1, 2. Ema balu hanoin oinsá kona-ba Maromak?

EMA barak sente katak buat neʼebé ita halo la iha ligasaun ho Maromak. Sira sente katak Maromak la iha interese ba buat neʼebé akontese iha ema nia moris. Porezemplu, bainhira anin-fuik Haiyan estraga rai ida iha rai-Filipinas iha Novembru 2013, xefe husi sidade boot ida dehan: “Karik Maromak haluha ona ita.”

² Ema balu fali hanoin katak Maromak la bele haree buat neʼebé sira halo daudaun. (Isaías [Yesaya] 26:10, 11; 3 João 11) Kona-ba ema sira-neʼe mak apóstolu Paulo hatete: “Sira lakohi atu hatene Maromak ho didiʼak, . . . sira nakonu ho buat hotu neʼebé la loos, buat aat, kaan-teen, hahalok aat.”—Roma 1:28, 29.

3. (a) Ita bele husu pergunta saida deʼit ba ita-nia an? (b) Iha Bíblia laran, “Maromak nia liman” refere ba saida?

³ Oinsá ho ita? Ita-nia hanoin la hanesan ho ema sira-neʼe. Tanba ita hatene katak Maromak hatene buat hotu neʼebé ita halo daudaun. Maibé ita mós fiar katak Jeová iha interese ba buat neʼebé ita halo daudaun ka lae? Ita nota duni Maromak nia liman mak ajuda ita-nia moris ka lae? Iha Bíblia laran, liafuan “Maromak nia liman” baibain refere ba Maromak nia forsa ka kbiit. Bíblia mós dehan katak Maromak uza ninia liman hodi ajuda ninia atan no halakon ninia inimigu  hotu. (Lee Deuteronômio [Ulangan] 26:8. *) Jesus hatete katak kontente ba ema neʼebé “haree Maromak”. (Mateus 5:8) Atu hatene Jesus nia liafuan katak sá, mai ita haree toʼok ezemplu balu husi Bíblia kona-ba ema neʼebé nota ona Maromak nia liman ajuda sira-nia moris no sira neʼebé lakohi rekoñese forsa husi Maromak nia liman. Bainhira ita koʼalia kona-ba ezemplu sira-neʼe, hanoin toʼok oinsá mak ita-nia fiar bele ajuda ita atu haree Maromak nia liman iha ita-nia moris.

4. Oinsá mak ita hatene katak ema Izraél nia inimigu sira lakohi rekoñese Maromak nia forsa?

⁴ Iha tempu uluk, ema barak rona no bele haree oinsá mak Maromak uza ninia liman hodi ajuda ema Izraél. Porezemplu, Jeová uza milagre hodi lori ema Izraél sai husi Ejitu, no nia mós halakon liurai barak hodi proteje nasaun Izraél. (Josué [Yosua] 9:3, 9, 10) Maski kuaze liurai hotu husi mota Jordaun parte oeste sorin rona no haree kona-ba buat sira-neʼe, sira nafatin “bolu malu hamutuk atu halo funu hasoru Josué no ema Izraél”. (Josué [Yosua] 9:1, 2) No iha tempu neʼebé sira funu daudaun hasoru ema Izraél, sira bele haree katak Maromak nia liman mak hamutuk ho ema Izraél sira, tanba Jeová mak haruka “loro-matan hamriik iha fatin, no fulan mós la book an toʼo nasaun neʼe oho hotu ninia inimigu”. (Josué [Yosua] 10:13) Maibé Jeová husik ema Izraél nia inimigu sira-nia laran “sai toʼos” hodi sira halo funu hasoru nasaun Izraél”. (Josué [Yosua] 11:20) Tanba sira lakohi rekoñese katak Jeová mak hamutuk ho Izraél, tan neʼe inimigu hotu lakon funu hasoru ema Izraél.

5. Liurai aat Akabe lakohi rekoñese saida?

⁵ Ezemplu ida tan tuirmai mak kona-ba liurai aat Akabe. Nia mós iha oportunidade barak hodi haree forsa husi Maromak nia liman. Elias hatete ba nia: “Se haʼu-nia liafuan la sai, mahon-been ka udan mós sei la tun!” (1 Reis [Raja-Raja] 17:1) Maski liafuan sira-neʼe mai husi Jeová, maibé Akabe lakohi simu ninia liafuan. Tempu seluk Elias halo tiha orasaun, Akabe haree ahi tun husi lalehan hodi han buat neʼebé Elias hasaʼe. Depois, Elias hatete ba nia katak Jeová sei halo udan tun fali, no nia hatete ba Akabe: “Bá ona, nuneʼe udan boot labele hanetik ó!” (1 Reis [Raja-Raja] 18:22-45) Maski Akabe haree hotu milagre sira-neʼe, maibé nia nafatin lakohi rekoñese katak forsa sira-neʼe mai husi Maromak. Ezemplu sira-neʼe hanorin ita lisaun importante ida, neʼe mak, bainhira ita haree Jeová ajuda daudaun ita, ita tenke rekoñese katak neʼe husi Jeová nia forsa duni.

