Hein nafatin bá!
“Maski neʼe demora, hein nafatin nia bá!”—HABACUQUE (HABAKUK) 2:3.
KNANANUK: 32, 45
1, 2. Husi uluk toʼo agora, Jeová nia povu sempre hein saida? Fó toʼok ezemplu.
EMA neʼebé adora Jeová sempre hakarak atu haree buat hotu neʼebé Bíblia fó-hatene nanis ka profesia sira sai loos. Porezemplu, profeta Jeremias fó sai profesia ida katak ema Babilónia sei harahun Judá no buat neʼe sai loos duni iha tinan 607 molok Kristu. (Jeremias [Yeremia] 25:8-11) Isaías mós fó-hatene nanis katak Jeová sei hadiʼa fali rai neʼe, nia hatete: “Ksolok ba ema hotu neʼebé hein ba nia.” (Isaías [Yesaya] 30:18) Bainhira koʼalia kona-ba saida mak Jeová sei halo ba ninia povu, Miquéias dehan ba ninia an: “Haʼu sei hein nafatin ba Jeová.” (Miquéias [Mikha] 7:7) Ezemplu seluk tan mak tinan atus ba atus nia laran, Jeová nia atan sira hein la baruk atu haree profesia kona-ba Mesias ka Kristu sai loos.—Lucas 3:15; 1 Pedro 1:10-12. * (Haree nota iha kraik.)
2 Maromak nia atan ohin loron mós hein atu haree profesia seluk kona-ba Mesias atu sai loos, tanba profesia balu seidauk sai loos . Porezemplu, lakleur tan Jeová sei uza Mesias nia Ukun atu halakon ema aat hodi susar iha mundu aat neʼe sei laiha tan, no nia mós sei salva ninia povu husi mundu neʼebé Satanás ukun daudauk neʼe. (1 João 5:19) Tan neʼe, mai ita hein ho matan-moris ba Jeová nia loron, tanba loron neʼe besik ona atu mai.
3. Se ita mak ema neʼebé hein ba tinan barak ona atu haree mundu nia rohan toʼo mai, karik ita bele komesa iha hanoin saida?
3 Nuʼudar Jeová nia atan, ita hakarak tebes atu haree ninia hakarak “sai loos iha rai, hanesan iha lalehan”. (Mateus 6:10) Maibé, se ita mak ema neʼebé hein ba tinan barak ona atu haree mundu nia rohan toʼo mai, karik ita bele komesa hanoin, ‘Tanbasá ita presiza hein nafatin ba mundu nia rohan atu toʼo mai?’
TANBASÁ ITA HEIN NAFATIN?
4. Razaun importante liu ba ita atu matan-moris nafatin mak saida?
4 Bíblia anima ita atu hein nafatin tanba mundu aat neʼe sei lakon duni, tan neʼe mak Jesus hatete ba ita atu “matan-moris nafatin bá”. (Mateus 24:42; Lucas 21:34-36) Ida-neʼe mós razaun ida mai ita atu hein tanba neʼe Jesus nia mandamentu! Jeová nia organizasaun mós sempre fó-hanoin ita liuhusi livru sira atu “hein no kontinua hanoin-hetan kona-ba Jeová nia loron” no hanoin nafatin kona-ba esperansa mundu foun neʼebé Maromak promete mai ita.—Lee 2 Pedro 3:11-13.
5. Tanbasá mak importante tebes mai ita ohin loron atu matan-moris nafatin?
5 Se Jesus nia dixípulu sira iha tempu uluk mak presiza hein ba Jeová nia loron, sá tan ho ita ohin loron. Tanbasá? Tanba ita moris daudaun iha tempu neʼebé Jesus ukun ona iha lalehan. Sinál sira neʼebé akontese iha tinan 1914 hatudu duni katak Jesus ukun daudauk. Porezemplu, komesa husi tinan 1914, situasaun mundu neʼe sai aat duni ba daudauk, no serbisu haklaken mós sei habelar toʼo mundu tomak. Ho sinál sira-neʼe, ita hatene katak ita tama ona ba tempu neʼebé Bíblia hatete katak “mundu neʼe atu hotu”. (Mateus 24:3, 7-14) Tanba Jesus la hatete katak tempu neʼe badak ka naruk, tan neʼe mak ita tenke prontu no matan-moris nafatin.
6. Tanbasá mak ita la hakfodak atu haree katak kondisaun iha mundu neʼe sei sai aat liután iha futuru?
6 Karik ita bele hanoin: Antes “mundu neʼe atu hotu”, karik kondisaun iha mundu tenkesér sai aat liu tiha lai, mak ninia rohan toʼo mai. Neʼe loos ka lae? Bíblia hatete duni katak “iha loron ikus sira”, ema aat sei sai aat liután. (2 Timóteo 3:1, 13; Mateus 24:21; Apokalipse 12:12) Tan neʼe mak ita la hakfodak atu haree katak kondisaun iha mundu neʼe sei sai aat liután iha futuru.
