Keta sai ‘laran-nakali hasoru Jeováʼ
“Ema ida nia hahalok beik mak halo ninia dalan sai kleʼuk, no ninia laran sai nakali hasoru Jeová rasik.”—PROV 19:3.
1, 2. Tanbasá mak ita labele fó-sala ba Jeová kona-ba problema oioin iha mundu neʼe? Esplika toʼok.
HANOIN toʼok, ita mak laʼen ida neʼebé hadomi tebes ita-nia feen. Loron ida, kuandu ita fila ba uma, ita haree katak buat hotu iha uma laran sai runguranga. Sasán hotu rahun, armáriu sobu ona, bikan fera hotu. Ita nunka hanoin: “Oinsá mak haʼu-nia feen halo hanesan neʼe?” Maibé, ita sei husu: “Sé mak halo hanesan neʼe?” Sin, ita hatene katak ita-nia kaben sei nunka estraga sasán sira iha ita-nia uma.
2 Ohin loron, ita-nia mundu nakonu ho violénsia no hahalok aat oioin, no ninia ambiente mós foʼer ona. Maibé ita aprende husi Bíblia katak ida-neʼe laʼós Jeová nia sala. Nia kria mundu atu sai fatin neʼebé furak tebes hanesan paraízu. (Gên 2:8, 15) Jeová mak Maromak domin nian. (1 Joao 4:8) Bíblia fó-hatene ita katak Diabu Satanás mak “ukun-naʼin mundu neʼe nian” no nia mak hamosu problema oioin iha mundu neʼe.—Joao 14:30; 2 Kor 4:4.
3. Kuandu ita-nia hanoin sai la moos kona-ba ita-nia problema, dala ruma ita komesa halo saida?
3 Maibé ita mós labele fó-sala ba Satanás kona-ba ita-nia problema hotu. Tanbasá? Tanba problema balu mak rezultadu husi ita rasik nia sala. (Lee Deuteronômio 32:5. a) Maski ita hatene nuneʼe, maibé nuʼudar ema sala-naʼin, dala ruma ita-nia hanoin sai la moos kona-ba ita-nia problema sira. (Prov 14:12) Ida-neʼe lori perigu ba ita tanba ita komesa fó-sala ba Jeová duké fó-sala ba ita-nia an rasik ka Satanás. Karik ita mós sai ‘laran-nakali hasoru Jeová rasik’.—Prov 19:3.
4, 5. Oinsá mak dala ruma ema kristaun ida sai ‘laran-nakali hasoru Jeová’?
4 Oinsá mak ida-neʼe bele akontese? Tuir loloos, sai laran-nakali hasoru Jeová mak buat neʼebé saugati deʼit. (Isa 41:11) Ita sei la manán buat ida hodi sai hirus ba Maromak. Karik ita sei nunka hatete sai katak ita hirus ba Jeová. Maibé Provérbios 19:3 hatudu katak ema nia hahalok beik mak halo “ninia dalan sai kleʼuk” no “ninia laran sai nakali hasoru Jeová rasik”. Ida-neʼe katak dala ruma ema ida bele rai hirus ba Maromak iha ninia laran. No neineik-neineik ida-neʼe sei kona ninia hahalok. Porezemplu, karik nia sai ladún badinas atu serbí Jeová ka sei dada an husi kongregasaun.
5 Entaun, saida deʼit mak bele book ita atu sai ‘laran-nakali hasoru Jeová’? Oinsá mak ita bele hasees an husi lasu neʼe? Ita presiza hatene resposta ba pergunta sira-neʼe tanba ita lakohi husik buat ida atu estraga ita-nia relasaun diʼak ho Maromak Jeová!
OINSÁ MAK ITA SAI ‘LARAN-NAKALI HASORU JEOVÁ’?
6, 7. Tanbasá mak ema Israel iha Moisés nia tempu komesa muramura hasoru Jeová?
6 Ho razaun saida deʼit mak Jeová nia atan ida komesa sai hirus ba Maromak iha ninia laran? Iha lisaun neʼe, ita sei koʼalia kona-ba razaun lima, no ita mós sei hanoin fali istória husi Bíblia kona-ba ema neʼebé sai ‘laran-nakali hasoru Jeová’.—1 Kor 10:11, 12.