6, 7. Ema Gibeon no Rahab rekoñese saida?

⁶ Ema balu, hanesan ema Gibeon sira, maski sira mós iha situasaun neʼebé hanesan ho liurai aat sira, maibé sira rekoñese Maromak nia forsa. Porezemplu, bainhira nasaun sira seluk halo funu hasoru nasaun Izraél, ema Gibeon sira mai hodi halo dame ho ema Izraél. Tanbasá? Sira dehan: “Ita-nia atan sira-neʼe mai . . . tanba Jeová imi-nia Maromak nia naran, tanba ami rona ona kona-ba ninia naran boot no buat hotu neʼebé nia halo.” (Josué [Yosua] 9:3, 9, 10) Sira matenek tanba sira rekoñese duni katak Jeová mak funu ba nasaun Izraél.

⁷ Rahab mós ezemplu ida tan husi ema neʼebé rekoñese Maromak nia forsa. Nia rona ona kona-ba Jeová mak lori ema Izraél sira sai husi Ejitu, tan neʼe nia hatete ba espiaun naʼin-rua husi Izraél: “Haʼu hatene duni katak Jeová sei fó rai neʼe ba imi.” Maski Rahab hatene katak hatudu fiar ba Jeová sei lori perigu ba ninia moris, maibé nia fiar nafatin katak Jeová sei salva nia ho ninia família hotu.—Josué (Yosua) 2:9-13; 4:23, 24.

8. Oinsá mak ema Izraél balu hatudu katak sira rekoñese forsa husi Jeová nia liman?

⁸ Bainhira Jeová halo ahi han sakrifísiu neʼebé  Elias hasaʼe, ema Izraél balu mós iha neʼebá. Maibé sira la hanesan ho liurai aat Akabe, sira rekoñese katak neʼe mak Jeová nia forsa duni. Tan neʼe mak bainhira sira haree ahi husi Jeová tun husi lalehan, sira dehan: “Jeová mak Maromak neʼebé loos!” (1 Reis [Raja-Raja] 18:39) Sira bele haree ho momoos duni katak neʼe mak forsa husi Jeová nia liman!

9. Oinsá mak ita bele hatene Jeová ajuda daudaun ita-nia moris?

⁹ Ezemplu diʼak no ezemplu aat husi buat neʼebé ita foin aprende ajuda duni ita atu hatene oinsá mak bele “haree” Maromak nia liman. Bainhira ita hatene didiʼak Jeová ho ninia hahalok diʼak sira, neʼe hanesan ita bele haree ninia liman ajuda ita. Ita hakarak duni atu rekoñese forsa husi Jeová nia liman neʼebé nia uza hodi ajuda ninia povu sira. Maibé, ita iha prova saida atu bele fiar katak Jeová ajuda daudaun ninia povu sira ohin loron?

10. Saida mak hatudu katak Jeová ajuda daudaun ninia povu ohin loron? (Haree foto iha pájina 4.)

¹⁰ Ita iha razaun barak atu fiar duni katak Jeová ajuda daudaun ninia povu ohin loron. Ita lee dala barak ona kona-ba ema balu neʼebé halo tiha orasaun husu Jeová nia ajuda, tuirmai Jeová hatán duni sira-nia orasaun. (Salmo [Mazmur] 53:2) Iha rai-Filipinas, iha illa kiʼik ida, Allan haklaken hela husi uma ba uma no nia koʼalia ba feto ida. Derrepente feto neʼe tanis. Allan dehan: “Afinál iha dadeer-saan neʼe, feto neʼe halo hela orasaun ba Jeová atu husu nia haruka ninia Testemuña bá buka nia. Nia estuda ona Bíblia ho Testemuña sira bainhira nia sei joven hela. Maibé bainhira nia kaben, nia muda mai illa neʼe no la hetan tan Testemuña ida. Tanba Maromak hatán lalais ba ninia orasaun, neʼe kona tebes ninia laran toʼo halo nia tanis.” Husi tempu neʼe la toʼo tinan ida nia mós dedika ninia moris ba Jeová.

11, 12. (a) Iha dalan saida deʼit mak Jeová ajuda ninia atan sira? (b) Konta toʼok oinsá mak Jeová ajuda irmán ida.

