1. Tanbasá mak ita bele dehan katak buat hotu Jeová nian? (Haree dezeñu iha leten.)

BUAT HOTU Jeová nian! Lalehan, “inklui mós lalehan neʼebé aas liu, no rai hamutuk ho buat hotu neʼebé iha rai laran mak ninian”. (Deuteronômio [Ulangan] 10:14; Apokalipse 4:11) Tanba Jeová mak kria ema, tan neʼe ita hotu ninian. (Salmo [Mazmur] 100:3) Maski nuneʼe, Jeová hili ema grupu balu hodi sai ninian iha dalan neʼebé espesiál.

2. Tuir Bíblia, sé mak sai Jeová nian iha dalan neʼebé espesiál iha tempu uluk?

² Porezemplu, Salmo 135 hatete katak ema Izraél husi tempu antigu neʼebé adora Jeová ho laran-metin mak “ninia povu neʼebé espesiál”. (Salmo [Mazmur] 135:4) No Oseias mós fó sai profesia katak ema balu neʼebé la mai husi Izraél mós sei sai Jeová nia povu. (Oséias [Hosea] 2:23) Profesia neʼe sai loos iha tempu Jeová komesa hili ema neʼebé la mai husi Izraél atu ukun hamutuk ho Kristu. (Apóstolu 10:45; Roma 9:23-26) Ema sira-neʼe bolu nuʼudar “nasaun santu”, “povu neʼebé [Jeová] hili ba nia an rasik” liuhusi ninia espíritu santu. (1 Pedro 2:9, 10) Maibé oinsá ho ema kristaun laran-metin ohin loron neʼebé iha esperansa atu moris ba nafatin iha rai? Jeová mós bolu sira nuʼudar “haʼu-nia  povu” no “sira neʼebé haʼu hili ona”.​—Isaías (Yesaya) 65:22.

3. (a) Sé mak iha relasaun neʼebé espesiál ho Jeová ohin loron? (b) Ita sei koʼalia kona-ba saida iha lisaun neʼe?

³ Ohin loron, “bibi-lubun kiʼik” neʼebé iha esperansa atu bá lalehan, no “bibi seluk” neʼebé iha esperansa atu moris ba nafatin iha rai adora Jeová hamutuk nuʼudar “luhan ida deʼit”. (Lucas 12:32; João 10:16) Ita hakarak hatudu ba Jeová katak ita agradese tebes tanba ita iha relasaun neʼebé espesiál ho nia. Iha lisaun neʼe ita sei koʼalia kona-ba oinsá mak ita bele hatudu ita-nia agradese ba Jeová kona-ba priviléjiu espesiál neʼe.

4. Oinsá mak ita bele hatudu agradese ba Jeová tanba iha relasaun espesiál ho nia, no oinsá mak Jesus mós halo buat neʼebé hanesan?

⁴ Ita hatudu agradese ba Jeová liuhusi dedika an ba nia. No bainhira ita hetan batizmu, ita hatudu ba ema hotu katak ita mak Jeová nian, no ita halo tuir nia ho ita-nia hakarak rasik. (Ebreu 12:9) Jesus mós halo buat neʼebé hanesan bainhira nia hetan batizmu. Maski nia moris mai sai ona parte ba nasaun neʼebé dedika tiha ona ba Jeová, nia oferese nafatin ninia an atu halo Jeová nia hakarak. Nia dehan: “Oh haʼu-nia Maromak, haʼu kontente atu halo Ita-nia hakarak.”​—Salmo (Mazmur) 40:7, 8.

5, 6. (a) Jeová koʼalia saida bainhira Jesus hetan batizmu? (b) Ai-knanoik saida mak bele ajuda ita atu hatene Jeová nia sentimentu kona-ba ita-nia dedikasaun ba nia?