7. Mateus 24:37-39 koʼalia saida kona-ba loron-ikus sira-nia kondisaun?
7 Maibé tuir ita-nia hanoin, mundu neʼe sei sai aat toʼo oinsá mak “terus boot” foin hahú? (Apokalipse 7:14) Porezemplu, ita sei haree funu akontese iha nasaun ida-idak, uma hotu hahán laiha, ema hotu sai moras, hanesan neʼe ka lae? Se situasaun mak sai hanesan neʼe duni, ema sira neʼebé la fiar Bíblia mós sei rekoñese katak buat neʼebé Bíblia hatete mak loos, loos ka lae? Maibé, Jesus dehan katak ema barak sei la interese kona-ba saida mak akontese iha mundu, sira preokupa deʼit ho sira-nia moris loroloron nian toʼo loron ida sira sei baku sira-nia reen-toos, maibé tarde ona. (Lee Mateus 24:37-39.) Tanba razaun husi eskritura sira-neʼe mak ita fiar katak mundu nia kondisaun sei la sai aat toʼo ema hotu tenke rekoñese katak neʼe mak mundu nia rohan duni.—Lucas 17:20; 2 Pedro 3:3, 4.
8. Ema neʼebé rona ba Jesus hodi “matan-moris nafatin” hatene kona-ba saida?
8 Se nuneʼe, tanbasá mak Jesus fó sinál sira? Sinál sira neʼebé Jesus fó, neʼe atu ajuda ninia dixípulu atu atensaun hodi “matan-moris nafatin” iha sira-nia moris tomak. (Mateus 24:27, 42) Loos duni, komesa husi tinan 1914, sinál sira ida-idak komesa sai loos. Ida-neʼe hatudu ho momoos mai ita katak ita moris hela iha tempu neʼebé “mundu neʼe atu hotu” ona. Hela deʼit tempu uitoan Satanás nia mundu aat neʼe sei remata.
9. Tanba razaun saida deʼit mak ita hakarak hein toʼo mundu nia rohan toʼo mai?
9 Entaun, tanbasá mak ohin loron ema kristaun tenkesér hein nafatin? Tanba ita hakarak halo tuir Jesus Kristu nia mandamentu. No mós tanba ita komprende husi sinál sira katak Jesus ukun daudauk ona. Ita hakarak hein nafatin laʼós tanba fiar ba ema, maibé tanba ita iha evidénsia barak husi eskritura sira neʼebé hatudu katak mundu nia rohan besik ona, neʼe mak book ita atu neon-moos, matan-moris nafatin toʼo mundu nia rohan toʼo mai.
TOʼO BAINHIRA?
10, 11. (a) Tanbasá mak Jesus hatete ba ninia dixípulu sira “matan-moris nafatin bá”? (b) Jesus hatete saida ba ninia dixípulu sira se sira sente katak mundu nia rohan sei mai tarde uitoan? (Haree dezeñu iha pájina 14.)
10 Ema balu hein ba tempu kleur ona. Maibé ita lakohi husik tempu neʼebé liu daudaun atu halo ita laiha pasiénsia atu hein tan. Ita tenke prontu nafatin toʼo tempu neʼebé Jesus mai atu halakon mundu aat neʼe. Hanoin nafatin kona-ba Jesus nia liafuan neʼebé nia fó ba ninia dixípulu sira: “Kontinua haree bá, no matan-moris nafatin bá, tanba imi la hatene tempu neʼebé Maromak hili tiha ona. Ida-neʼe hanesan mane ida neʼebé laʼo ba rai seluk no husik hela ninia uma ba atan sira atu tau matan no fó sira knaar ida-idak. No nia haruka ema neʼebé hein odamatan atu matan-moris nafatin. Tan neʼe, matan-moris nafatin bá, tanba imi la hatene bainhira mak Uma-Naʼin sei mai, iha kalan, iha kalan fahe-rua, ka kuandu manu kokoreek, ka iha dadeer-saan nakukun, atu nuneʼe kuandu nia mai derrepente deʼit, nia la hetan imi toba hela. Buat neʼebé haʼu hatete ba imi, haʼu hatete mós ba ema hotu: Matan-moris nafatin bá.”—Marcos 13:33-37.
