Olvasók kérdései

Mivel a zsidóknak azt parancsolták, hogy a pászkán „semmi kovászosat” ne egyenek, miért használt Jézus egy erjesztett terméket, a bort, amikor bevezette halálának az emlékünnepét? (2Mózes 12:20; Lukács 22:7, 8, 14–20).

A pászka ünnepét, melyen Izrael fiainak az Egyiptomból való kivonulásáról emlékeztek meg, i. e. 1513-ban vezették be. A megtartására vonatkozóan Jehova ezt az utasítást adta: „Semmi kovászosat ne egyetek. Minden lakóhelyeteken kovásztalan kenyeret egyetek” (2Mózes 12:11, 20). Ez az Istentől jövő tilalom csak a pászkán elfogyasztásra kerülő kenyérre vonatkozott. A borról nem esett szó.

A kovászra vonatkozó tilalom elsősorban amiatt volt, hogy az izraelitáknak sietve kellett elhagyniuk Egyiptomot. „A nép . . . dagasztóteknővel együtt, a köntösébe kötve vitte a vállán a tésztáját, még mielőtt megkelt volna” – írja a 2Mózes 12:34. Az, hogy az ezt követő pászkaünnepekre nem kovásszal készítették a kenyeret, erre a fontos részletre emlékeztette a jövő nemzedékeit.

Később a kovászt gyakran a bűn és a romlottság jelképének tekintették. Például a keresztény gyülekezetben egy erkölcstelen személyre utalva ezt kérdezte Pál apostol: „Nem tudjátok, hogy egy kevés kovász az egész tésztát megkeleszti?” Majd így folytatta: „Takarítsátok el a régi kovászt, hogy új tészta legyetek, mint ahogy mentesek is vagytok a kovásztól. Mert hiszen Krisztus, a pászkaáldozatunk feláldoztatott. Következésképpen, ne régi kovásszal tartsuk meg az ünnepet, ne is a rosszaság és a gonoszság kovászával, hanem az őszinteség és az igazság kovásztalan kenyereivel” (1Korintusz 5:6–8). Csak kovásztalan kenyér jelképezhette Jézus bűntelen emberi testét (Héberek 7:26).

A bor csak később, valószínűleg azután lett része a zsidók pászkaünnepének, hogy visszatértek a babiloni fogságból. A Biblia nem kifogásolja azt, hogy a bor része lett az ünnepnek, és ezért Jézus felhasználhatta azt a pászkavacsorán. Az ókorban a borban bekövetkező természetes erjedés persze más volt, mint ami a kenyérben végbement. A tészta erjedéséhez élesztő, vagyis kovász szükséges. A szőlőből készült borhoz semmilyen adalékot sem kell adni, hiszen az erjedéshez szükséges anyagok benne vannak a szőlőszemekben. A pászkán nem használhattak tiszta szőlőlét, mivel az nem állt el erjedés nélkül az őszi szürettől a tavaszi pászkaünnepig.

Ezért az, hogy Jézus bort használt az egyik emlékjegynek, egyáltalán nincs ellentmondásban a pászkára vonatkozó, kovászt érintő utasításokkal. Azok a vörösborok, amelyeket nem cukroznak, nem erősítenek fel, illetve nem fűszereznek, Krisztus ’értékes vérét’ jelképezhetik (1Péter 1:19).