¹¹ Bainhira ema ida para husi ninia toman aat ruma hanesan la fuma tan, la uza tan droga, ka la haree tan pornografia, nia rekoñese duni katak Jeová mak ajuda nia hodi bele para husi buat sira-neʼe. Ema balu hatete katak sira koko dala barak atu para husi buat sira-neʼe ho sira-nia kbiit rasik, maibé susar tebes atu iha susesu. Bainhira sira husu Jeová nia ajuda, Jeová fó sira “kbiit neʼebé la hanesan baibain”, no neʼe ajuda duni sira halakon toman aat sira-neʼe.—2 Korinto 4:7; Salmo (Mazmur) 37:23, 24.

¹² Jeová mós ajuda ema ida-idak atu hasoru sira rasik nia problema. Porezemplu, irmán Amy simu knaar ida atu ajuda harii Reuniaun-Fatin no misionáriu nia uma iha illa kiʼik ida iha Tasi Pasífiku. Nia presiza toman ho ema nia kostume, ahi mate beibeik no bee mós arraska. Nia hatete: “Ami hela iha otél kiʼik ida. Loroloron ami presiza laʼo liu bee iha estrada mak bele bá harii uma sira-neʼe. Piór liután mak loron ida haʼu hakilar irmán ida neʼebé serbisu hamutuk ho ami. Haʼu fila uma triste tebes hanesan tudik sona haʼu-nia fuan. Iha otél nakukun laran haʼu fakar sai hotu buat neʼebé iha haʼu-nia laran ba Jeová atu husu nia ajuda haʼu.” Bainhira ahi lakan fali, irmán Amy foti Livru Haklaken ida no lee informasaun ida kona-ba programa graduasaun Gilead nian. Informasaun neʼe koʼalia kona-ba susar balu neʼebé Amy hasoru daudaun, hanesan kultura foun, hanoin fila uma, sai toman ho ema foun sira. Amy dehan: “Haʼu sente Jeová mak koʼalia ho haʼu iha kalan momentu neʼebá. Ida-neʼe fó forsa mai haʼu atu kontinua halo haʼu-nia knaar neʼe.”—Salmo (Mazmur) 44:25, 26; Isaías (Yesaya) 41:10, 13.

13. Saida mak hatudu katak Jeová nia liman mak ajuda daudaun ninia povu kona-ba “defende liafuan diʼak iha ukun-naʼin sira-nia oin”?

¹³ Ezemplu ida tan neʼebé hatudu katak Jeová nia liman mak ajuda daudaun ninia povu mak kona-ba “defende liafuan diʼak iha ukun-naʼin sira-nia oin”. (Filipe 1:7) Iha rai balu governu koko makaʼas atu bandu ita-nia serbisu. Maibé se  ita haree fali ba kotuk, dezde uluk toʼo agora, kazu kuaze hamutuk 268 mak Testemuña ba Jeová manán ona iha tribunál superiór. Husi kazu sira-neʼe, 24 mak ita manán husi Tribunál Europeu ba Direitus Umanus hahú husi tinan 2000. Ida-neʼe loke ema nia matan atu haree katak laiha ema ida mak bele hapara Maromak nia liman neʼe.—Isaías (Yesaya) 54:17; lee Isaías (Yesaya) 59:1. *

14. Saida tan mak hatudu katak Maromak hamutuk ho ita?

¹⁴ Serbisu haklaken bele habelar toʼo mundu tomak mak evidénsia ida tan neʼebé hatudu katak ho Jeová nia liman mak ida-neʼe bele akontese. (Mateus 24:14; Apóstolu 1:8) Buat úniku tan mak Jeová nia povu iha unidade iha mundu tomak. Neʼe hatudu katak só Jeová nia forsa deʼit mak bele halo nuneʼe tanba mundu mós la bele halo ida-neʼe, toʼo sira mak tenke rekoñese katak ‘Maromak iha duni ita-nia leet.’ (1 Korinto 14:25) Husi ezemplu sira-neʼe ita bele haree katak ita iha evidénsia barak atu hatudu katak Maromak mak serbisu hamutuk ho ita. (Lee Isaías [Yesaya] 66:14. *) Maibé, oinsá ho Ita rasik? Ita rekoñese Jeová nia liman mak ajuda Ita-nia moris ka lae?