Se ita rona ema seluk nia liafuan negativu, ida-neʼe bele kona ita (Haree parágrafu 7)
7 Ema seluk nia liafuan negativu mak bele book ita. (Lee Deuteronômio 1:28. b) Hanoin toʼok kona-ba saida mak Jeová halo hodi hasai ema Israel husi rai-Egiptu. Nia fó malisan sanulu ba ema Egiptu no halakon Faraun ho ninia tropa sira iha Tasi Mean. (Êx 12:29-32, 51; 14:29-31; Sal 136:15) Ema Israel besik ona atu tama iha rai neʼebé Jeová promete nanis ona. Maibé iha tempu neʼe mak sira komesa muramura hasoru Jeová. Tanbasá mak sira lakon lalais sira-nia fiar? Neʼe tanba espiaun naʼin-sanulu mak lori fali informasaun neʼebé ladiʼak, no ida-neʼe halo ema Israel sai laran-tun no taʼuk. (Núm 14:1-4) Rezultadu mak Jeová la husik sira tama iha “rai diʼak” neʼe. (Deut 1:34, 35) Ita bele aprende saida? Se ita rona ema seluk nia liafuan negativu, ita-nia fiar bele sai fraku, no ida-neʼe bele book ita atu muramura kona-ba dalan neʼebé Jeová tau matan ba ita.
8. Tanbasá mak Maromak nia povu iha Isaías nia tempu fó-sala ba Jeová?
8 Dezastre no susar bele halo ita laran-tun. (Lee Isaías 8:21. c) Iha Isaías nia tempu, nasaun Judá hetan susar. Sira hamlaha tanba inimigu haleʼu sira. Maibé sira-nia problema boot liután mak sira-nia relasaun ho Jeová sai fraku. (Amós 8:11) Duké buka Jeová nia ajuda atu tahan hasoru susar, sira duun sira-nia liurai no fó-sala ba Jeová hodi hatete katak Nia mak sira-nia susar nia hun. Hanesan neʼe mós ho ita. Se dezastre ka problema ruma kona ita no ita sai laran-susar, dala ruma ita mós fó-sala ba Jeová no sente katak nia la ajuda ita iha tempu neʼebé ita presiza duni.
9. Tanbasá mak ema Israel iha Ezequiel nia tempu komesa hanoin sala kona-ba Jeová nia dalan?
9 Ita la hatene buat hotu kona-ba situasaun. Tanba ema Israel iha Ezequias nia tempu la hatene buat hotu kona-ba situasaun neʼebé sira hasoru, sira hanoin katak Jeová nia dalan mak la loos. (Eze 18:29) Sira hanoin katak sira iha direitu atu tesi lia ba Maromak no ninia desizaun. Oinsá mak dala ruma ita mós hanoin sala hanesan neʼe? Porezemplu, Bíblia konta istória ruma neʼebé susar atu komprende, ka ita la komprende situasaun ruma neʼebé ita hasoru daudauk. Se hanesan neʼe, karik ita komesa hanoin katak Jeová nia dalan la iha justisa.—Jó 35:2.
10. Oinsá mak ema balu halo tuir Adão nia ezemplu neʼebé aat?
10 Ita lakohi simu katak ita mak sala. Bainhira ema primeiru Adão halo sala, nia duun Maromak. (Gên 3:12) Adão hatene ona katak se nia la halo tuir Maromak nia ukun-fuan, nia sei hetan kastigu, maibé nia fó-sala fali ba Jeová. Ida-neʼe hanesan Adão hatete katak nia sala tanba Jeová mak fó feen neʼebé ladiʼak. Ema barak halo tuir Adão nia ezemplu aat neʼe hodi duun Maromak kona-ba sira rasik nia sala. Ita presiza husu ba ita-nia an: ‘Kuandu haʼu halo sala no sai laran-tun, haʼu hanoin katak Jeová nia matadalan mak todan demais ka lae?’
11. Ita bele aprende saida husi Jonas?
11 Ita hanoin demais kona-ba ita-nia an rasik. Bainhira Jeová hatudu laran-sadiʼa ba ema iha sidade Nínive, profeta Jonas sai hirus. (Jonas 4:1-3) Tanbasá? Jonas fó-hatene nanis ona sidade neʼe sei lakon, tan neʼe nia sai taʼuk ba ema atu sira hanoin katak nia mak profeta falsu. Duké hanoin ema Nínive nia diʼak, Jonas hanoin demais kona-ba oinsá mak ema seluk haree nia. Ita mós dala ruma sai hanesan Jonas hodi haluha ema seluk nia diʼak. Porezemplu, ita haklaken kleur ona katak Jeová nia loron besik ona atu mai. Maibé kuandu ema seluk kritika ita katak mundu nia rohan seidauk mai, ita komesa lakon ita-nia pasiénsia ba Jeová ka lae?—2 Ped 3:3, 4, 9.
OINSÁ MAK SEES HUSI LASU ATU FÓ-SALA BA JEOVÁ?
12, 13. Se ita la kontente ho buat neʼebé Jeová halo ka buat neʼebé nia husik atu akontese, ita presiza halo saida?