⁵ Jeová sente oinsá bainhira Jesus hetan batizmu? Bíblia dehan: “Hetan tiha batizmu, Jesus sai husi bee, no tuirmai lalehan nakloke, no nia haree Maromak nia espíritu hanesan manu-pombu ida tun ba Jesus. No mós, lian ida husi lalehan dehan: ‘Neʼe mak haʼu-nia Oan-Mane neʼebé haʼu hadomi, ida neʼebé halo haʼu-nia laran kontente.’” (Mateus 3:16, 17) Antes neʼe, Jesus sai ona Jeová nian. Maibé Jeová kontente atu haree Jesus hakarak uza ninia moris hodi serbí deʼit Nia. Jeová mós kontente hodi haree ita dedika ita-nia moris ba nia, no nia sei fó bensaun ba ita.​—Salmo (Mazmur) 149:4.

⁶ Maibé buat hotu Jeová nian ona, saida tan mak ita bele fó ba nia? Hanoin toʼok se aman ida iha ai-funan barak neʼebé furak iha ninia jardín. Loron ida ninia oan-feto kiʼik ida kuʼu ai-funan hodi fó ba nia. Maski ai-funan sira-neʼe aman nian, maibé nia kontente tebes hodi simu prezente neʼe, tanba neʼe hatudu katak ninia oan-feto hadomi nia. Ai-funan neʼebé ninia oan-feto fó iha folin liu fali ai-funan sira seluk iha ninia jardín laran. Hanesan neʼe mós, bainhira ita dedika ita-nia moris ba Jeová, nia kontente tebes.​—Êxodo (Keluaran) 34:14.

7. Oinsá mak Malaquias ajuda ita atu komprende Jeová sente oinsá kona-ba ema neʼebé serbí nia ho hakarak rasik?

⁷ Lee Malaquias 3:16. * Tanbasá mak importante atu dedika Ita-nia moris ba Jeová no hetan batizmu? Maski husi tempu neʼebé Ita-nia moris foin forma iha Ita-nia inan nia kabun, Ita mak Jeová nian, maibé hanoin toʼok Jeová nia ksolok bainhira Ita simu nia nuʼudar Ita-nia Ukun-Naʼin hodi dedika Ita-nia an ba nia. (Provérbios [Amsal] 23:15) Jeová hatene ema neʼebé serbí nia ho hakarak rasik, no nia hakerek sira-nia naran iha ninia “livru ida hodi hanoin-hetan sira”.

8, 9. Jeová hakarak ema neʼebé sira-nia naran iha ninia livru atu halo saida?

 ⁸ Se ita hakarak Jeová rai nafatin ita-nia naran iha ninia livru, ita tenke halo buat ida. Malaquias hatete katak ita tenke hamtaʼuk Jeová no hanoin kleʼan kona-ba ninia naran. Se ita mak adora fali ema ka sasán ruma, Jeová sei hamoos tiha ita-nia naran husi ninia livru!​—Êxodo (Keluaran) 32:33; Salmo (Mazmur) 69:28.

⁹ Tan neʼe, latoʼo atu promete ba Jeová hodi halo tuir ninia hakarak, depois hetan batizmu. Buat sira-neʼe ita halo dala ida deʼit iha ita-nia moris, maibé adora Jeová mak buat neʼebé ita halo ba nafatin. Loron ba loron ita tenke hatudu ba nia iha ita-nia moris tomak katak ita halo tuir nia liuhusi hahalok.​—1 Pedro 4:1, 2.

10. Oinsá mak ema neʼebé serbí Jeová tenkesér la hanesan ho ema neʼebé la serbí nia?

¹⁰ Iha lisaun uluk nian, ita aprende katak Caim, Salomão, no ema Izraél sira dehan katak sira adora Jeová, maibé sira la hatudu laran-metin ba nia. Ezemplu sira-neʼe hatudu mai ita katak latoʼo atu hatete deʼit ita adora Jeová. Ita presiza odi buat neʼebé aat no hadomi buat neʼebé diʼak. (Roma 12:9) Jeová hatete katak ema sei haree ho klaru kona-ba “oinsá ema laran-loos la hanesan ho ema aat, ema neʼebé serbí Maromak la hanesan ho ema neʼebé la serbí nia”.​—Malaquias (Maleakhi) 3:18.

