1, 2. (a) Jesus koʼalia saida kona-ba loron ikus sira? (b) Ita sei koʼalia kona-ba pergunta saida deʼit?

SE ITA mak tuur hela iha foho Oliveira leten, bele hateke momoos ba Jeruzalein nia templu husi ita-nia tuur-fatin, no rona Jesus hatoʼo hela profesia importante ida. Hanoin toʼok ita sente oinsá iha tempu neʼebá? Bainhira Jesus koʼalia hela profesia ida kona-ba futuru, Pedro, André, Tiago, no João mós tuur nonook hodi rona didiʼak ba Jesus nia liafuan ida-idak. Jesus esplika naruk ba sira kona-ba mundu aat nia rohan, no tempu neʼebé nia mós sei ukun iha Maromak nia Ukun. Nia mós konta ba sira katak iha tempu importante neʼe, ninia “atan laran-metin no matenek” mak sei reprezenta nia iha rai hodi fó ai-han espirituál iha tempu neʼebé loos ba ninia atan sira seluk.—Mateus 24:45-47.

² Tuirmai iha profesia neʼe mós Jesus hatoʼo ai-knanoik ida kona-ba feto virjen naʼin-sanulu. (Lee Mateus 25:1-13.) Agora mai ita koʼalia hamutuk pergunta tolu tuirmai kona-ba ai-knanoik neʼe: (1) Pontu importante kona-ba ai-knanoik neʼe mak saida? (2) Oinsá mak  konsellu husi ai-knanoik neʼe kona ema kose-mina sira? (3) Ita ida-idak ohin loron bele aprende saida husi Jesus nia ai-knanoik neʼe?

3. Uluk, oinsá mak ita-nia livru sira esplika kona-ba ai-knanoik feto virjen naʼin-sanulu, no neʼe bele lori rezultadu saida?

³ Hanesan iha lisaun primeiru ita koʼalia ona katak, iha tinan hirak foin liu daudauk neʼe, atan laran-metin no matenek halo mudansa uitoan-uitoan hodi esplika Bíblia nia istória sira. Sira agora fokus liu ba pontu saida mak ita bele aprende husi Bíblia nia istória, duké koʼalia kona-ba istória ida reprezenta saida. Hanesan neʼe mós ho Jesus nia ai-knanoik kona-ba feto virjen naʼin-sanulu, uluk ita-nia livru esplika ida-idak kona-ba ahi-oan, mina, no botir reprezenta saida. Maibé se ita fokus ba buat sira hanesan neʼe, karik pontu importante husi ai-knanoik neʼe sai merak, ka la moos ona. Agora mai ita haree tanbasá mak ita hatete hanesan neʼe.

4. Oinsá mak ita hatene (a) noivu mak sé? (b) virjen naʼin-sanulu mak sé?

⁴ Pontu importante husi Jesus nia ai-knanoik neʼe mak saida? Primeiru, mai ita koʼalia uluk kona-ba ema sira iha ai-knanoik neʼe. Noivu iha ai-knanoik neʼe reprezenta sé? Nia mak Jesus rasik. Tanbasá ita hatene? Tanba uluk Jesus mós refere ninia an ba noivu ida. (Lucas 5:34, 35) Oinsá ho virjen sira? Iha ai-knanoik neʼe Jesus dehan katak bainhira noivu neʼe toʼo mai, virjen sira tenkesér prontu ona ho ahi-oan neʼebé lakan hela iha sira-nia liman, neʼe mak sira-nia responsabilidade. Ida-neʼe hanesan ho liafuan sira neʼebé Jesus koʼalia ba ninia “bibi lubun kiʼik”, ema kose-mina sira: “Prepara imi-nia an no sai prontu bá no halakan imi-nia ahi-oan, no imi tenke sai hanesan ema sira neʼebé hein hela sira-nia naʼi atu fila husi festa kaben nian.” (Lucas 12:32, 35, 36) No espíritu santu mós leno apóstolu Paulo ho apóstolu João hodi kompara Kristu nia ema kose-mina hanesan virjen santu sira. (2 Korinto 11:2; Apokalipse 14:4) Husi neʼe ita bele haree katak Jesus hakarak uza ai-knanoik neʼe sai hanesan konsellu ka avizu ida ba ema kose-mina sira.

5. Jesus nia ai-knanoik koʼalia kona-ba tempu saida?

⁵ Segundu, mai ita haree toʼok ai-knanoik neʼe koʼalia kona-ba tempu saida. Iha ai-knanoik nia rohan, Jesus esplika katak tempu neʼe mak tempu “noivu toʼo mai”. (Mateus 25:10) Hanesan Livru Haklaken 15 Jullu 2013 esplika katak iha Mateus kapítulu 24 no 25, Jesus hatete ba dala ualu kona-ba tempu neʼebé nia sei mai, hodi koʼalia kona-ba tempu terus boot nian neʼebé nia sei mai atu tesi-lia no halakon mundu aat ida-neʼe. Tan neʼe, Jesus nia ai-knanoik neʼe koʼalia kona-ba tempu loron ikus sira nian neʼebé remata iha tempu terus boot nian.

