Ne nézzünk hiábavalóságot!
Ne nézzünk hiábavalóságot!
„Fordítsd el szemeimet, ne nézzenek hiábavalóságot; őrizd meg életemet a te utadon” (ZSOLT 119:37)
1. Miért fontos a látás?
MILYEN értékes ajándék a látás! Ennek köszönhetően képesek vagyunk rögtön felfogni, hogy mi van körülöttünk, érzékeljük a távolságokat és a színeket. Ezenkívül fel tudjuk ismerni a barátainkat vagy a veszélyeket, gyönyörködhetünk abban, ami szép, megfigyelhetjük a természet csodáit, és megbizonyosodhatunk Isten létezéséről és dicsőségéről (Zsolt 8:3, 4; 19:1, 2; 104:24; Róma 1:20). És mivel a szemünkön keresztül információ jut az elménkbe, a látásnak fontos szerepe van abban, hogy ismeretet szerezzünk Jehováról, és hitet fejlesszünk ki benne (Józs 1:8; Zsolt 1:2, 3).
2. Miért ügyeljünk arra, hogy mit nézünk, és mit tanulhatunk a zsoltáríró könyörgéséből?
2 Ám amit nézünk, káros is lehet. Olyan szoros kapcsolat van a látás és az elménk között, hogy amit látunk, vágyakat ébreszthet a szívünkben, vagy felerősítheti azokat. Mivel ez a világ erkölcstelen, az önző vágyak kielégítését állítja középpontba, és Sátán, az Ördög irányítása alatt áll, állandóan olyan képeknek és anyagoknak vagyunk kitéve, melyek könnyen letéríthetnek minket a jó útról. Ez még akkor is megtörténhet, ha csak egy futó pillantást vetünk ezekre (1Ján 5:19). Nem meglepő hát, hogy a zsoltáríró így kérlelte Istent: „Fordítsd el szemeimet, ne nézzenek hiábavalóságot; őrizd meg életemet a te utadon” (Zsolt 119:37).
Hogyan vezethet félre a szemünk?
3–5. Mely bibliai beszámolók mutatnak rá arra, hogy veszélyes, ha engedünk a szemünk csábításának?
3 Gondolkodj el azon, mi történt az első nővel, Évával. Sátán azt állította, hogy ha Éva eszik ’a jó és rossz tudásának a fájáról’, „megnyílik” a szeme. Ez biztosan felkeltette Éva kíváncsiságát. A tiltott gyümölcs még vonzóbbá vált a szemében, amikor „látta, hogy a fa termése evésre jó, olyan, ami vonzó a szemnek, igen, a fa ránézésre kívánatos volt”. Éva vágyakozva nézte a fát, ami odavezetett, hogy megszegte Isten parancsát. A férje, Ádám szintén engedetlenné vált, aminek katasztrofális következményei lettek az egész emberiségre nézve (1Móz 2:17; 3:2–6; Róma 5:12; Jak 1:14, 15).
4 Noé napjaiban néhány angyalra szintén hatással volt az, amit látott. Az 1Mózes 6:2 ezt mondja róluk: „az igaz Isten fiai felfigyeltek rá, hogy az emberek lányai szépek; és feleségeket vettek maguknak, mégpedig mindazokat, akiket kiválasztottak.” A lázadó angyalok epekedve nézték az emberek lányait, ezért természetellenes vágy fejlődött ki bennük, szexuális kapcsolatot akartak létesíteni az emberekkel. Később erőszakos utódokat hoztak létre. Abban az időben az ember gonoszsága odavezetett, hogy Noé és családja kivételével az egész emberiség elpusztult (1Móz 6:4–7, 11, 12).
5 Évszázadokkal később az izraelita Ákánt arra csábította a szeme, hogy ellopjon néhány dolgot a legyőzött városból, Jerikóból. Jehova megparancsolta, hogy mindent el kell pusztítani a városban, kivéve néhány dolgot, melyeket Jehova kincsei közé kellett bevinni. Az izraeliták azt a figyelmeztetést kapták, hogy ’őrizkedjenek azoktól, amik pusztulásra vannak szánva, nehogy megkívánjanak és elvegyenek valamit’ a városban levő dolgokból. Amikor Ákán engedetlenné vált, Izrael népe vereséget szenvedett Ai városánál, és többen meghaltak. Ákán csak akkor vallotta be, hogy lopott, amikor lelepleződött a tette. Elismerte, hogy ’amikor meglátott néhány dolgot a zsákmány közt, megkívánta és eltette azokat’. A szem kívánsága miatt Ákánnak és ’mindennek, ami az övé volt’, el kellett pusztulnia (Józs 6:18, 19; 7:1–26). Ákán olyasmire vágyott szívében, ami tiltva volt.
