1. Miért kerülünk közelebb Jehovához, ha követjük Jézus példáját?

AZ EMBEREK általában utánozzák azokat, akikre felnéznek, és akiket csodálnak. A valaha élt összes ember közül Jézus Krisztus a legkiválóbb példakép. Miért mondhatjuk ezt? Jézus egyszer ezt mondta: „Aki engem látott, látta az Atyát is” (Ján 14:9). Jézus tökéletesen visszatükrözi Atyjának a személyiségét, ezért ha megvizsgáljuk a tulajdonságait, kirajzolódik előttünk az Atyja személyisége. Ha igyekszünk olyanok lenni, mint Jézus, közelebb fogunk kerülni Jehovához, a világegyetem leghatalmasabb személyéhez, ami óriási megtiszteltetés számunkra!

2–3. a) Miért találhatunk részletes leírást Jézusról a Bibliában, és mit vár el tőlünk Jehova? b) Miről lesz szó ebben és a következő cikkben?

² De hogyan ismerhetjük meg Jézust? Jehova gondoskodott róla, hogy a Szavában, azon belül is a Keresztény Görög Iratokban, részletes leírás készüljön Jézusról, mivel szeretné, ha megismernénk őt, és példát vennénk róla. (Olvassátok fel: 1Péter 2:21.) A Biblia Jézus életútját lábnyomokhoz hasonlítja. Jehova tulajdonképpen arra kér minket, hogy kövessük  Jézust, és járjunk a nyomdokain. Persze Jézus tökéletes volt, amitől mi nagyon messze vagyunk. De Jehova nem tökéletességet vár el tőlünk, hanem azt kéri, hogy a tőlünk telhető legteljesebb mértékben kövessük a Fia példáját.

³ Vegyünk most szemügyre néhányat Jézus megnyerő tulajdonságai közül. Ebben a cikkben arról lesz szó, hogy alázatos és gyengéd, a következőben pedig arról, hogy bátor és tisztán látó. Mindegyik tulajdonságot három kérdés alapján fogjuk elemezni: Mit foglal magában a tulajdonság? Hogyan mutatta ki Jézus? És mi hogyan követhetjük a példáját?

4. Mit foglal magában az alázat?

⁴ Mi az alázat? Ebben a büszke világban sokan úgy gondolják, hogy az alázat a gyengeség jele, és az önbizalom hiányáról árulkodik. Ennek azonban gyakran épp az ellenkezője igaz, mert az alázat belső tartást és bátorságot követel. Egy meghatározás szerint az alázat „a büszkeség és az önteltség ellentéte”. Az alázat ott kezdődik, hogy megfelelően gondolkodunk magunkról. Egy bibliai szótár szerint „egy alázatos személy tudatában van annak, hogy milyen jelentéktelen Istenhez képest”. Ha tisztában vagyunk ezzel, nem fogjuk többre tartani magunkat másoknál (Róma 12:3; Fil 2:3). Mivel nem vagyunk tökéletesek, nem könnyű alázatosnak lennünk. De ha észben tartjuk az Istenhez viszonyított helyzetünket, és igyekszünk a Fia nyomdokain járni, ki tudjuk fejleszteni ezt a tulajdonságot.

5–6. a) Ki Mihály, az arkangyal? b) Hogyan nyilvánult meg, hogy Mihály alázatosan gondolkodik?

⁵ Hogyan nyilvánult meg Jézus alázata? Isten Fia mindig is alázatosan viselkedett, akkor is, amikor hatalmas szellemteremtmény volt az égben, és akkor is, amikor tökéletes emberként élt a földön. Nézzünk erre néhány példát!

⁶ A gondolkodásmódjában. A bibliaíró, Júdás feljegyzett egy esetet a Jézus emberi létezése előtti időből. (Olvassátok fel: Júdás 9.) Jézusnak, vagyis Mihálynak, az arkangyalnak „nézeteltérése volt az Ördöggel”, és „Mózes testéről vitatkozott” vele. Emlékezzünk rá, hogy miután Mózes meghalt, a holttestét Jehova egy ismeretlen helyen temette el (5Móz 34:5, 6). Nem tudjuk pontosan, de elképzelhető, hogy az Ördög bálványimádat előmozdítására akarta felhasználni Mózes testét. Bármilyen gonosz tervet forralt is az Ördög, Mihály bátran szembeszállt vele. Egy forrásmű szerint azok a görög kifejezések, melyek úgy lettek fordítva, hogy „nézeteltérése volt” és „vitatkozott”, „jogi vitákkal kapcsolatban is használatosak”, és arra utalhatnak, hogy „Mihály tiltakozott az ellen, hogy az Ördög elvigye Mózes testét”. Ugyanakkor Mihály, a főangyal elismerte, hogy az ítélethozatal nem rá tartozik, és az ügyet a Legfőbb Bíró, Jehova elé vitte. Tehát nem lépte túl a hatáskörét még akkor sem, amikor provokálták. Mennyire alázatos volt!

