Skip to content

Salvasaun katak sá?

Salvasaun katak sá?

Bíblia nia resposta

 Dala ruma ema neʼebé hakerek Bíblia uza liafuan hanesan “salva” no “salvasaun” atu fó ideia kona-ba ema neʼebé hetan salvasaun husi perigu ruma ka husi fatin neʼebé ema atu halakon. (Éxodo 14:13, 14; Apóstolu 27:20) Maibé dala barak liafuan sira-neʼe refere ba salvasaun husi sala. (Mateus 1:21) Ema mate tanba sala, entaun ema neʼebé hetan salvasaun husi sala iha esperansa atu moris ba nafatin.​—João 3:16, 17. a

Oinsá atu hetan salvasaun?

 Atu bele hetan salvasaun Ita presiza hatudu fiar ba Jesus no hatudu sai fiar neʼe liuhusi halo tuir ninia mandamentu sira.​—Apóstolu 4:10, 12; Roma 10:9, 10; Ebreu 5:9.

 Bíblia hatudu katak Ita presiza hatudu sai Ita-nia fiar liuhusi hahalok ka hodi halo tuir. (Tiago 2:24, 26) Maski nuneʼe, Ita-nia salvasaun la depende deʼit ba Ita-nia hahalok. Salvasaun mak “prezente husi Maromak”. Nia fó prezente neʼe mai Ita tanba “ninia laran-diʼak neʼebé boot” ka “grasa”.​—Éfeso 2:8, 9, Liafuan diak ba imi, segundu edisaun.

Ita bele lakon ita-nia oportunidade atu hetan salvasaun ka lae?

 Bele. Ema neʼebé besik atu mout maibé hetan salva, ikusmai bele monu ka haksoit fali ba tasi laran. Nuneʼe mós ho ita, ita bele hetan salvasaun husi ita-nia sala, maibé se ita la kontinua hatudu fiar, ita bele lakon fali ita-nia oportunidade atu hetan salvasaun. Tan neʼe, Bíblia anima ema Kristaun neʼebé hetan ona salvasaun atu “luta makaʼas hodi defende fiar”. (Judas 3) Bíblia mós fó avizu ba ema neʼebé hetan ona salvasaun: “Kontinua hakaʼas an atu hetan imi-nia salvasaun ho taʼuk no nakdedar.”​—Filipe 2:12.

Sé mak ita-nia Salvadór, Maromak ka Jesus?

 Bíblia fó sai katak Maromak mak hun no fatin primeiru atu hetan salvasaun, no dala barak Bíblia bolu Maromak nuʼudar “Salvadór”. (1 Samuel 10:19; Isaias 43:11; Tito 2:10; Judas 25) Liután neʼe, Maromak uza ema oioin atu salva nasaun Izraél antigu, no Bíblia bolu sira nuʼudar “salvadór sira”. (Neemias 9:27; Juís 3:9, 15; 2 Reis 13:5) Maromak mós salva ema husi sala liuhusi Jesus Kristu nia sakrifísiu, no Bíblia bolu Jesus nuʼudar “Salvadór”.​—Apóstolu 5:31; Tito 1:4. b

Ema hotu sei hetan salvasaun ka lae?

 Lae, ema balu sei la hetan salvasaun. (2 Tesalónika 1:9) Bainhira ema husu ba Jesus: “Ema uitoan deʼit mak sei hetan salvasaun, loos ka lae?” Jesus hatán: “Hakaʼas an makaʼas atu tama liuhusi odamatan kloot, tanba haʼu hatete ba imi katak ema barak sei koko atu tama maibé labele.”​—Lucas 13:23, 24.

Hanoin neʼebé sala kona-ba ema hotu hetan salvasaun

 Hanoin neʼebé sala: Primeiru Korinto 15:22 hanorin katak ema hotu sei hetan salvasaun tanba hatete “ema hotu sei hetan moris tanba Kristu”.

 Hanoin neʼebé loos: Kontestu husi versíkulu neʼe koʼalia kona-ba moris-hiʼas. (1 Korinto 15:12, 13, 20, 21, 35) Entaun fraze “ema hotu sei hetan moris tanba Kristu” signifika ema hotu neʼebé moris hiʼas, simu bensaun neʼe liuhusi Jesus Kristu.​—João 11:25.

 Hanoin neʼebé sala: Tito 2:11 hanorin katak ema hotu sei hetan salvasaun tanba hatete katak Maromak “lori maksoin ba ema tomak”.​—Liafuan diak ba imi, edisaun segundu.

 Hanoin neʼebé loos: Liafuan Gregu neʼebé tradús nuʼudar “tomak” iha versíkulu neʼe bele mós signifika “oioin”. c Entaun, loloos Tito 2:11 signifika katak Maromak lori salvasaun ba ema oioin, inklui ema “husi nasaun, suku, povu no língua hotu”.​—Apokalipse 7:9, 10.

 Hanoin neʼebé sala: Segundu Pedro 3:9 hanorin katak ema hotu sei hetan salvasaun tanba hatete katak Maromak “lakohi ema ida lakon”.

 Hanoin neʼebé loos: Maromak hakarak ema atu hetan salvasaun, maibé nia la obriga ema atu simu salvasaun neʼebé nia oferese. Bainhira Maromak tesi-lia, nia sei “halakon ema aat”.​—2 Pedro 3:7.

a Iha Bíblia laran, dala barak Bíblia hatete katak ema ida hetan ona salvasaun, maski loloos ninia salvasaun husi sala no mate sei akontese iha futuru.​—Éfeso 2:5; Roma 13:11.

b Naran Jesus mai husi naran Yehohshúa iha lian Ebraiku. Naran neʼe signifika “Jeová mak fó salvasaun”.

c Haree livru Vine’s Complete Expository Dictionary of Old and New Testament Words. Liafuan Gregu neʼebé hanesan mós mosu iha Mateus 5:11. Iha eskritura neʼe, Jesus hatete katak ema sei koʼalia liafuan aat “oioin” hodi kontra hasoru ninia dixípulu sira.