Önfegyelemre van szükségünk
6–7. Gyakran milyen ’fondorkodással’ próbál tőrbe csalni minket Sátán, és hogyan használják ki ezt a reklámozók?
6 Az emberek ma is hasonlóképpen vannak próbára téve, mint ahogyan Éva, az engedetlenné vált angyalok és Ákán volt. Sátán összes ’fondorkodása’ közül, mellyel félrevezeti az embereket, az a leghatásosabb, hogy kihasználja ’a szem kívánságát’ (2Kor 2:11; 1Ján 2:16). Napjaink reklámszakértői jól tudják, hogy az emberekre mindig is nagy hatással volt, amit látnak. Egy vezető reklámszakember azt mondja, hogy „a látás a legcsábítóbb érzék. Gyakran elnyomja a többi érzéket, és képes rávenni arra, hogy homlokegyenest mást tegyünk, mint amit a józan ész diktál.”
7 Nem csoda hát, hogy a reklámozók olyan képekkel bombáznak minket, melyek ügyesen úgy vannak megtervezve, hogy a legnagyobb vizuális hatást érjék el, és vágyat keltsenek bennünk aziránt, hogy megvásároljuk a termékeiket vagy igénybe vegyük a szolgáltatásaikat. Egy egyesült államokbeli kutató, aki tanulmányozta, hogy hogyan hatnak a reklámok az emberekre, azt a megállapítást tette, hogy „a reklámok úgy vannak megtervezve, hogy ne csak tájékoztassanak, hanem, ami sokkal fontosabb, konkrét érzelmeket keltsenek bennünk, és tettekre sarkalljanak”. Az egyik gyakori módszerük, hogy provokatív, szexuális tartalmú képeket használnak fel. Azt mondják, hogy a szexszel mindent el lehet adni. Mennyire fontos hát, hogy ügyeljünk arra, mit nézünk, és mit engedünk be az elménkbe és a szívünkbe!
8. Hogyan hangsúlyozza a Biblia, hogy ügyelnünk kell arra, mit nézünk?
8 A szem és a test kívánsága az igaz keresztényekre is hatással lehet. Ezért Isten Szava arra ösztönöz minket, hogy gyakoroljunk önfegyelmet azzal kapcsolatban, hogy mit nézünk, és mire vágyunk (1Kor 9:25, 27; olvassátok fel: 1János 2:15–17). Jób, aki becsületes férfi volt, felismerte, hogy milyen szoros kapcsolat van a látás és a vágyak között. Ezt mondta: „Szövetséget kötöttem szemeimmel. Hogy is fordíthatnám figyelmemet szűzre?” (Jób 31:1). Jób nemcsak azt határozta el, hogy nem fog erkölcstelen szándékkal megérinteni egy nőt, hanem azt is, hogy még gondolatban sem fog elidőzni ilyesmin. Jézus ezekkel a szavakkal hangsúlyozta, hogy nem szabad erkölcstelen gondolatokkal beszennyeznünk az elménket: „mindaz, aki kitartóan néz asszonyra, hogy szenvedélyre gyúljon iránta, már házasságtörést követett el vele szívében” (Máté 5:28).
Hiábavalóságok, melyeket kerülnünk kell
9. a) Miért kell különösen óvatosaknak lennünk, amikor az internetet használjuk? b) Milyen következményei lehetnek annak, ha csak egy rövid ideig látunk is pornográf képeket?
9 A mai világban egyre elterjedtebb, hogy az emberek ’kitartóan néznek’ pornográf anyagokat, kiváltképp az interneten. Nem is kell keresnünk ezeket az oldalakat, megtalálnak minket maguktól. Hogyan történik ez? A számítógép képernyőjén hirtelen megjelenhet egy reklám, mely érzéki képet ábrázol. Vagy az is lehet, hogy egy ártalmatlannak tűnő e-mailre kattintva előugrik egy ablak pornográf képekkel, és ez az ablak úgy van megtervezve, hogy nagyon nehezen lehessen bezárni. Még ha csupán egy pillanatra látja is valaki a képet, mielőtt kitörölné, az rögtön nyomot hagy az elméjében. Ha csak egy rövid ideig látunk is pornográf képeket, annak szomorú következményei lehetnek. Rossz lesz a lelkiismeretünk, és nagyon nehezen tudjuk majd kitörölni az elménkből az erkölcstelen jeleneteket. Még rosszabb, ha valaki szándékosan és ’kitartóan néz’ ilyesmit, mert ez azt mutatja, hogy nem ölte meg a helytelen vágyait (olvassátok fel: Efézus 5:3, 4, 12; Kol 3:5, 6).