15. Esplika toʼok tanbasá mak dala ruma ita la sente katak Jeová nia liman mak ajuda ita-nia moris.

¹⁵ Tanbasá mak dala ruma ita la sente katak Jeová nia liman mak ajuda ita-nia moris? Tanba bainhira ita hasoru problema ruma, ita-nia problema bele halo ita haluha katak uluk Jeová mós ajuda ona ita. Ezemplu ida mak kona-ba profeta Elias. Bainhira Liurai-Feto Jezabel hakarak oho nia, nia sai taʼuk tebes toʼo nia haluha tiha katak uluk Jeová mós ajuda ona nia. Bíblia hatete katak Elias “husu atu mate deʼit ona”. (1 Reis [Raja-Raja] 19:1-4) Saida mak bele ajuda Elias iha tempu hanesan neʼe? Nia presiza buka Jeová nia ajuda nafatin.—1 Reis (Raja-Raja) 19:14-18.

16. Oinsá mak ita bele hatete katak ita haree Maromak bainhira ita hasoru problema ruma?

 ¹⁶ Job sai preokupa liu ho nia rasik nia problema toʼo nia la hanoin kona-ba Jeová hanoin oinsá kona-ba ninia situasaun neʼe. (Jó [Ayub] 42:3-6) Ida-neʼe mós bele akontese ba ita bainhira ita hasoru problema ruma. Entaun, saida mak bele ajuda ita atu hanoin nafatin kona-ba Jeová nia liman? Ita tenke lee no hanoin didiʼak eskritura sira neʼebé mak liga ho ita-nia problema sira. Se ita rekoñese katak Jeová mak ajuda daudaun ita, ita sei fiar liután ba nia, no ita mós bele hatete hanesan liafuan neʼebé Job dehan: “Haʼu-nia tilun rona ona kona-ba Ita, maibé agora haʼu-nia matan rasik haree Ita.”

17, 18. (a) Iha dalan saida deʼit mak ita bele haree Jeová ajuda ona ita? (b) Konta toʼok esperiénsia ida neʼebé hatudu katak Maromak ajuda daudaun ita ohin loron.

¹⁷ Iha dalan saida deʼit mak ita haree ona Jeová nia liman ajuda ita-nia moris? Karik ita bele hanoin kona-ba ezemplu balu tuirmai neʼe. Primeiru, karik ita haree ona oinsá Jeová ajuda ita hetan lia-loos. Segundu, karik iha reuniaun, ita rona diskursu ida no ita hanoin: “Diskursu neʼe kona-loos haʼu!” Terseiru, karik ita haree oinsá Jeová hatán duni ba ita-nia orasaun. Kuatru, karik ita halo planu atu uza tempu barak liután hodi serbí Jeová, no nia ajuda ita hodi kumpre duni ita-nia planu neʼe. Kintu, karik tanba ita hakarak atu halo serbisu liután ba Jeová hodi rezigna an husi serbisu ruma no ita haree duni Jeová tau matan ba ita hodi tuir ninia liafuan neʼebé nia hatete: “Haʼu sei nunka fila kotuk ba ó.” (Ebreu 13:5) Se ita mak hanoin didiʼak ba buat sira-neʼe, ita bele haree duni katak Jeová ajuda duni ita iha dalan oioin.

¹⁸ Irmán ida husi rai-Kénia naran Sarah konta ninia esperiénsia hatete: “Haʼu halo daudaun orasaun ida kona-ba estudante Bíblia ida. Haʼu sente nia la hafolin estuda Bíblia. Iha orasaun haʼu husu ba Jeová, diʼak ka lae atu para deʼit estuda ho nia. Haʼu foin temi tiha liafuan “Amen”, telefone mós lian. Estudante neʼe bolu haʼu tanba nia atu husu bele ka lae atu bá tuir reuniaun ho haʼu! Haʼu-nia ibun sai toos kedas!” Se ita mak hanoin didiʼak, karik ita mós bele hanoin-hetan katak Jeová ajuda ona ita iha dalan oioin iha ita-nia moris. Irmán ida hela iha rai-Ázia, naran Rhonna, nia hatete: “Ita hotu presiza tempu uitoan atu bele haree katak Jeová ajuda duni ita-nia moris. Maibé bainhira ita haree ho momoos ona, ita bele sente duni katak Jeová hanoin tebes ita!”

19. Ita tenke halo saida tan atu bele haree oinsá mak Jeová uza ninia liman atu ajuda ita?

¹⁹ Jesus dehan: “Kontente ba sira neʼebé laran moos, tanba sira sei haree Maromak.” (Mateus 5:8) “Laran moos” katak sá? Neʼe dehan katak ita tenke iha hanoin neʼebé moos no labele halo tan hahalok neʼebé sala. (Lee 2 Korinto 4:2.) Nuʼudar ita hametin liután ita-nia relasaun ho Jeová no hatudu hahalok neʼebé loos, ita mós bele haree oinsá Jeová uza ninia liman atu ajuda ita. Iha lisaun tuirmai ita sei haree oinsá mak fiar bele ajuda ita atu la iha duvida tan katak Jeová mak ajuda daudaun ita.