Asédiu seksuál envolve hahalok seksuál naran deʼit neʼebé ema halo la ho lisensa. Inklui book ka kona ita-nia isin ka koʼalia liafuan neʼebé liga ho buat seksuál. Maibé dala ruma susar atu hatene se ema goza deʼit ita, ka se ema hatudu oin-moris ba ita, ka halo asédiu seksuál.

 Ita hatene oinsá hahalok sira-neʼe la hanesan? Koko hatán ba  pergunta kona-ba hahalok asédiu seksuál iha kraik.

 Loloos, asédiu seksuál laʼós deʼit akontese iha eskola maibé mós akontese iha fatin seluk. Maibé, se Ita sai brani no matenek husi agora kedas atu hasoru ema neʼebé halo asédiu seksuál, neʼe sei ajuda Ita atu sai prontu kuandu Ita komesa serbisu. No karik Ita bele hapara ema neʼebé halo hahalok neʼe, hodi nia la hakanek ema seluk!

 Se Ita komprende hahalok asédiu seksuál mak saida, neʼe sei ajuda Ita hatene atu halo saida, no oinsá atu hapara ida-neʼe! Hanoin kona-ba situasaun tolu iha kraik no oinsá Ita bele hasoru situasaun sira-neʼe.

 SITUASAUN:

“Iha serbisu-fatin, mane sira neʼebé idade boot liu haʼu sempre dehan katak haʼu mak bonita no sira hakarak sai joven fali hanesan haʼu. Mane ida hakbesik ba haʼu no tau nia ulun besik hodi horon haʼu-nia fuuk!”​—Tabitha, 20.

 Karik Tabitha bele hanoin: ‘Se haʼu tahan deʼit, karik sira sei para.’

 Tanbasá ida-neʼe sei la rezolve situasaun: Matenek-naʼin sira dehan se ema halo asédiu seksuál hasoru Ita no Ita husik deʼit, dala barak ema sira-neʼe sei kontinua halo liután.

 Koko buat tuirmai: Ho aten-brani no liafuan kalma fó-hatene ema neʼebé halo hahalok neʼe katak ita la simu ka la gosta ninia liafuan ka hahalok. Feto naran Taryn neʼebé tinan 22 dehan: “Se ema ruma kona ka kaer haʼu-nia isin iha dalan neʼebé la respeitu, haʼu sei hatete kedas ba nia atu nunka halo tan ida-neʼe. Hodi halo nuneʼe karik sei halo nia taʼuk atu la halo tan.” Se ema ruma kontinua halo asédiu hasoru Ita, labele rende an. Bíblia fó matadalan kona-ba nafatin hatudu hahalok morál, no dehan: “Hamriik metin no fiar metin ba Maromak nia hakarak hotu.”​—Koloso 4:12.

 Oinsá se ema neʼe ameasa Ita iha dalan fíziku? Labele soe tempu hodi koʼalia kontra nia. Halai kedas husi situasaun neʼe no husu ajuda husi ema neʼebé Ita bele fiar.

 SITUASAUN:

“Bainhira haʼu eskola primária klase 6, feto naʼin-rua kaer haʼu iha eskola. Feto ida mak lézbika, no nia hakarak namora ho haʼu. Maski haʼu lakohi, loron-loron sira kontinua halo asédiu hasoru haʼu. Loron ida, sira dudu haʼu ba moru!”​—Victoria, 18.

 Karik Victoria bele hanoin: ‘Se haʼu fó-hatene ema seluk, ema sei hanoin katak haʼu mak ema fraku, no sira sei la fiar haʼu.’

 Tanbasá ida-neʼe sei la rezolve situasaun: Se Ita dada an atu fó-hatene ema seluk, karik nia sei kontinua halo asédiu hasoru Ita no ema seluk.​—Eclesiastes 8:11.