6. Saida mak pontu importante husi Jesus nia ai-knanoik neʼe?

⁶ Pontu importante husi ai-knanoik neʼe mak saida? Atu hatene, hanoin fali Jesus koʼalia hela saida? Nia koʼalia hela kona-ba ninia atan neʼebé laran-metin no matenek. Atan neʼe mak ema kose-mina grupu oan ida neʼebé sei tau matan ba Kristu nia atan seluk iha loron ikus sira-neʼe. Jesus hatete ba sira katak sira tenkesér laran-metin toʼo mate. No tuirmai nia mós uza ai-knanoik neʼe hodi fó avizu ba ema kose-mina hotu katak, se sira hafolin sira-nia esperansa nuʼudar ema kose-mina ida, sira presiza matan-moris nafatin iha loron ikus sira. (Mateus 25:13) Agora mai ita haree didiʼak fali Jesus nia ai-knanoik hodi haree toʼok  oinsá mak ema kose-mina halo tuir duni Jesus nia konsellu iha ai-knanoik neʼe.

7, 8. (a) Oinsá mak virjen matenek sira bele prepara ho didiʼak? (b) Oinsá mak ema kose-mina sira bele prepara ho didiʼak?

⁷ Iha ninia ai-knanoik, Jesus dehan katak, la hanesan ho virjen beik sira, virjen neʼebé matenek prepara diʼak tiha ona ba noivu atu toʼo mai. Saida mak ajuda sira hodi hein ba noivu? Sira prontu hela deʼit no matan-moris nafatin. Feto virjen hotu iha responsabilidade atu hein ba noivu iha kalan neʼebé hakmatek. Sira presiza sunu lakan nafatin ahi-oan hodi hein ho matan-moos ba kalan tomak toʼo tempu haklalak nian toʼo mai. La hanesan ho virjen beik sira, virjen matenek naʼin-lima prepara buat hotu diʼak tiha ona, sira lori mina rezerva iha sira-nia botir no lori mós ahi-oan. Ema kose-mina sira mós halo tuir sira-nia ezemplu ka lae?

⁸ Neʼe lalika husu tan! Iha loron ikus sira-neʼe, ema kose-mina halo tuir duni buat sira neʼebé feto virjen matenek halo, sira sempre prepara didiʼak hodi halaʼo sira-nia responsabilidade toʼo hotu. Husi hahú, sira sura maten tiha ona katak atu kaer didiʼak ba sira-nia responsabilidade neʼe, sira presiza husik oportunidade atu buka rikusoin iha Satanás nia mundu neʼe. Sira fó hotu sira-nia tempu ba Jeová hodi serbí nia. Sira halo nuneʼe laʼós tanba Jeová fó oras ka loron ba sira, maibé tanba sira rasik nia domin no laran-metin mak sira hakarak halaʼo sira-nia serbisu ba Jeová no Jesus. Sira laran-metin tebetebes. Uitoan mós sira lakohi atu halo tuir mundu aat nia hahalok, ka matan kaan ba rikusoin. Sira mós sees husi hahalok foʼer ka buka diʼak ba sira-nia an deʼit. Oras haree hanesan noivu sei toʼo mai tarde mós, sira hein la book an, sira lakan nafatin hanesan ahi-oan neʼebé fó naroman.—Filipe 2:15.

9. (a) Jesus fó avizu dehan saida mak bele halo ema sai matan-dukur? (b) Ema kose-mina sira halo saida bainhira sira haree sinál balu neʼebé hatudu katak noivu atu mai ona? (Haree mós nota iha kraik.)

⁹ Hahalok seluk neʼebé ajuda feto virjen sira hodi bele prepara didiʼak mak matan-moris nafatin. Kalan boot nakukun no hakmatek bele halo ema kose-mina sira-nia matan-kulit todan ka lae? Jesus hatete katak bainhira feto virjen naʼin-sanulu hein hanesan noivu neʼe seidauk toʼo mai deʼit, “sira hotu sai matan-dukur no toba” tiha. Jesus hatene nanis ona katak maski ema iha hakarak neʼebé forte husi laran, maibé tanba fraku, ema neʼe bele monu. Maski Jesus la fó avizu neʼe iha kedas ema kose-mina sira-nia oin, maibé sira halo tuir Jesus nia avizu neʼe hodi hakaʼas an atu bele matan-moris nafatin. Iha ai-knanoik neʼe, feto virjen hotu book an bainhira ema hakilar katak: “Noivu mai ona!” Maibé, sira neʼebé matan-moris deʼit mak bele tahan toʼo rohan. (Mateus 25:5, 6; 26:41) Ohin loron, bainhira ema kose-mina sira haree kona-ba sinál neʼebé hatudu katak noivu atu mai ona, sira mós prepara an didiʼak no tahan toʼo rohan atu simu noivu neʼe. * (Haree nota iha kraik.) Maibé, ai-knanoik neʼe koʼalia liuliu kona-ba tempu importante ida. Tanbasá mak hatete hanesan neʼe?