12 Se ita la kontente ho buat neʼebé Jeová halo ka buat neʼebé nia husik atu akontese, hanoin hanesan neʼe mak perigu tebes. Provérbios 19:3 hatete katak tanba ita ema la iha matenek, ida-neʼe bele book ita atu fó-sala ba Jeová kona-ba problema neʼebé ita mak kria. Tan neʼe, mai ita hanoin kona-ba buat lima neʼebé bele ajuda ita atu la sai hirus ba Jeová.
13 Hametin nafatin ita-nia relasaun ho Jeová. Se ita iha relasaun metin ho Jeová, ita sei la hirus ba nia. (Lee Provérbios 3:5, 6. d) Ita presiza tau fiar ba Jeová. Ita labele hanoin katak ita mak matenek liu fali nia, no ita mós labele tau uluk ita-nia hakarak. (Prov 3:7; Ecle 7:16) Kuandu ita iha hanoin neʼebé loos, ita sei la fó-sala ba Jeová kona-ba buat aat neʼebé akontese.
14, 15. Atu labele husik ema seluk nia liafuan negativu atu book ita, ita presiza halo saida?
14 Keta husik ema seluk nia liafuan negativu atu book ita. Ema Israel iha Moisés nia tempu iha razaun barak atu fiar katak Jeová sei lori sira toʼo rai neʼebé nia promete. (Sal 78:48-53) Maibé bainhira espiaun naʼin-sanulu mak lori informasaun ladiʼak kona-ba rai neʼe, ema Israel sira la ‘hanoin-hetan Jeová nia liman’, ka buat neʼebé Jeová halo ona ba sira. (Sal 78:42) Ita presiza hanoin beibeik kona-ba buat diʼak neʼebé Jeová halo ona mai ita, tanba ida-neʼe sei ajuda ita atu hametin ita-nia relasaun ho Jeová no la husik ema seluk nia liafuan atu haketak ita husi Jeová.—Sal 77:11, 12.
15 Saida mak bele akontese se ita iha hanoin ladiʼak kona-ba ita-nia maluk sira? Karik ida-neʼe bele hadook ita husi Jeová. (1 Joao 4:20) Porezemplu, bainhira Aarão mak hetan knaar nuʼudar amlulik boot, ema Israel komesa muramura kona-ba neʼe. Maibé Jeová haree ida-neʼe nuʼudar hahalok neʼebé sira koʼalia hasoru ninia an rasik. (Núm 17:10) Nuneʼe mós ho ita, se ita muramura kona-ba ema neʼebé Jeová uza atu halaʼo ninia serbisu iha mundu, neʼe hanesan ita muramura hasoru Jeová.—Ebr 13:7, 17.
16, 17. Tanbasá mak ita labele fó-sala ba Jeová kona-ba ita-nia problema sira?
16 Labele haluha katak Jeová nunka hamosu ita-nia problema. Iha Isaías nia tempu, maski ema Israel husik Jeová, maibé Nia nafatin hakarak ajuda sira. (Isa 1:16-19) Maski ita hasoru problema oioin, ita bele hetan kmaan hodi hatene katak Jeová sei hanoin ita no hakarak ajuda ita. (1 Ped 5:7) Liután neʼe, Jeová promete katak nia sei fó kbiit mai ita atu bele tahan hasoru susar naran deʼit.—1 Kor 10:13.
17 Kuandu ita hasoru situasaun susar neʼebé la iha justisa hanesan Job, ita presiza hanoin-hetan katak laʼós Jeová mak halo susar neʼe kona ita. Bíblia hatete katak Jeová hadomi justisa no odi buat neʼebé laloos. (Sal 33:5) Ita presiza hatudu hahalok hanesan Job nia belun Eliú, neʼebé dehan: “Maromak Forsa Boot Liu Hotu nunka halo hahalok laloos!” (Jó 34:10) Duké hamosu problema oioin, Jeová sempre fó “prezente diʼak” mai ita.—Tgo 1:13, 17.
18, 19. Tanbasá mak ita labele duvida ba Jeová?
18 Keta duvida ba Jeová. Maromak mak perfeitu, no ninia hanoin mak aas liu fali ita-nian. (Isa 55:8, 9) Se ita haraik an, ita simu duni katak ita-nia matenek latoʼo. (Rom 9:20) Baibain, ita la hatene buat hotu kona-ba situasaun neʼebé ita hasoru. Livru Provérbios mós dehan: “Ida neʼebé lori ninia kazu uluk liu mak haree hanesan loos, toʼo ema seluk mai no husu pergunta oioin ba nia.”—Prov 18:17.