7. Hogyan nyilvánult meg Jézus alázata a beszédében és a tetteiben?

⁷ Jézus a földi szolgálata során is alázatos volt, ami a szavaiban és a tetteiben is megnyilvánult. A beszédében. Jézus soha nem magára irányította a figyelmet, hanem elismerte, hogy minden dicséret az Atyját illeti (Márk 10:17, 18; Ján 7:16). Sosem beszélt megalázóan a tanítványaival, és nem keltette bennük azt az érzést, hogy alacsonyabb rendűek. Méltósággal bánt velük, megdicsérte  a jó tulajdonságaikat, és kifejezte, hogy bízik bennük (Luk 22:31, 32; Ján 1:47). A tetteiben. Jézus szerény körülmények között élt, és nem halmozott fel anyagi javakat (Máté 8:20). Készségesen elvégezte a legalantasabbnak számító munkát is (Ján 13:3–15). Az engedelmessége által pedig kimagasló módon bizonyította az alázatát. (Olvassátok fel: Filippi 2:5–8.) A büszke emberekkel ellentétben, akik nem hajlandóak engedelmeskedni másoknak, Jézus alázatosan alávetette magát Isten rá vonatkozó akaratának, „engedelmes [volt] egészen a halálig”. Jól látszik, hogy Jézus, az Emberfia „alázatos szívű” volt (Máté 11:29).

8–9. Miben mutatkozik meg, ha alázatosak vagyunk?

⁸ Hogyan követhetjük Jézusnak az alázatban mutatott példáját? A gondolkodásmódunkban. Az alázat visszatart bennünket attól, hogy túllépjük a hatáskörünket. Ha elismerjük, hogy nincs jogunk ítélkezni mások felett, nem fogunk kritizálni másokat a hibáikért, és nem fogjuk kétségbe vonni az indítékaikat (Luk 6:37; Jak 4:12). Az alázat segít, hogy ne legyünk felettébb igazságosak, és ne nézzük le azokat, akiknek nincsenek olyan képességeik vagy megbízatásaik, mint nekünk (Préd 7:16). Az alázatos vének nem gondolják azt, hogy jobbak a testvéreiknél. Ellenkezőleg, kisebb módjára viselkednek, és úgy vélekednek, hogy a többiek felettük állnak (Fil 2:3; Luk 9:48).

⁹ Figyeljük meg, mi történt W. J. Thorn testvérrel, aki 1894-től pilgrimként, azaz utazófelvigyázóként szolgált. Sokévi utazómunka után behívták a New York állam északi részén működő Királyság-farmra, és a baromfiudvarban kapott munkát. Ezt mondta: „Valahányszor sokat képzelek magamról, hogy úgy mondjam, a sarokba állítom magamat, és azt mondom: »Te kis porszem, mire vagy oly büszke?«” (Olvassátok fel: Ézsaiás 40:12–15.) Mennyire alázatosan gondolkodott!

10. Milyen hatással lesz az alázat a beszédünkre és a tetteinkre?

¹⁰ A beszédünkben. Ha valóban alázatos szívűek vagyunk, az érződni fog a beszédünkön (Luk 6:45). Amikor másokkal beszélgetünk, nem tereljük folyton a szót a sikereinkre és a megbízatásainkra (Péld 27:2). Ehelyett arra törekszünk, hogy meglássuk a jót a testvéreinkben, és megdicsérjük a jó tulajdonságaikat, az erősségeiket és az elért eredményeiket (Péld 15:23). A tetteinkben. Az alázatos keresztények nem akarnak hírnevet szerezni ebben a világban. Egyszerű életet élnek, és készek még az alantasnak tartott munkákat is elvégezni, hogy a lehető legteljesebb mértékben tudják szolgálni Jehovát (1Tim 6:6, 8). Mindenekelőtt úgy bizonyulhatunk alázatosnak, ha engedelmesek vagyunk. Alázatra van szükség ahhoz, hogy engedelmeskedjünk azoknak, akik vállalják a vezetést a gyülekezetben, és hogy elfogadjuk és kövessük a Jehova szervezetétől kapott útmutatásokat (Héb 13:17).