10. Miért különösen veszélyes a pornográfia a gyermekekre, és milyen hatással lehet rájuk, ha ilyen anyagokat néznek?
10 A gyermekek természetükből adódóan kíváncsiak, ami ráveheti őket arra, hogy pornográf anyagokat nézzenek. Ha ez megtörténik, annak hosszú távú következményei lehetnek a szexualitásról alkotott nézetükre. Egy beszámoló szerint például előfordulhat, hogy elferdült elképzeléseik lesznek a szexualitásról, „nehezen fognak egészséges, szereteten alapuló kapcsolatot kialakítani, torz képük lesz a nőkről, és talán a pornográfia rabjaivá válnak, aminek kedvezőtlen hatásai lesznek az iskolai eredményeikre, a barátságaikra és a családi kapcsolataikra”. Ha valaki gyermekkorában pornográf képeket nézeget, annak később, egy házassági kapcsolatban, még borzalmasabb következményei lehetnek.
11. Mondj egy példát arra, hogy milyen veszélyes, ha valaki pornográf anyagokat néz!
11 Egy testvér ezt írta: „Minden függőségem közül, mellyel azelőtt küzdöttem, mielőtt Tanú lettem, a pornográfiát volt a legnehezebb leküzdenem. Még mindig látom ezeket a képeket, a legváratlanabb pillanatokban jutnak eszembe. Újra bevillannak, ha valamilyen illatot érzek, meghallok egy bizonyos zenét, meglátok valamit, sőt még akkor is, ha csak átfut valami az agyamon. Ez egy állandó, mindennapos harc.” Egy másik testvér gyerekkorában nézegette világi apja pornográf újságjait, amikor a szülei nem voltak otthon. Ezt írta: „Borzasztó hatással voltak azok a képek fiatal elmémre! 25 év telt el azóta, de néhány képet a mai napig sem tudtam elfelejteni. Bármennyire törekszem is, nem sikerül kitörölni azokat az emlékezetemből. Ezért bűntudatom van, pedig nem időzök el rajtuk.” Mennyivel bölcsebb elejét venni az ilyen nyomasztó érzéseknek, azáltal hogy nem nézünk hiábavalóságokat. Hogyan tudjuk megtenni ezt? Igyekeznünk kell ’minden gondolatot foglyul ejteni, hogy engedelmeskedjen a Krisztusnak’ (2Kor 10:5).
12–13. Milyen hiábavalóságokat nem szabad nézniük a keresztényeknek, és miért?
12 Egy másik ’hiábavalóság’, melytől szintén távol kell tartanunk magunkat, az olyan kikapcsolódás, mely az anyagiasságot vagy az okkultizmust mozdítja elő, illetve erőszakot, vérontást és halált jelenít meg. (Olvassátok fel: Zsoltárok 101:3.) A keresztény szülők felelnek Jehova előtt azért, hogy mit engednek megnézni az otthonukban. Természetesen egyetlen igaz keresztény sem fog önszántából belefolyni a spiritizmusba. Ám a szülőknek óvatosnak kell lenniük az olyan filmekkel, tévésorozatokkal, videojátékokkal, sőt még képregényekkel és mesekönyvekkel is, melyek rejtélyes dolgokkal foglalkoznak (Péld 22:5).
13 Akár fiatalok vagyunk, akár idősek, ne találjunk élvezetet az erőszakos videojátékokban, melyek valósághűen mutatják be a véres öldöklést! (Olvassátok fel: Zsoltárok 11:5.) Semmi olyasmivel nem szabad lekötnünk az elménket, amit Jehova elítél. Ne felejtsük el, hogy Sátán a gondolatainkat célozza meg (2Kor 11:3). Az is veszélyes lehet, ha túl sok időt fordítunk az elfogadható kikapcsolódásra, mert nem marad elég időnk a családi imádatra, a napi bibliaolvasásra és az összejövetelekre való felkészülésre (Fil 1:9, 10).
Kövessük Jézus példáját
14–15. Miért volt figyelemre méltó az az eset, amikor Sátán harmadszor kísértette meg Jézust, és hogyan tudott Jézus ellenállni?
14 Sajnos elkerülhetetlen, hogy ebben a gonosz világban időnként hiábavalóságokat lássunk. Ez még Jézussal is előfordult. Amikor Sátán, az Ördög harmadszor próbálta meg eltéríteni őt Isten akaratának cselekvésétől, „magával vitte . . . egy rendkívül magas hegyre, és megmutatta neki a világ összes királyságát és azok dicsőségét” (Máté 4:8). Miért tette ezt Sátán? Kétségkívül ki akarta használni, hogy az emberre erőteljes hatással van, amit lát. Talán arra gondolt, ha Jézus látja a világ összes királyságának a dicsőségét, vágy ébred benne aziránt, hogy világi tekintélyre tegyen szert. Mit tett Jézus?
