20).

Vonhatunk-e le tanulságot ma ebből a történelmi példából? Jeremiás napjaihoz hasonlóan az örökkévaló Isten, Jehova továbbra is az életadó vizek egyedüli Forrása (Zsoltárok 36:9; Jelenések 4:11). Csakis őtőle kaphatnak az emberek örök életet a Fián, Jézus Krisztuson keresztül (János 4:14; 17:3). Jeremiás kortársaihoz hasonlóan azonban a mai világban is emberek tömegei döntenek úgy, hogy ellenszegülnek a Bibliából feltáruló, Istentől származó szónak, sőt befeketítik azt. Ehelyett inkább a politikai megoldásokba vetik a bizalmukat, pedig azok haszonleső egyénektől erednek, vagy üres emberi érvelésekre, valamint Istent gyalázó, hiábavaló ideológiákra és filozófiákra építenek (1Korintusz 3:18–20; Kolosszé 2:8). Nos, mibe vessük a bizalmunkat? Világos, hogy mi között kell választanunk: ’az élő vizek forrása’, azaz Jehova, és a ’repedezett tárolók között, amelyek nem tartják a vizet’.

[Kép a 32. oldalon]

Terrakotta figura, mely egy anyaistennőt ábrázol. Egy izraelita sírjában találták

[Forrásjelzés]

Photograph taken by courtesy of the British Museum