11 Tanba ita hatene katak Jesus komesa ukun husi tinan 1914, neʼe dehan katak mundu nia rohan bele toʼo mai iha tempu naran deʼit. Tan neʼe ita hakarak prepara an didiʼak hodi haklaken badinas liután. Jesus mós dehan katak karik nia sei toʼo tarde uitoan, iha tempu “manu kokoreek, ka iha dadeer-saan nakukun”. Se nuneʼe, ita presiza halo saida? Jesus dehan: “Matan-moris nafatin bá.” Tan neʼe mak maski ita sente katak ita hein ona ba tempu kleur, maibé neʼe la dehan katak mundu nia rohan sei dook ka toʼo ita mate mós nia seidauk mai.
12. Saida mak Habacuc husu ba Jeová, no oinsá mak Jeová hatán ba nia?
12 Hanoin toʼok kona-ba profeta Habacuc, nia haklaken no hein ba Jeruzalein atu monu ba tempu kleur ona. Antes ninia tempu, profeta barak mós fó avizu ba tinan barak ona katak Jeruzalein sei monu. Habacuc bele haree ho matan katak ema aat aumenta barak liután no justisa laiha tan. Tan neʼe nia husu ba Jeová: “Oh, Jeová, ba tempu hira mak haʼu tenke bolu atu husu ajuda?” Maski Jeová la fó-hatene ba nia bainhira loos mak buat hotu nia rohan sei toʼo mai, maibé Jeová promete ba nia, katak “Nia sei la tarde”. Jeová mós hatete ba nia atu “hein nafatin nia bá”.—Lee Habacuque (Habakuk) 1:1-4; 2:3. *
13. Se la kuidadu, Habacuc bele hanoin oinsá, no tanbasá mak hanoin hanesan neʼe perigu ba nia?
13 Hanoin toʼok se Habacuc mak hanoin: ‘Haʼu baruk ona atu rona kona-ba Jeruzalein sei naksobu, tanba haʼu rona tinan barak ona. Oinsá se tempu neʼe sei kleur? Se hanesan neʼe, karik la matenek ba haʼu atu haklaken beibeik katak Jeruzalein nia rohan sei akontese derrepente deʼit, karik diʼak husik ema seluk mak haklaken deʼit.’ Se Habacuc mak iha hanoin hanesan neʼe iha tempu neʼebá, karik nia bele lakon ninia relasaun diʼak ho Jeová, no karik nia mós sei lakon ninia moris bainhira Babilónia harahun Jeruzalein!
14. Tanbasá mak ita bele fiar katak se ita mak hein nafatin, ita sei la hein saugati deʼit?
14 Imajina toʼok se ita mak tama ona bá mundu foun, ita sei haree katak buat hotu neʼebé Jeová hatete kona-ba loron ikus sira sai loos hotu. Hanoin hanesan neʼe sei halo ita tau fiar liután ba Jeová no ba ninia promesa sira. (Lee Josué [Yosua] 23:14. *) Ita agradese duni ba Maromak, tanba nia arranja ona tempu atu halakon mundu aat neʼe no tanba nia sempre fó-hanoin ita atu hein nafatin.—Apóstolu 1:7; 1 Pedro 4:7.
HEIN NO HAKLAKEN NAFATIN!
Ita haklaken hela ho badinas ka lae? (Haree parágrafu 15)
15, 16. Tanbasá mak ita hakarak hakaʼas an atu haklaken iha loron ikus sira-neʼe?
15 Jeová nia organizasaun sei kontinua fó-hanoin ita atu tau fokus hodi serbí Jeová. Fó-hanoin neʼe laʼós atu book ita serbí Jeová ho badinas deʼit, maibé mós atu ajuda ita matan-moris nafatin ba sinál sira neʼebé hatudu katak Jesus besik ona atu mai. Tan neʼe mak ita tenke tau uluk Jeová no ninia Ukun iha ita-nia moris hodi haklaken nafatin ho badinas.—Mateus 6:33; Marcos 13:10.
16 Irmán ida hatete: “Liuhusi haklaken kona-ba Maromak nia Ukun mak ita . . . bele ajuda atu salva ema husi mate bainhira mundu neʼe remata.” Nia rasik hatene tanbasá mak hetan salvasaun importante tebes. Tanba uluk, iha tinan 1945, nia ho ninia laʼen saʼe ró-ahi boot ida naran Wilhelm Gustloff no ró neʼe mout iha tasi. Dezastre neʼe mak dezastre boot tebes tanba ema rihun ba rihun mate iha tasi laran. Maibé nia ho ninia laʼen la mate. Nia sei hanoin-hetan iha feto ida iha tempu neʼebé ró neʼe mout daudauk, feto neʼe tanis ba ninia sasán sira hodi dehan: “Haʼu-nia mala! Haʼu-nia mala! Haʼu-nia korrente sira! Haʼu haluha hela haʼu-nia korrente sira iha ró laran. Buat sira-neʼe lakon hotu ona!” Maibé iha ema balu la hanesan neʼe, sira fó an ba mate hodi bá salva ema seluk neʼebé mout hela iha tasi laran neʼebé malirin tebes. Ita hakarak halo tuir duni sira atu hakaʼas an ajuda ema. Ita hakarak hanoin nafatin katak serbisu haklaken mak urjente tebes, no ita hakarak ajuda ema seluk atu hetan salvasaun husi mundu aat neʼe, tanba agora seidauk tarde.
