Miért hitelesek a Bibliában feljegyzett csodák?

HA VALAKI egy elképesztő esetről számol be neked, mitől függ, hogy hiszel-e neki? Biztosan számítana, hogyan mondja el a történteket, és hogy igazmondó embernek ismered-e. Hiszen ha az évek során sohasem hazudott neked, hanem mindig igazat mondott, akkor most sem fogsz kételkedni a szavaiban.

Hasonló a helyzet a Bibliában feljegyzett csodákkal. Egyikünk sem élt akkor, amikor ezek az események megtörténtek. Ennek ellenére meggyőződhetünk róla, hogy igazak-e a Biblia beszámolói. Az alábbi szempontok megerősítik a Bibliában feljegyzett csodák hitelességét:

Sok csoda az emberek szeme láttára történt. Némelyik csodának ezrek, ha nem milliók voltak a szemtanúi (2Mózes 14:21–31; 19:16–19). Nem titokban hajtották végre őket.

A csodákkal nem akarták elkápráztatni az embereket. Nem használtak hozzájuk különleges kellékeket, nem kísérték őket látványos előadások vagy trükkök. A Bibliában feljegyzett legtöbb csoda véletlen találkozásokkor vagy egyes személyek kérésére történt (Márk 5:25–29; Lukács 7:11–16). Tehát aki véghezvitte a csodát, aligha rendezhette meg előre az eseményeket.

Akik csodákat tettek, nem törekedtek hírnévre, dicsőségre és gazdagságra. Inkább Istennek akartak dicsőséget szerezni (János 11:1–4, 15, 40). A Biblia elítélően beszél azokról, akik anyagi előnyöket próbáltak kovácsolni a csodákból (2Királyok 5:15, 16, 20, 25–27; Cselekedetek 8:18–23).

Lehetetlen, hogy pusztán emberek idézték volna elő a Bibliában feljegyzett sokféle csodát. Például arról olvashatunk benne, hogy a tenger és a szél lecsendesedett; a víz borrá változott; az eső hosszú ideig elmaradt, majd ismét esni kezdett; a betegek meggyógyultak; és a vak emberek újra láttak. Tehát ezeket és a Bibliában feljegyzett számos egyéb csodát emberfölötti erőnek kellett véghezvinnie, egy olyan erőnek, amelynek mindenféle anyag felett hatalma van (1Királyok 17:1–7; 18:41–45; Máté 8:24–27; Lukács 17:11–19; János 2:1–11; 9:1–7).

A csodákat még azok a szemtanúk sem vonták kétségbe, akik ellenségesek voltak. Amikor Jézus feltámasztotta a barátját, Lázárt, a vallásos ellenségei nem vonták kétségbe, hogy Lázár halott volt. Hogyan is tehették  volna, hiszen Lázár már négy napja a sírban feküdt (János 11:45–48; 12:9–11). A zsidó Talmud írói még évszázadokkal Jézus halála után is elismerték, hogy Jézus képes volt csodákat tenni. Pusztán azt vitatták, honnan származott az erő, amellyel a csodákat végrehajtotta. Hasonlóképpen, amikor Jézus tanítványait a zsidó törvényszék elé vitték, a vádlóik nem cáfolták, hogy tettek-e csodát. Inkább ezt kérdezték tőlük: „Milyen erővel, vagy kinek a nevében tettétek ezt?” (Cselekedetek 4:1–13).

Hitelesnek tartod, amit a Biblia a csodákról ír? Az előzőekből világosan látszik, hogy a beszámolói megbízhatóak. Ám más okunk is van arra, hogy bízzunk a Bibliában. Például gyakran azt is leírja, hogy mikor, hol és név szerint kikkel történt meg egy esemény. Még a bibliakritikusokat is lenyűgözi a Bibliában található történelmi információk pontossága. Több száz bibliai prófécia a legapróbb részletekig beteljesedett. Az is növelheti a Bibliába vetett bizalmunkat, hogy számos tanácsa segít boldogabbá tenni az emberi kapcsolatainkat. Ezek a tanácsok sosem avulnak el, és mindenféle ember hasznot meríthet belőlük. Igen, ha az emberi kapcsolatokról van szó, a Biblia tanácsai egyedülállóak.

Ha még vannak kétségeid a Biblia megbízhatósága felől, buzdítunk rá, hogy szánj egy kis időt arra, hogy tüzetesebben megvizsgáld ezt a könyvet. Minél jobban megismered a Bibliát, annál jobban fogsz bízni benne (János 17:17). Látni fogod, hogy igaz, amit a múltban történt csodákról ír. És ha már nem kérdéses számodra, hogy ezek a csodák megtörténtek-e, abban sem fogsz kételkedni, hogy bekövetkezik-e, amit a közeljövőről ír.

[Kép a 7. oldalon]

Jézus ellenségei nem vonták kétségbe, hogy Lázár halott volt