Isten szolgái közül többen is hasonló érzéseket fogalmaztak meg a párválasztással kapcsolatban. Miért fogalmazódnak meg bennük ilyen gondolatok, ha egyszer tudják, hogy Jehova azt várja a szolgáitól, hogy „csak az Úrban” kössenek házasságot, ahogyan azt Pál apostol is feljegyezte (1Kor 7:39).

Némelyekben talán azért fogalmazódnak meg a fentiekhez hasonló gondolatok, mert több az egyedülálló testvérnő, mint az egyedülálló testvér. És sok országban valóban ez a helyzet. Nézzünk két példát: Koreában 100 egyedülálló Tanúból 57 nő és 43 férfi. Kolumbiában a Tanúk 66 százaléka nő és 34 százalékuk férfi.

Ezenkívül egyes országokban a nem Tanú szülők gyakran óriási menyasszonyárat kérnek, megnehezítve ezzel a szerény körülmények között élő testvérek helyzetét. Mindezek miatt némelyik testvérnő talán úgy gondolja, hogy nem sok esélye van arra, hogy „az Úrban” kössön házasságot. Emiatt felmerülhet benne a kérdés, hogy talál-e valaha megfelelő házastársat a hittársai közt. *

Benned is felmerültek már hasonló kétségek? Ha igen, akkor biztos lehetsz benne, hogy Jehova tisztában van azzal, min mész keresztül, és tudja, mit érzel (2Krón 6:29, 30).

De akkor miért íratta le azt a Szavában, hogy „csak az Úrban” kössünk házasságot? Azért, mert tudja, hogy mi a legjobb nekünk. Nemcsak óvni  akar minket egy rossz döntés fájdalmas következményeitől, hanem azt szeretné, hogy boldogok legyünk. Nehémiás napjaiban sok zsidó olyan nőt vett feleségül, aki idegen származású volt, és nem Jehovát imádta. Ezért Nehémiás Salamon intő példájára emlékeztette őket. Isten szerette Salamont, „és királlyá emelte. . . egész Izrael felett. De még [Salamont] is bűnbe vitték az idegen feleségek” (Neh 13:23–26). Isten tehát azért adta azt az utasítást a szolgáinak, hogy csak a hittársaik közül válasszanak maguknak házastársat, mert a javukat akarja (Zsolt 19:7–10; Ézs 48:17, 18). Az igaz keresztények hálásak Isten szerető törődéséért, és figyelembe veszik az útmutatásait. Azzal, hogy alázatosan engedelmeskednek neki, mint uralkodónak, elismerik, hogy ő a világmindenség szuverén ura (Péld 1:5).

Biztosan nem szeretnél „felemás igába” kerülni valakivel, aki eltávolíthat téged Istentől (2Kor 6:14). Sok keresztény bölcsen engedelmeskedett ennek az útmutatásnak, mely már kiállta az idő próbáját. Mások azonban nem így tettek.

Maggy, * aki Ausztráliában él, elmondja, hogy mi lett a következménye annak, hogy randevúzni kezdett egy világi férfival. „Sok összejövetelről hiányoztam, csak hogy vele lehessek. Ennek a Jehovával való kapcsolatom látta kárát.” Az Indiában élő Ratana beleszeretett az egyik osztálytársába, aki tanulmányozni kezdte a Bibliát. De idővel felszínre jött, hogy a fiút igazából Ratana érdekelte, nem a Biblia. Ratana végül elhagyta az igazságot, és áttért egy másik vallásra, hogy hozzámehessen a fiúhoz.

Vagy nézzük például, mi történt a kameruni Ndenguèvel, aki 19 évesen feleségül ment egy nem Tanú férfihoz. Az esküvő előtt a vőlegénye azt ígérte, hogy nem fogja gátolni őt a vallása gyakorlásában. De alig két héttel az esküvő után megtiltotta neki, hogy eljárjon az összejövetelekre. Ndenguè ezt mondja: „Nagyon magányosnak éreztem magam, és csak zokogtam. Rádöbbentem, hogy többé nincs beleszólásom a saját életembe. Állandóan bűntudatom volt.”

Persze egy nem Tanú házastárs is lehet kedves és ésszerű. Tegyük fel, hogy hozzámész egy ilyen személyhez. Lehet, hogy nem szenveded majd el a korábban említett fájdalmakat, de vajon milyen hatással lenne a döntésed a szerető égi Atyáddal ápolt kapcsolatodra? Milyen érzés lenne, hogy nem hallgattál rá, pedig ő jót akart neked! És ami a legfontosabb, milyen érzést váltana ki Jehovából a döntésed? (Péld 1:33).