15 Jézus nem fontolgatta ezt a csábító ajánlatot. Nem engedte, hogy a szíve helytelen vágyakat dédelgessen. És nem kellett latolgatnia az Ördög ajánlatát ahhoz, hogy visszautasítsa. Jézus nyomban cselekedett. Ezt parancsolta: „Eredj el, Sátán!” (Máté 4:10). Jézus a Jehovával ápolt kapcsolatára összpontosított, és az életcéljával összhangban válaszolt, mely Isten akaratának cselekvése volt (Héb 10:7). Így sikeresen meghiúsította Sátán ravasz cselszövését.
16. Milyen tanulságokat vonhatunk le abból, hogy Jézus ellenállt Sátán kísértéseinek?
16 Sokat tanulhatunk Jézus példájából. Először is, mindenki ki van téve Sátán mesterkedéseinek (Máté 24:24). Másodszor, amit nézünk, az felerősítheti a szívünk vágyait, legyenek azok jók vagy rosszak. Harmadszor, Sátán mindent meg fog tenni, amit csak tud, hogy kihasználja ’a szem kívánságát’, hogy félrevezessen minket (1Pét 5:8). Negyedszer, mi is ellen tudunk állni Sátánnak, főként, ha késedelem nélkül cselekszünk (Jak 4:7; 1Pét 2:21).
Őrizzük meg a szemünket ’egyszerűnek’
17. Miért bölcs előre eltervezni, hogy mit fogunk tenni, ha kísértéssel kerülünk szembe?
17 Amikor átadtuk az életünket Jehovának, ünnepélyes ígéretünk magában foglalta azt is, hogy elfordulunk a hiábavalóságoktól. Azzal, hogy megfogadtuk, hogy Isten akaratát fogjuk cselekedni, a zsoltáríróhoz hasonlóan kijelentettük: „Minden rossz ösvénytől távol tartom lábamat, hogy megőrizzem szavadat” (Zsolt 119:101). Bölcs lenne előre eltervezni, hogy mit fogunk tenni, ha kísértéssel kerülünk szembe. Teljesen világos előttünk, hogy milyen dolgokat ítél el a Szentírás. Nem vagyunk tudatlanságban Sátán taktikái felől. Mikor kísértette meg Sátán Jézust, hogy változtassa a köveket kenyérré? Akkor, amikor már negyven nap és negyven éjjel böjtölt és „megéhezett” (Máté 4:1–4). Sátán képes felismerni, hogy mikor vagyunk gyengék, mikor nagyobb a valószínűsége annak, hogy engedünk a kísértésnek. Ezért most van itt az ideje, hogy alaposan átgondoljuk ezeket a dolgokat. Ne halogassuk! Ha nap mint nap elménkben tartjuk a Jehovának tett önátadásunkat, akkor eltökéltek leszünk, hogy nem nézünk hiábavalóságot (Péld 1:5; 19:20).
18–19. a) Mi a különbség az „egyszerű” és a „gonosz” szem között? b) Miért fontos, hogy továbbra is hasznos dolgokkal foglalkozzunk, és milyen tanácsot ad ezzel kapcsolatban a Filippi 4:8?
18 Naponta rengeteg olyan figyelemelterelő dologgal találjuk szembe magunkat, mely vonzó a szemnek, és egyre csak több van belőlük. Soha nem volt ennyire fontos, hogy megfogadjuk Jézus figyelmeztetését, és megőrizzük a szemünket ’egyszerűnek’ (Máté 6:22, 23). Az „egyszerű” szem teljes mértékben egyetlen célra, Isten akaratának a cselekvésére összpontosít. Ezzel szemben a „gonosz” szem alattomos, kapzsi és örömét leli a hiábavaló dolgokban.
19 Ne felejtsd el, hogy amit látunk, hatással van az elménkre, az elménk pedig a szívünkre. Mennyire fontos hát, hogy továbbra is hasznos dolgokkal foglalkozzunk. (Olvassátok fel: Filippi 4:8.) Bárcsak a zsoltáríróhoz hasonlóan ezt mondanánk: „Fordítsd el szemeimet, ne nézzenek hiábavalóságot”! Ha igyekszünk összhangban cselekedni ezzel az imával, akkor biztosak lehetünk abban, hogy Jehova ’megőrzi életünket az ő útján’ (Zsolt 119:37; Héb 10:36).
Emlékszel?
• Milyen kapcsolat van a szem, az elme és a szív között?
• Milyen veszélyei vannak a pornográfiának?
• Miért fontos megőriznünk a szemünket ’egyszerűnek’?
[Tanulmányozási kérdések]
[Képek a 23. oldalon]
Milyen hiábavalóságokat nem szabad nézniük a keresztényeknek?