11. Tanbasá mak ita tenke halo fasil ba ema seluk hodi haree katak ita adora Jeová mesak deʼit?

¹¹ Ita agradese tebes ba Jeová hodi hili ita sai ninia povu. Tuir loloos “ema hotu bele haree ho momoos oinsá [ita] laʼo ba oin”. (Mateus 5:16; 1 Timóteo 4:15) Husu ba Ita-nia an: ‘Ema seluk bele haree ka lae katak haʼu hatudu laran-metin ba Jeová? Haʼu buka oportunidade ka lae atu fó-hatene ema seluk katak haʼu mak Testemuña ba Jeová?’ Imajina toʼok Jeová nia laran triste se ita moe atu fó-hatene ba ema seluk katak ita mak ninian.​—Salmo (Mazmur) 119:46; lee Marcos 8:38.

12, 13. Oinsá mak ema balu nia hahalok halo susar ba ema seluk atu hatene katak sira mak Testemuña ba Jeová?

 ¹² Triste mak Testemuña balu banati-tuir “espíritu mundu neʼe nian”, tan neʼe ema la bele haree saida mak la hanesan entre ema neʼebé adora Jeová ho sira neʼebé lae. (1 Korinto 2:12) “Espíritu mundu neʼe nian” halo ema tau fokus liu ba sira rasik nia hakarak. (Éfeso 2:3) Porezemplu, maski ita simu konsellu dala barak kona-ba hatais, ema balu hatais nafatin iha dalan neʼebé la hatudu respeitu. Sira hatais roupa neʼebé aperta no hatudu isin, no aat liután mak sira mós hatais hanesan neʼe iha reuniaun sira. Balu tesi no halo sira-nia fuuk tuir modelu mundu nian ka atu dada atensaun deʼit ba sira-nia an. (1 Timóteo 2:9, 10) Rezultadu husi neʼe mak, karik susar ba ema seluk atu hatene katak sira mak Testemuña ba Jeová.​—Tiago 4:4.

¹³ Iha buat seluk tan neʼebé Testemuña balu halo neʼebé hatudu mundu nia hahalok. Porezemplu, iha festa, sira balu dansa no hatudu sira-nia an la hanesan ema kristaun neʼebé loos. Balu tan tau sira-nia foto no tau komentáriu iha média sosiál neʼebé hatudu hakarak isin nian. Karik ema sira-neʼe nunka halo sala ruma neʼebé sériu, maibé sira bele lori influénsia aat ba irmaun-irmán seluk neʼebé hakaʼas an hela atu la sai hanesan mundu neʼe.​—Lee 1 Pedro 2:11, 12.

14. Ita tenke halo saida atu proteje ita-nia relasaun espesiál ho Jeová?

¹⁴ Mundu neʼe sempre halo buat oioin atu book ita hodi tau fokus ba “hakarak aat isin nian no hakarak aat matan nian no foti-an kona-ba rikusoin”. (1 João 2:16) Maibé ita mak Jeová nian, tan neʼe ita la hanesan. Ita “la simu hahalok neʼebé la tuir ninia hakarak, no atu la simu hakarak mundu nian, maibé atu moris ho hanoin neʼebé loos no hahalok loos no serbí Maromak ho laran-metin iha mundu ohin neʼe nian”. (Tito 2:12) Dalan neʼebé ita halaʼo moris, inklui koʼalia, han, hemu, hatais, no serbisu, tenkesér halo fasil ba ema atu hatene kedas katak ita mak Jeová nian.​—Lee 1 Korinto 10:31, 32.

15. Tanbasá mak ita tenke hatudu laran-diʼak no domin ba maluk kristaun sira?

¹⁵ Ita hatudu katak ita hafolin ita-nia relasaun espesiál ho Jeová liuhusi hahalok neʼebé ita hatudu ba irmaun no irmán sira. Sira mós Jeová nian, hanesan ita. Se ita hanoin-hetan beibeik kona-ba neʼe, ita sei hatudu hahalok diʼak no domin ba sira. (1 Tesalónika 5:15) Tanbasá mak importante atu halo nuneʼe? Jesus hatete ba ninia dixípulu sira: “Ho ida-neʼe mak ema hotu sei hatene katak imi haʼu-nia dixípulu sira, se imi iha domin ba malu.”​—João 13:35.