Világszerte sok testvér és testvérnő tapasztalatból mondhatja, hogy az a legbölcsebb, ha „az Úrban” kötünk házasságot. Sok egyedülálló keresztény elhatározta, hogy örömet szerez Istennek, és csak olyan házastársat fog választani, aki Jehovát szolgálja. A japán Micsikót arra próbálták rábeszélni a rokonai, hogy menjen hozzá egy világi férfihoz. A családjától jövő nyomás mellett az is nehézséget okozott neki, hogy amíg ő egyedülálló volt, néhány barátja és ismerőse társra lelt a keresztény gyülekezetben. Ezt mondja: „Folyton arra emlékeztettem magam, hogy Jehova »a boldog Isten«, ezért a szolgái boldogsága sem azon múlik, hogy van-e házastársuk, vagy sem. Hiszem, hogy Jehova megadja nekünk azt, amire vágyunk. Ezért amíg nem találunk megfelelő házastársat, az a legjobb, ha egyedülállók maradunk, még akkor is, ha nagyon vágyunk egy társra” (1Tim 1:11). Idővel Micsikót egy nagyszerű testvér vette feleségül. Micsikó nagyon boldog, hogy megfogadta Jehova tanácsát.

A testvérek közt is vannak olyanok, akik türelmesen vártak, míg meg nem találták a hozzájuk illő társat. Az Ausztráliában élő Bill jó példa erre. Elismeri, hogy korábban olyan nők is tetszettek neki, akik nem voltak Jehova Tanúi, de határozottan kerülte, hogy túl közvetlen legyen velük. Miért? Mert tudta, hogy ez lenne az első lépés ahhoz, hogy „felemás igába” kerüljön. Az évek során több testvérnő is felkeltette az érdeklődését, de egyikük esetében sem alakult ki kölcsönös vonzalom. Bill 30 évig várt, mire megtalálta a hozzá illő testvérnőt. „Egy cseppet sem bánom, hogy ennyit vártam – mondja. – Igazi áldásnak érzem, hogy együtt  megyünk prédikálni a feleségemmel, együtt tanulmányozunk, és együtt szolgáljuk Jehovát. Szívesen vagyok a feleségem barátainak a társaságában, mert ők is mind Jehova szolgái. A házasságunkban a bibliai alapelveket alkalmazzuk.”

Mit tehetsz, miközben bízva Jehova tanácsában, arra vársz, hogy megtaláld a hozzád illő társat? Elmélkedj azon, hogy miért vagy még egyedül. Ha ennek az a legfőbb oka, hogy engedelmeskedni akarsz a Biblia útmutatásának, miszerint „csak az Úrban” köss házasságot, akkor dicséret illet azért, hogy hallgatsz Isten parancsára. Jehova örül annak, hogy szilárdan ragaszkodsz a Szavához (1Sám 15:22; Péld 27:11). Továbbra is öntsd ki a szívedet Istennek! (Zsolt 62:8). Ha szüntelenül és őszintén könyörögsz Jehovához, imáid megtelnek tartalommal. Miközben küzdesz a vágyaiddal, és ellenállsz a másoktól jövő nyomásnak, napról napra bensőségesebbé válik a Jehovával való kapcsolatod. Biztos lehetsz benne, hogy a Legfelségesebb odafigyel minden egyes hűséges szolgájára, és téged is értékesnek tart. Tudja, mire van szükséged, és mire vágysz. Igaz, senkinek sem ígér házastársat, de ha valóban szükséged van egy társra, ő tudja, mi a legjobb módja annak, hogy teljesítse a szíved vágyát (Zsolt 145:16; Máté 6:32).

Időnként talán te is úgy érzel, mint Dávid, a zsoltáríró, aki ezt mondta: „siess, válaszolj nekem, ó, Jehova! Szellemem odavan. Ne rejtsd el arcodat előlem” (Zsolt 143:5–7, 10). Ha neked is ilyen érzéseid vannak, tarts ki, és adj időt égi Atyádnak, hogy megmutathassa, mi a szándéka veled. Szánj időt Szavának az olvasására, és elmélkedj rajta. Így még jobban megérted a parancsolatait, és látni fogod, hogy mit tett a múltban a népe érdekében. Ha hallgatsz rá, megerősödik majd benned, hogy bölcs dolog engedelmeskedni neki.

Mit tehetsz még azért, hogy az egyedülállóként töltött éveid boldogok és eredményesek legyenek? Például törekedhetsz arra, hogy tisztán látó, nagylelkű, szorgalmas és kedves legyél, valamint hogy szoros legyen a kapcsolatod Jehovával, és jó hírneved legyen. Mindezek szükségesek a boldog családi élethez is (1Móz 24:16–21; Ruth 1:16, 17; 2:6, 7, 11; Péld 31:10–27). Keresd először a Királyságot, vedd ki teljes mértékben a részedet a prédikálómunkából és más keresztény tevékenységekből. Ez védelem lesz számodra. Bill, akit korábban említettünk, ezt mondja az egyedülállóként töltött éveiről: „Annyira gyorsan elröppentek ezek az évek! Úttörő voltam, és az időmet Jehova szolgálata töltötte ki.”

Tehát ma sem elavult az a tanács, hogy „csak az Úrban” kössünk házasságot. Ha engedelmeskedünk ennek az útmutatásnak, azzal kifejezzük, hogy tiszteljük Jehovát, ezenkívül tartós boldogságban lehet részünk. A Biblia ezt mondja: „Boldog ember az, aki féli Jehovát, és felettébb gyönyörködik az Ő parancsolataiban.” „Érték és gazdagság van a házában, és igazságossága megáll mindörökké” (Zsolt 112:1, 3). Határozd hát el, hogy ragaszkodsz Isten parancsához, és „csak az Úrban” kötsz házasságot!