Ugrás a tartalomra

Ugrás a tartalomjegyzékre

Tudtad?

Tudtad?

Tudtad?

Milyen kiváltságokkal és kötelességekkel járt az elsőszülöttségi jog?

Isten szolgái már a patriarchák idejében is különleges jogokkal ruházták fel az apák elsőszülött fiát. Az apa halálakor a legidősebb fiú vette át a családfői kötelességeket. Gondot viselt a családra, és hatalmat gyakorolt azok felett a családtagok felett, akik még otthon laktak. Ezenkívül ő képviselte a családot Isten előtt. Bár mindegyik fiú részesedett az örökségből, az elsőszülött kapta a legnagyobb részt. A többi fiúhoz képest kétszer annyi járt neki a vagyonból.

A patriarchák idejében a legidősebb fiú lemondhatott az elsőszülöttségi jogáról. Ézsau például eladta az öccsének (1Mózes 25:30–34). Jákob elvette a legidősebb fiától, Rúbentől az elsőszülöttségi jogot, és átruházta Józsefre. Rúben az erkölcstelen viselkedése miatt veszítette el ezt a kiváltságát (1Krónikák 5:1). Ám a mózesi törvény alatt az a férfi, akinek több felesége volt, nem vehette el az egyik felesége legidősebb fiától az elsőszülöttségi joggal járó kiváltságokat, hogy átruházza azokat egy másik felesége elsőszülött fiára, csak azért, mert azt a feleségét különösen szerette. Az apának tiszteletben kellett tartania az elsőszülöttségi jogot, mely születésénél fogva a legidősebb fiút illette meg (5Mózes 21:15–17).

Miért hordtak az írástudók és farizeusok „írásszövegeket tartalmazó tokokat”?

Jézus bírálta a vallási ellenségeit, az írástudókat és farizeusokat, mivel megszélesítették „az írásszövegeket tartalmazó tokokat, melyeket oltalmazó eszközként” hordtak (Máté 23:2, 5). Ezeknek a vallási csoportoknak a követői kisméretű, négyzet vagy téglalap alakú, fekete bőrdobozkákat erősítettek a homlokukra, valamint a felkarjuk belső részére, a szívükhöz közel. A dobozkákban írásszövegek voltak. Honnan eredt az a szokás, hogy az emberek írásszövegeket tartalmazó tokokat hordtak, melyeket imaszíjnak is neveztek? Onnan, hogy szó szerint értelmezték azt az útmutatást, melyet Isten az izraelitáknak adott: „Legyenek ezek a szavak, melyeket ma parancsolok neked, a szívedben . . . Kösd azokat jelként a kezedre, és legyenek homlokkötőül a szemeid fölött” (5Mózes 6:6–8). Nem lehet tudni, hogy pontosan mikor kezdtek imaszíjakat hordani, ám a legtöbb tudós úgy gondolja, hogy az i. e. III. vagy II. században.

Jézus két ok miatt is bírálta ezt a szokást. Először is azért, mert az írástudók és farizeusok megnagyobbították az imaszíjukat, hogy elkápráztassanak másokat a vallásosságukkal. Másodszor, ezek a csoportok helytelen módon az írásszövegeket tartalmazó tokokat oltalmazó amuletteknek, talizmánoknak tartották. Ezeket a tokokat görögül phülaktérionnak nevezik, mely szót a nem bibliai kiadványokban úgy fordítják, hogy ’őrhely’, ’erőd’ vagy ’oltalom’.