16. Ita aprende saida husi Moisés nia Ukun-Fuan kona-ba Jeová nia domin ba ninia povu?

¹⁶ Ezemplu ida husi Moisés nia Ukun-Fuan bele ajuda ita atu komprende oinsá ita tenke haree ema seluk iha kongregasaun. Iha Jeová nia templu, iha sasán balu neʼebé uza deʼit ba adorasaun. Ukun-Fuan neʼe esplika ho momoos katak, ema Levi sira tenke halo tuir matadalan sira ho kuidadu kona-ba oinsá atu tau matan ba sasán sira-neʼe, selae sira sei mate. (Números [Bilangan] 1:50, 51) Se Jeová proteje tebes sasán maten sira-neʼe iha ninia adorasaun, sá tan ho ema neʼebé dedika an ona ba nia, sira neʼebé adora nia ho laran-metin! Nia fó-hatene ba ita hotu katak ita iha folin-boot tebes ba nia hodi dehan: “Ema naran deʼit neʼebé book imi, neʼe hanesan sira tuu haʼu-nia matan-fuan.”​—Zacarias (Zakharia) 2:8.

17. Jeová “see tilun didiʼak no rona” kona-ba saida?

¹⁷ Malaquias hatete katak Jeová “see tilun didiʼak no rona” kona-ba oinsá ninia povu koʼalia ba malu no haree malu. (Malaquias [Maleakhi] 3:16) Jeová “hatene sira neʼebé ninian”. (2 Timóteo 2:19) Nia hatene kona-ba buat hotu neʼebé ita halo no koʼalia. (Ebreu 4:13) Se ita mak hatudu laran-aat ba ita-nia irmaun-irmán sira, Jeová hatene. No ita mós hatene katak Jeová haree bainhira ita simu ema ho laran-diʼak, fó ho laran-luak, perdua malu, no hatudu laran-diʼak ba malu.​—Ebreu 13:16; 1 Pedro 4:8, 9.

18. Oinsá mak ita bele hatudu agradese ba Jeová hodi hili ita sai ninia povu?

¹⁸ Ita hakarak hatudu ba Jeová katak ita agradese tebes tanba ita mak ninia povu. Ita hatene katak, bainhira ita dedika ita-nia moris ba nia, neʼe mak desizaun matenek liu hotu neʼebé ita halo. Maski ita hela daudauk “iha jerasaun neʼebé aat no kleʼuk nia leet”, ita bele “sai laran-moos no la iha sala” no “sai nabilan hodi lori naroman iha mundu”. (Filipe 2:15) Tan neʼe, ita hakaʼas an atu sees husi buat neʼebé Jeová odi. (Tiago 4:7) No ita mós hatudu domin no respeitu ba irmaun-irmán sira tanba sira mós Jeová nian.​—Roma 12:10.

19. Oinsá mak Jeová sei fó kolen ba sira neʼebé ninian?

¹⁹ Bíblia promete katak: “Jeová sei la husik hela ninia povu.” (Salmo [Mazmur] 94:14) Neʼe garantia ida. Maski saida deʼit mak akontese, Jeová sei hamutuk ho ita. Se ita mate karik, nia sei la haluha ita. (Roma 8:38, 39) “Se ita moris, ita moris ba Jeová, no se ita mate, ita mate ba Jeová. Tan neʼe, ita moris ka mate, ita mak Jeová nian.” (Roma 14:8) Ita hein namanas ba tempu neʼebé Jeová sei fó moris-hiʼas ba ninia belun sira neʼebé laran-metin ba nia. (Mateus 22:32) Agora daudauk ita mós goza hela prezente furak oioin neʼebé Jeová fó ba ita. Hanesan Bíblia dehan: “Ksolok ba nasaun neʼebé adora Jeová nuʼudar ninia Maromak, povu neʼebé Nia hili ona atu sai Ninian.”​—Salmo (Mazmur) 33:12.