11. Mit jelent a gyengédség?

¹¹ Mi a gyengédség? Egy gyengéd személyt a kedvesség és a mások iránti figyelmesség jellemez. A gyengédség a szeretet egyik megnyilvánulása, és kapcsolatban áll a könyörülettel és az irgalommal. A Biblia beszél gyengéd könyörületről, gyöngéd irgalmasságról és  gyöngéd vonzalomról (Luk 1:78; 2Kor 1:3; Fil 1:8). Egy bibliai forrásmű szerint gyengédnek lenni nemcsak azt jelenti, hogy sajnáljuk azokat, akiknek segítségre van szükségük, hanem törődünk is velük, segíteni akarunk nekik, és teszünk valamit értük, amitől jobb lesz az életük. A gyengédség arra ösztönöz minket, hogy jót tegyünk másokkal.

12. Mi mutatja, hogy Jézus gyöngéd könyörületet érzett mások iránt, és mire indította őt a gyengédsége?

¹² Hogyan nyilvánult meg Jézus gyengédsége? Az érzéseiben és a tetteiben. Jézus gyengéd könyörületet érzett mások iránt. Amikor meglátta, hogy Mária és a vele levők sírnak Lázár halála miatt, „könnyekre fakadt”. (Olvassátok fel: János 11:32–35.) Nyilvánvalóan szánalom ébredt benne – ahogy az özvegyasszony fiának feltámasztásakor is –, és ez arra indította, hogy életre keltse Lázárt (Luk 7:11–15; Ján 11:38–44). Ezzel Jézus alighanem megnyitotta az égi élet lehetőségét Lázár előtt. Egy korábbi alkalommal, amikor nagy tömeg ment oda Jézushoz, ő „megszánta őket [„gyöngéd vonzalmat érzett irántuk”, Kingdom Interlinear]”, „és kezdte őket sok mindenre tanítani” (Márk 6:34). Akik megfogadták a tanításait, azoknak kétségkívül jobb lett az élete. Figyelemre méltó, hogy Jézus gyengédsége nemcsak érzésekben mutatkozott meg, hanem tettekben is. A gyengédsége arra késztette, hogy segítsen másoknak (Máté 15:32–38; 20:29–34; Márk 1:40–42).

13. Hogyan nyilvánult meg a gyengédség Jézus beszédében? (Lásd a képet a cikk elején.)

¹³ A szavaiban. A gyengédsége arra indította Jézust, hogy kedvesen beszéljen másokkal, különösképp az elnyomottakkal. Máté apostol Jézusra alkalmazta Ézsaiás következő szavait: „A megrepedt nádszálat nem töri el, és a pislákoló lenkanócot nem oltja ki” (Ézs 42:3; Máté 12:20). Jézus a szavaival lelket öntött azokba, akik jelképesen olyanok voltak, mint a megrepedt nádszál és a már-már kialvóban lévő lenkanóc az olajlámpában. Reményteljes üzenetet hirdetett, hogy „[bekötözze] a megtört szívűeket” (Ézs 61:1). Magához hívta azokat, akik keményen fáradoznak, és meg vannak terhelve, hogy felüdülést találjanak (Máté 11:28–30). Biztosította a követőit arról, hogy Isten gyengéden törődik minden egyes imádójával, és még a „kicsinyek” is fontosak neki, vagyis azok, akiket a világ jelentéktelennek tart (Máté 18:12–14; Luk 12:6, 7).