Ita halo desizaun ho matenek ka lae atu laiha buat ida mak bele halo ita haluha katak tempu neʼe mak tempu urjente tebes? (Haree parágrafu 17)
17. Ita iha razaun saida hodi fiar katak mundu nia rohan bele toʼo mai iha tempu naran deʼit?
17 Situasaun iha mundu neʼe hatudu ho momoos ona katak Bíblia nia profesia kona-ba mundu aat nia rohan besik ona atu mai. Tan neʼe, ita labele hanoin katak tempu sei barak toʼo tempu neʼebé “dikur sanulu” no “animál fuik” ataka Babilónia Boot, ka relijiaun falsu hotu. (Apokalipse 17:16) Tanba Maromak mak sei “tau ninia hanoin iha sira-nia laran” atu sira bá ataka relijiaun falsu sira, no ida-neʼe bele akontese lalais deʼit no iha tempu naran deʼit! (Apokalipse 17:17) Satanás nia mundu aat nia rohan besik ona, tan neʼe mak ita hakarak rona ba Jesus nia avizu neʼebé dehan: “Kuidadu didiʼak imi-nia an bá, atu nuneʼe imi-nia laran la todan tanba han demais no hemu barak, no hanoin resin kona-ba moris neʼe, no derrepente deʼit loron neʼe monu ba imi hanesan lasu ida.” (Lucas 21:34, 35; Apokalipse 16:15) Tan neʼe, mai ita serbí Jeová ho urjente nafatin, no tau fiar ba nia tanba nia sei “salva sira neʼebé mak hein nafatin bá nia”.—Isaías (Yesaya) 64:4.
18. Lisaun tuirmai sei koʼalia kona-ba saida?
18 Nuʼudar ita hein daudaun atu haree mundu aat neʼe nia rohan, mai ita fó atensaun ba dixípulu Judas nia liafuan: “Maluk doben sira, hametin imi-nia fiar neʼebé santu no halo orasaun tuir espíritu santu. Hodi nuneʼe, imi bele hela nafatin iha Maromak nia domin, nuʼudar imi hein ita Naʼi Jesus Kristu nia laran-sadiʼa neʼebé lori ita ba moris rohan-laek.” (Judas 20, 21) Maibé, oinsá mak ita hatudu katak ita moris hodi hein ba mundu foun neʼebé Maromak promete mai ita no ita hakarak duni atu moris iha neʼebá? Lisaun tuirmai sei koʼalia kona-ba tópiku ida-neʼe.
^ par. 1 Atu haree profesia sira kona-ba Mesias no oinsá mak sira sai loos, haree livru Tuir Loloos, Saida mak Bíblia Hanorin? pájina 231.
^ par. 12 Habacuque 1:1-4: “1 Avizu neʼebé profeta Habacuc simu husi vizaun ida: 2 Oh, Jeová, ba tempu hira mak haʼu tenke bolu atu husu ajuda, no Ita la rona haʼu? Ba tempu hira mak haʼu sei bolu Ita atu Ita salva haʼu husi violénsia, no Ita la salva haʼu? 3 Tanbasá mak Ita halo haʼu haree buat neʼebé aat? No tanbasá mak Ita husik ema hetan terus? Tanbasá mak naʼok no violénsia mosu iha haʼu-nia oin? No tanbasá mak ema haksesuk malu no diskute malu nafatin? 4 Tan neʼe lei mate hotu, no justisa nunka iha tan. Tanba ema aat mak haleʼu ema laran-loos sira; tan neʼe mak justisa laʼo la loos ona.”
Habacuque 2:3: “Tanba vizaun neʼe ba tempu neʼebé deside tiha ona, no neʼe halai toʼo rohan ho ansi, no neʼe sei la koʼalia bosok. Maski neʼe demora, hein nafatin nia bá; tanba nia sei sai loos duni. Nia sei la tarde.”
^ par. 14 Josué 23:14: “Rona didiʼak! Haʼu besik ona atu mate, no imi hatene ho imi-nia laran tomak no ho imi-nia moris tomak katak husi liafuan diʼak hotu neʼebé Jeová imi-nia Maromak promete ba imi, la iha ida mak la sai loos. Sira hotu sai loos ona ba imi. La iha liafuan ida neʼebé la sai loos.”