10. Feto virjen matenek la fó ajuda ba feto virjen beik sira bele hamosu pergunta saida?

¹⁰ Iha  ai-knanoik nia rohan, feto virjen beik husu mina ba feto virjen matenek sira. Maibé, virjen matenek sira la fó mina atu ajuda sira. (Lee Mateus 25:8, 9.) Neʼe hamosu pergunta ida: ‘Bainhira loos mak ema kose-mina lakohi fó ajuda ba ema neʼebé presiza ajuda?’ Atu hetan resposta, mai ita koʼalia fali kona-ba tempu. Tempu Noivu Jesus toʼo mai atu tesi lia refere ba tempu besik terus boot nia rohan. Se nuneʼe, ita mós bele dehan katak virjen sira koʼalia ba malu refere ba saida mak akontese iha tempu besik terus boot nia rohan. Ita hatete nuneʼe tanba iha tempu neʼebá, ema kose-mina sira simu ona sira-nia marka ikus nian.

11. (a) Saida mak sei akontese iha tempu neʼebé foin atu tama ba terus boot? (b) Tanbasá mak feto virjen matenek haruka feto virjen beik sira ba buka fali ema neʼebé faʼan mina?

¹¹ Nuneʼe, Entaun, tempu terus boot foin atu hahú, ema kose-mina hotu neʼebé laran-metin tenkesér simu ona sira-nia marka ikus nian atu bá lalehan. (Apokalipse 7:1-4) Se ida-neʼe mak akontese, sira-nia fatin bá lalehan nian mós metin ona. Maibé, saida mak bele akontese ba ema kose-mina sira neʼebé la laran-metin, sira neʼebé sai dukur iha tempu antes terus boot hahú? Sira bele lakon sira-nia esperansa atu bá lalehan no sira mós bele la simu marka ikus nian. Iha tempu terus boot hahú, karik ema kose-mina seluk troka tiha sira ona. Bainhira terus boot hahú, karik sira sei hakfodak hodi haree katak Babilónia Boot lakon ona. Karik sira foin matan-moos hodi haree katak noivu toʼo tiha mai ona. Iha oras sira hadeer tarde husi toba, sira sei husu ajuda makaʼas tebes. Tuirmai, saida mak sei akontese? Iha ai-knanoik laran, feto virjen matenek lakohi fó mina atu ajuda sira, maibé haruka fali sira bá sosa husi ema faʼan mina sira. Hanoin toʼok, iha kalan boot nakukun hanesan neʼe sira bele buka-hetan ema neʼebé faʼan mina ka lae? Tarde ona, la iha ema faʼan ona.

12. (a) Iha tempu durante terus boot nian, saida mak sei akontese ba ema kose-mina neʼebé la laran-metin tan antes tempu simu marka ikus nian? (b) Ikusmai saida mak sei akontese ba sira?

¹² Hanesan neʼe mós iha tempu durante terus boot nian, ema kose-mina neʼebé laran-metin la bele fó ajuda ba sira neʼebé la laran-metin tan. Tanba, se toʼo tempu neʼebá, neʼe tarde ona. Entaun, saida mak sei akontese ba sira? Jesus esplika katak bainhira virjen beik sira bá hela halo buat seluk, “noivu toʼo mai, no feto virjen sira neʼebé prontu ona tama hamutuk ho noivu ba festa kaben nian, no tuirmai odamatan taka tiha”. Bainhira Kristu toʼo mai ho glória iha tempu terus boot atu besik ona remata, nia sei lori ninia ema kose-mina neʼebé laran-metin sira bá lalehan. (Mateus 24:31; 25:10; João 14:1-3; 1 Tesalónika 4:17) Ba ema kose-mina neʼebé la laran-metin tan, sira neʼebé hanesan feto virjen beik sira, odamatan taka ona ba sira. Karik sira sei hakilar: “Naʼi, naʼi, loke odamatan ba ami!” Maibé sira sei rona deʼit liafuan hanesan ema bibi-timur sira rona iha tempu julgamentu nian, neʼe mak: “Haʼu hatete loloos ba imi, haʼu la hatene imi.” Koitadu tebes ba ema sira-neʼe!—Mateus 7:21-23; 25:11, 12.