 Koko buat tuirmai: Buka ajuda. Inan-aman no mestre sira bele apoia Ita no ajuda Ita hapara ema neʼebé halo asédiu seksuál hasoru Ita. Maibé oinsá se ema seluk la tau fiar ba Ita? Koko buat seluk: Bainhira ema halo asédiu hasoru Ita, hakerek data, oras no fatin neʼebé ida-neʼe akontese, no saida mak nia hatete ba Ita. Tuirmai fó kopia kona-ba relatóriu neʼe ba inan-aman ka mestre ida. Tanba ema barak tau fiar liu ba buat neʼebé ema hakerek duké ba ema nia koʼalia.

 SITUASAUN:

“Haʼu taʼuk ba mane joven ida husi ekipa desportu nian. Nia ain-aas tebes, besik metru rua no isin-boot loos! Nia hanoin katak nia tenke namora ho haʼu. Maizumenus loron-loron nia husu beibeik haʼu no halo asédiu hasoru haʼu, no hahalok neʼe kontinua ba tinan ida. Loron ida, ami naʼin-rua deʼit iha klase, no nia komesa laʼo besik ba haʼu. Haʼu hamriik kedas no halai husi klase.”​—Julieta, 18.

 Karik Julieta bele hanoin: ‘Tuir loloos mane joven hotu mak hanesan neʼe.’

 Tanbasá ida-neʼe sei la rezolve situasaun: Se ema hotu hanoin hahalok hanesan neʼe la problema, ema neʼebé halo asédiu seksuál ba ita sei la troka sira-nia hahalok.

 Koko buat tuirmai: Labele hamnasa ka oin-midar ba ema neʼebé halo hahalok hanesan neʼe ba Ita. Liuhusi Ita-nia hahalok no Ita-nia oin, Ita tenke hatudu ba nia katak Ita sei la tolera hahalok asédiu seksuál.

 ESPERIÉNSIA 1:

“Haʼu la gosta koʼalia makaʼas ba ema. Entaun, bainhira mane joven halo asédiu seksuál hasoru haʼu, haʼu hatete atu para, maibé haʼu la koʼalia makaʼas, no dala barak haʼu hatudu oin-midar. Neʼe halo sira hanoin katak haʼu oin-moris ba sira.”—Tabitha.

•   Se Ita mak Tabitha, Ita sei halo saida hodi hasoru sira? Tanbasá?

•   Saida mak bele halo ema ida hanoin sala katak Ita hatudu oin-moris ba nia?

 ESPERIÉNSIA 2:

“Problema hahú bainhira mane joven koʼalia liafuan seksuál mai haʼu iha klase laran. Ba semana balu haʼu tahan deʼit, maibé situasaun sai aat liután. Mane joven sira komesa tuur besik ho haʼu no koko hakoʼak haʼu. Haʼu dudu sira, maibé sira nafatin halo. Ikusmai, mane ida hakerek liafuan aat tebes iha surat-tahan ida no fó ba haʼu. Haʼu hatudu surat-tahan neʼe ba mestre, no mestre hasai mane neʼe husi eskola. Tuirmai haʼu komprende katak diʼak liu koʼalia ba mestre bainhira problema foin komesa duké tahan!”—Sabina.

•   Tuir Ita-nia hanoin, tanbasá Sabina dada an atu fó sai ba mestre? Nia foti desizaun neʼebé diʼak ka lae? Tanbasá?

 ESPERIÉNSIA 3:

“Haʼu-nia alin Greg iha hariis-fatin no mane joven ida hakbesik nia. Mane neʼe mai besik loos ba Greg no dehan, ‘Reʼi haʼu.’ Greg hatán lae, maibé mane neʼe lakohi sees husi nia. Ikusmai, Greg tenke dudu mane neʼe dook husi nia.”—Suzanne.

•   Tuir Ita-nia hanoin, Greg sai vítima ba asédiu seksuál ka lae? Tanbasá?

•   Tuir Ita-nia hanoin tanbasá mane joven sira dada an atu fó sai kuandu mane joven seluk halo asédiu seksuál hasoru sira?

•   Ita konkorda ho dalan neʼebé Greg hasoru situasaun neʼe ka lae? Saida mak Ita sei halo?