14. Mi segít, hogy gyengédek legyünk?

¹⁴ Hogyan lehetünk olyan gyengédek, mint Jézus? Az érzéseinkben. A Biblia arra ösztönöz minket, hogy legyünk gyengédek, és még akkor is törekedjünk erre, ha nem ilyen az alaptermészetünk. „A könyörület gyöngéd vonzalmát” minden kereszténynek fel kell öltenie, mivel ez az új egyéniség része. (Olvassátok fel: Kolosszé 3:9, 10, 12.) Mi segít, hogy gyengéd legyél? Tárd ki a szívedet! (2Kor 6:11–13). Hallgass figyelmesen, amikor valaki az érzéseiről és az aggodalmairól beszél! (Jak 1:19). Éld bele magad a helyzetébe, és gondolkodj el azon, hogy mit éreznél, és mire lenne szükséged, ha olyan helyzetben lennél, mint ő (1Pét 3:8).

15. Hogyan segíthetünk azoknak, akik olyanok, mint a megrepedt nádszál vagy a pislákoló lenkanóc?

¹⁵ A tetteinkben. A gyengédség arra késztet minket, hogy jót tegyünk másokkal, főként azokkal, akik olyanok,  mint a megrepedt nádszál vagy a pislákoló lenkanóc. Mit tehetünk értük? „Sírjatok a sírókkal” – mondja a Róma 12:15. A megtörteknek együttérzésre, nem pedig javaslatokra van szükségük. Egy testvérnőnek, aki elveszítette a lányát, sokat jelentett a hittársaitól jövő vigasztalás. Ezt mondta: „Nagyon jólesett, hogy a testvérek meglátogattak, és velem együtt sírtak.” A gyakorlati segítségnyújtás is a gyöngéd törődés jele. Ismersz olyan megözvegyült testvérnőt, akinek meg kellene javítani valamit az otthonában? Vagy olyan idős testvért vagy testvérnőt, akinek segítségre van szüksége, hogy eljusson az összejövetelekre, a szolgálatba vagy az orvoshoz? Még egy apró kedvesség is sokat jelenthet annak, akinek segítségre van szüksége (1Ján 3:17, 18). Legfőképpen pedig úgy mutathatunk gyengéd törődést mások iránt, ha a tőlünk telhető legteljesebb mértékben kivesszük a részünket a prédikálómunkából. Nincs is ennél jobb módja annak, hogy jót tegyünk az őszinte szívű emberekkel.

16. Hogyan bátoríthatjuk a lehangolt személyeket a szavainkkal?

¹⁶ A szavainkban. A mások iránt érzett gyöngéd vonzalom arra indít minket, hogy „vigasztalóan [beszéljünk] a lehangolt lelkekhez” (1Tessz 5:14). Hogyan bátoríthatunk másokat a szavainkkal? Elmondhatjuk nekik, hogy gondolunk rájuk, és érdekel minket, hogy mi van velük. Ha őszintén megdicsérjük őket, azzal megláttathatjuk velük az erősségeiket és a jó tulajdonságaikat. Emlékeztethetjük őket, hogy mennyire értékesek Isten szemében, hiszen Jehova a Fiához vonzotta őket (Ján 6:44). Megnyugtathatjuk őket, hogy Jehova mélységesen törődik a szolgáival, amikor megtört szívűek és „szellemükben összetörtek” (Zsolt 34:18). Igen, a kedves szavak gyógyítólag hatnak azokra, akiknek vigaszra van szükségük (Péld 16:24).

17–18. a) Hogyan bánjanak a vének a nyájjal? b) Miről lesz szó a következő cikkben?

¹⁷ Vének, Jehova elvárja tőletek, hogy gyengéden bánjatok a nyájjal (Csel 20:28, 29). Az a felelősségetek, hogy tanítsátok, buzdítsátok és felüdítsétek a testvéreket (Ézs 32:1, 2; 1Pét 5:2–4). Ennélfogva egy gyengéden könyörületes vén nem uralkodik a nyájon. Nem állít fel szabályokat, és nem ébreszt bűntudatot azokban, akik nem tudnak többet tenni a szolgálatban a körülményeik miatt. Inkább bízik abban, hogy a testvéreket arra indítja a Jehova iránti szeretetük, hogy a tőlük telhető legtöbbet tegyék Isten szolgálatában. Ezzel hozzájárul ahhoz, hogy örömteli légkör legyen a gyülekezetben (Máté 22:37).

¹⁸ Most, hogy elgondolkodtunk Jézus alázatán és gyengédségén, biztosan indíttatást érzünk arra, hogy továbbra is a nyomdokain járjunk. A következő cikk két másik megnyerő tulajdonságáról szól, a bátorságáról és a tisztánlátásáról.