13. (a) Tanbasá mak Jesus nia liafuan laʼós atu hatete katak ema kose-mina barak mak sei la laran-metin tan? (b) Tanbasá mak ita bele dehan katak Jesus mós iha konfia ba ema kose-mina sira? (Haree dezeñu iha pájina 12.)

¹³ Entaun, se ita haree fali liafuan sira husi leten, ita bele halo rezumu katak Jesus dehan ema kose-mina sira, barak mak sei monu no ikusmai, presiza  troka fali sira, hanesan neʼe ka lae? Lae, tanba iha Mateus 24, bainhira Jesus hatete ba atan laran-metin no matenek sira atu labele sai atan neʼebé aat, neʼe hanesan avizu deʼit, laʼós atu dehan katak sira sei sai aat duni. Hanesan neʼe mós ho ai-knanoik kona-ba feto virjen naʼin-sanulu, Jesus atu fó avizu deʼit ba ema kose-mina sira. Ho ai-knanoik neʼe, nia hatudu katak ema kose-mina ida-idak iha kbiit tomak atu hili rasik hodi sai prontu no matan-moris nafatin, ka hili atu moris tuir hahalok beik sira hodi la laran-metin tan. Espíritu santu mós leno apóstolu Paulo hodi fó avizu tan hanesan neʼe ba ema kose-mina sira. (Lee Ebreu 6:4-9; kompara ho Deuteronômio [Ulangan] 30:19.) Apóstolu Paulo nia avizu makaʼas tebes, maibé nia mós hatudu fiar ba irmaun-irmán sira katak buat “neʼebé diʼak liu” hein hela sira iha futuru. Hanesan neʼe mós, Jesus nia avizu iha ninia ai-knanoik fó konfiansa mós ba ema kose-mina sira. Jesus fiar katak sira bele kaer metin ba sira-nia laran-metin toʼo sira simu sira-nia kolen furak!

14. Oinsá mak “bibi seluk” mós bele aprende husi virjen naʼin-sanulu nia ezemplu sira?

¹⁴ Maski Jesus hatoʼo ninia ai-knanoik neʼe kona-ba ema kose-mina sira, maibé neʼe la dehan katak ai-knanoik neʼe la aplika ba Kristu nia “bibi seluk”. (João 10:16) Tanba pontu importante husi ai-knanoik neʼe mak: “Matan-moris nafatin bá.” Entaun, ema kose-mina deʼit mak presiza matan-moris ka lae? Jesus hatete nuneʼe: “Buat neʼebé haʼu hatete ba imi, haʼu hatete mós ba ema hotu: Matan-moris nafatin bá.” (Marcos 13:37) Jesus hakarak ema kristaun hotu atu prepara sira-nia laran didiʼak hodi serbí ho laran-metin no matan-moris iha dalan neʼebé hanesan. Tan neʼe mak ita ema kristaun hotu tenkesér halo tuir ema kose-mina sira-nia ezemplu hodi matan-moris nafatin no tau uluk serbisu haklaken iha ita-nia moris. Feto virjen beik sira-nia ezemplu mós fó avizu ita kona-ba buat ida. Sira husu mina husi feto virjen matenek, maibé la hetan. Neʼe fó-hanoin ita katak, la iha ema ida mak bele sai fali laran-metin ba ita, ema seluk la bele kaer metin lia-loos ba ita, ka ema seluk la bele sai matan-moris ba ita. Ita ida-idak mak presiza hatán ba Jeová nia Juíz, Jesus Kristu. Ita tenkesér prontu ona, tanba nia besik mai ona!

15. Tanbasá mak Kristu ho ninia noiva nia kazamentu importante tebes ba ema kristaun hotu?

¹⁵ Situasaun iha Jesus nia ai-knanoik neʼe tuir loloos koʼalia kona-ba kazamentu ida. No kazamentu neʼe importante tebes ba ema kristaun hotu, tanba bainhira funu Armajedón hotu tiha, ema kose-mina sira sei sai Kristu nia noiva iha lalehan. (Apokalipse 19:7-9) Ida-neʼe sei lori bensaun ba ema hotu iha rai. Tanbasá? Tanba ho kazamentu neʼe mak sira sei forma governu perfeitu ida ba mundu tomak. Tan neʼe mai ita hotu, atu ita-nia esperansa iha lalehan ka rai, ita hakarak rai hela, no keta haluha liafuan sira husi Jesus nia ai-knanoik iha ita-nia laran. Mai ita hotu sai prontu ona hodi prepara didiʼak ita-nia laran, hamriik metin no matan-moris, hodi ita bele simu futuru furak neʼebé Jeová prepara ona atu fó mai ita!