19 Porezemplu, ita iha kolega diʼak ida neʼebé ita tau fiar kleur ona, no nia halo buat ruma neʼebé ita la komprende no la simu. Ita duun kedas nia ka lae? Lae. Karik ita sei hanoin uluk hodi buka-hatene ho loloos saida mak akontese ba nia. Se ita prontu atu halo hanesan neʼe ba ita-nia kolega neʼebé sala-naʼin, oinsá tan ho ita-nia Aman iha lalehan, neʼebé iha hanoin aas liu fali ita-nian!
20, 21. Tanbasá mak ita labele fó-sala ba Jeová kona-ba ita-nia problema?
20 La haluha ita-nia problema nia hun. Ita presiza hatene katak dala ruma ita rasik mak kria problema balu. (Gal 6:7) Ita labele duun fali Jeová kona-ba ita-nia sala. Tanbasá? Hanoin toʼok, ema ida lori karreta hodi halai makaʼas no ikusmai hetan dezastre. Nia bele ka lae, fó-sala ba kompañia neʼebé halo karreta? Lae duni! Hanesan neʼe mós ho Jeová. Nia fó liberdade ba ita ida-idak atu halo desizaun rasik, maibé nia mós fó matadalan kona-ba oinsá mak ita bele halo desizaun diʼak. Tan neʼe, se ita hetan susar tanba desizaun neʼebé ita mak halo, ita labele fó-sala ba Jeová, loos ka lae?
21 Klaru katak laʼós problema hotu neʼebé mosu iha ita-nia moris mak tanba ita-nia sala. Bíblia dehan: “Tempu no akontesimentu neʼebé mosu derrepente deʼit kona [ita] hotu.” (Ecle 9:11) Liután neʼe, buat aat oioin iha mundu neʼe nia hun mak Diabu Satanás. (1 Joao 5:19; Apok 12:9) Loos duni, ita-nia inimigu mak Satanás, laʼós Maromak Jeová!—1 Ped 5:8.
KETA HUSIK BUAT IDA ATU ESTRAGA ITA-NIA RELASAUN HO JEOVÁ
Josué no Caleb hetan bensaun tanba sira tau fiar ba Jeová (Haree parágrafu 22)
22, 23. Se ita sai laran-tun tanba iha problema ruma, ita presiza hanoin-hetan saida?
22 Kuandu hasoru susar ruma, hanoin-hetan Josué no Caleb nia ezemplu. La hanesan ho espiaun naʼin-sanulu, sira naʼin-rua lori informasaun diʼak kona-ba rai neʼebé Maromak promete. (Núm 14:6-9) Sira tau fiar ba Jeová. Maski nuneʼe, sira tenke laʼo-lemo rai durante tinan 40 hamutuk ho ema Israel sira seluk. Josué ho Caleb komesa muramura ka sai hirus kona-ba kastigu neʼe ka lae? Lae. Sira nafatin fiar ba Jeová, no Nia fó bensaun ba sira. Maski sira-nia maluk Israel mate iha rai-fuik maran, maibé sira naʼin-rua tama iha rai neʼebé Jeová promete. (Núm 14:30) Ita mós sei hetan Jeová nia bensaun se ita la sai kole atu halo tuir ninia hakarak.—Gal 6:9; Ebr 6:10.
23 Se ita sai laran-tun tanba iha problema ruma, ka tanba ema seluk nia sala ka ita rasik nia sala, saida deʼit mak ita bele halo? Hanoin didiʼak Jeová nia hahalok furak sira no esperansa neʼebé Nia fó mai ita. Husu ba ita-nia an: ‘Se haʼu la iha relasaun diʼak ho Jeová, haʼu-nia moris sei sai oinsá?’ Loos duni, hakbesik nafatin ba Jeová, no keta sai laran-nakali hasoru Nia!
a Deuteronômio 32:5: “Sira mak ema neʼebé halo hahalok aat; Sira laʼós ninia oan, sira-nia sala mak sira rasik nian. Sira mak jerasaun neʼebé laran-aat no makerek!”
b Deuteronômio 1:28: “Iha fatin neʼebé mak ita sei bá? Ita-nia maun sira halo ita-nia laran taʼuk hodi hatete: ‘Sira mak ema neʼebé forte liu no ain-aas liu fali ita, no sira-nia sidade neʼe boot ho moru aas toʼo lalehan no ami haree Anac nia oan iha neʼebá.’”
c Isaías 8:21: “No sira ida-idak ho terus no hamlaha sei laʼo-lemo iha rai neʼe, no tanba nia sai hamlaha no hirus, nia sei hatete aat ninia liurai no ninia Maromak nuʼudar nia hateke ba leten.”
d Provérbios 3:5, 6: “5 Tau fiar ba Jeová ho ó-nia laran tomak no labele sadere ba ó-nia matenek rasik. 6 Iha ó-nia dalan hotu fó atensaun ba nia, no nia rasik sei halo ó-nia dalan sai loos.”
